CMS Demosite


Tény, hogy a legnagyobb komm-ós gikszert az okozza, ha az egyik vagy mindkét fél érdektelen az adott komm. (a másik fél) iránt, ha nem figyel oda, ha egyáltalán nem empatikus stb. És ez nemfüggetlen.

Párbeszédek, melyekben valahol, valamilyen kommunikációs gikszer történt

Az oldal hallgatói gyűjtéseket tartalmaz (a 2008 előtti órák tematikájához), egyéni tapasztalatokat:

MOTTÓ:


Nő (ffi felé fordulva segítséget kér, h milyen kommunikációs zavaraik is vannak): Nem emlékszel? Pedig egy csomó olyan szokott lenni... Tudod, hogy az a vége, hogy nem is szeretsz, meg ilyesmi.
Ffi: De hát az nem kommunikációs zavar.
Nő: Akkor mi?
Ffi: Hülyeség.

----------

Egy másik pasi kommentje:
Beleolvastam a beszélgetéslistába.
Levontam a megfelelő következtetéseket. Ennyit a szex nem ér. Maradok szingli. Nekem ez bonyolult.


-----------------------------------------------------------------------------------------------


-----BBM

Szituáció: egyetemi előadóterem előtt vár egy pár arra, hogy kijöjjön az előző kurzus hallgatógárdája, és ők bemehessenek. Akkor találkoztak aznap először. A köszönés után vagyunk nem sokkal:

lány: - Neked akartam mesélni valamit.
(pár másodperc szünet)
lány: - Á, megvan! Ma beértem az irodába,
fiú (közbevágva): Ha beengednek, meg kell ennem a kakaóscsigámat.

(Ekkor a lány nevetve elrohan, keres egy széket, és leülve lejegyzeteli a fenti mondatokat.)

:)


KN

Nő: Észrevetted, hogy már nem beszélgetünk?
Férfi: (magazint olvas) Hát persze, hogy beszélgetünk.
: Mikor?
Férfi: (megáll, felnéz) Épp most.
Nő: Ez nem beszélgetés.
Férfi: De beszélünk.
Nő: Én nem erről beszéltem.
Férfi: (sóhajt) Akkor miről beszéltél?
Nő: Beszélgetésről. Igazi beszélgetésről.
Férfi: (leteszi a magazint) Oké. Beszélgessünk. Mit akarsz mondani?
Nő: Semmit?
Férfi: (nevet)
Nő: Ez nem vicces. Én komolyan gondolom.
Férfi: Akkor beszélj, tényleg. Figyelek.
Nő: Nem akarok beszélni. Csak azt mondom, hogy jó lenne, ha tudnánk.
Férfi: Miért ne tudnánk?
Nő: Tudunk. Csak nem tesszük.
Férfi: Oké. Most visszatérek a magazinhoz. Ha beszélgetni akarsz, szólj.
Nő: Beszélgetni akarok.
Férfi: (becsukja a magazint)
Nő: Csak nem pont most.

 ------------

Nő: Csak egyszer szeretnék úgy megnézni egy mozifilmet, hogy nem panaszkodsz..
Férfi: Talán ha egyszer olyan filmet néznénk, amit én akarok, nem panaszkodnék..
: Mindig olyat nézünk.
Férfi: Nem.
: Mindig megbeszéljük előtte.
Férfi: Igen, elmondom, mit akarok nézni, arra te azt mondod, hogy idiótáknak való és másikat ajánlasz.
: És te egyetértesz és azt mondod, hogy jó.
Férfi: Nem értek egyet. Azt mondom,  jó, mint jó, ahogy akarod drágám, tökmindegy.
: Azt mondod, hogy kényszerítelek, hogy az én filmjeimet nézd?
Férfi: Világossá teszed, hogy ha nem arra megyek, pokollá teszed az estémet. Igen, kényszerítesz....

 ------------

Nő: Ez egy disznóól. Takarítsd ki!
Férfi: De ez az én irodám.
: A mi házunkban.
Férfi: Becsukom az ajtót.
: Attól még tudom, hogy ott van.
Férfi: Nem is fogod látni.
: Az nem számít.
Férfi: Mi? Miért?
: Mert tudni fogom, hogy ott van.

 --------------

Férfi: Mit mondasz?

: Csak azt mondtam, hogy már nem szeretlek.

Férfi: De ez mit jelent?

: Azt jelenti, hogy nem szeretlek.

Férfi: Tudom, hogy mit mondtál, de...

: A nem szeretlek melyik részét nem érted?

Férfi:   (szünet)  A nem szeret részt.

:  (elkeseredetten megcsóválja a fejét)

Férfi: Ez az egész arról szól, hogy nem fizetem a lakbért, ugye?

:  Ahhh.   (felkel, elsétál)

 -----------

Nő: Jövő hétvégén meg kell látogatnom a szüleimet.

Férfi:  (bólint)

: Neked nem muszáj jönnöd.

Férfi:  Tényleg?

: Igen, kivéve, ha akarsz.

Férfi:  Oké, én tényleg nem akarok. Maradok. dolgozni fogok a pincében.

: Komolyan mondod? Sosem akarod őket látni. Egyszer tudnál másra is gondolni magadon kívül?

 ----------

: Szerinted normális ennyi időt tölteni videojátékokkal?

Férfi: Mi a normális?

: Valószínűleg nem minden ébren töltött óra.

Férfi: Én nem is?

:Igazad van, néhanapján a tévé előtt ülsz Doritost zabálva miközben birkózást nézel.

Férfi: Kinek a mércéje szerint normális egy viselkedés?

: Az én mércém szerint. És ha nem csökkented a játékot mondjuk 90%-kal, akkor elmegyek és viszem a gyerekeket is.

Férfi: (Szünet)  Ez a te mércéd.

: Igazad van, és most van egy heted, hogy a magadévá tedd őket....

 --------------

Férfi: Csütörtökön elmegyek Jánossal szórakozni.

: Nem igazán kedvelem Jánost.

Férfi: Te nem jössz, tudom, hogy nem kedveled őt.

: De menni akarok.

Férfi: Oké. Akkor gyere.

: De tényleg nem kedvelem őt.

Férfi: Ezért nem jössz.

: Akkor te miért mész?

Férfi: Mert én kedvelem.

: Akkor én nem mehetek.

Férfi: Jöhetsz. Te nem akarsz.

: Nem akarom, hogy menj.

Férfi: Miért?

: Mert én nem mehetek.

------------

: A ...... hétkor kezdődik.

Férfi: Én azt hittem, hogy a .....-at fogjuk megnézni.

: Azt hittem, ezt már megbeszéltük. Rugalmasabb leszel.

Férfi:  Nem beszéltem rugalmasságról, azt mondtam, jobban figyelek rád....

-------------

ENL

Nő: Már megint nem törültél fel magad után a fürdőszobában!

Férfi: De feltörültem!

Nő: a sarokban mégis áll a víz?

Férfi: De én akkor is feltörültem magam után!

Nő: Akkor menj és nézd meg! Tiszta víz!

Férfi: Meghazudtolsz?

Nő: Nem, de akkor sincs feltörülve.

Férfi: Igen, igazad van, nem törültem fel, de most már hagyjál békén.

Nő: Na így lesz holnap vacsora?

elég lett volna annyit mondani: ?feltörültem, de nem alaposan és a sarokban maradt víz.? De nem, két napig ezen megy a cirkusz?

------------

Férfi: Mi a baj Nyuszika?

Nő: Semmi?

Férfi: Fél órája meg se szólalsz, biztos baj van!

Nő: Semmi bajom..

Férfi: De?

Nő: Már megmondtam, hogy nincs semmi bajom?

Férfi (gondolja): biztos megjött?

?órák múlva?

Nő: Nem is foglalkozol velem, azt se vetted észre, hogy szomorú vagyok délután..

 

-----KF

Szituáció: A nő két héten keresztül alig akar beszélni a pasijával. Mivel távkapcsolatról van szó, csak MSN-en és max. telefonon tartják a kapcsolatot. Igazából nincs is ezzel probléma, de férfit már kezdi bosszantani, hogy a nő nem válaszol az SMS-ekre, alig ül gép elé stb.

F: Szia (Drága)!

N: Szia! (csak egyszavas köszönés, férfi vár, hogy a nő hátha megkérdi mi újság vele, de nem teszi)

F: Mi újság veled?

N: Semmi xtra.

F: Otthon? Szüleid?

N: Kösz jól!

F: Most mi bajod van? (férfi nem vár tovább, mivel nagyon bosszantja a csőrét a dolog, rögtön rátér a lényegre)

N: Nincsen semmi!

F: Persze, hülye azért nem vagyok, jobb lenne ha elmondanád.

N: De mondom, hogy nincsen semmi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! (a kb. hatvan felkiáltójel azonban kifejezi, hogy van.)

Innentől kezdve elindul egy olyan veszekedés, amit akár tíz oldalon keresztül lehetne ecsetelni. A veszekedés, a saját kapcsolatból kiindulva, szakítás gondolatán keresztül, eljut odáig, hogy végül kiederül, a nőnek az  baja, hogy a férfi ?túl sokat rinyál?. Rinyálás alatt a nő azt érti, hogy a férfi épp nyelvvizsgára készül, hogy és nem olyan sokszor, de párszor azt hangoztatja, hogy ?nem tudom eléggé és nem fog sikerülni?.

Férfi létemre, felmerül a kérdés, hogy miért nem lehet, ha a nőnek ilyen problémája van a másikkal, rögtön elmondani? Miért kell heteken, akár hónapokon keresztül, hallgatni olyan valamiről, ami nem tetszik a másikban. Hozzáteszem, olyan férfiről van szó, aki a többséggel ellentétben jobban szereti, ha leülnek és rögtön megbeszélik a dolgokat, mert tudja, ha hosszú ideig a másik fél magában tartja a problémáit és ha ez egyszer kibukik, abból csak veszekedés lesz és csak ezt akarja elkerülni.

A veszekedés vége:

N: Azt szeretném, hogy olyan légy mint régen, aki sosem panaszkodik.

F: Én is azt szeretném, hogy te is olyan légy, aki nem akad fenn minden dolgon. Na szia!

N: Szia!

Itt a férfi viszonylag hamar lezárja a dolgot és lelép. Rosszul esik neki, hogy ezt mondja a nő, mert valahol kicsit igazságtalan most vele. Igazságtalan, azért, mert volt olyan eset, hogy a nő, egyik délután sírva hívta fel, hogy holnap váratlanul vizsgáznia kell és nem tud mit csinálni. A férfi nyugtatja, és egy napon keresztül hallgatja, hogy ?szar minden, elegem van mindenből? és ?úgyse fog sikerülni?. A férfinek már nagyon az agyára megy ez, de mégse teszi szóvá. Legrosszabb szava is az, hogy ?Össze kell szedned magad, jó lesz! Itt leszek melletted, hidd el jó lesz!!? Nos, így is lett, a nő vizsgája sikerült majd 2 napi ?RINYÁLÁS? után. De érdekes módon a fent említett veszekedés esetén erre már nem emlékezett.

Nos egy eléggé érdekes esetről van, igazából az a kérdés, hogy lehet ezt úgy megoldani, hogy mindkét fél számára megfelelő legyen. Az én véleményem az, hogy ha baj van a másikkal, üljünk le és beszéljük meg. Más valószínűleg nem így tenne, de én így oldanám meg a problémát.

---------

Egy második párbeszédet, akár rögtön folytathatnánk is az elsőből levezetve! Itt visszacsatolok az első párbeszéd végére, amiből szintén egy veszekedés alakulhat ki.
Itt folytatjuk:

F: Én is azt szeretném, hogy te is olyan légy, aki nem akad fenn minden dolgon. Na szia!

N: Jó, akkor most sértődj meg!

F: Nem sértődöm meg, de most menni akarok, mert megint feleslegesen veszekedtünk!

N: De most mint mindig meg vagy sértődve!

Itt kezd a férfinak elege lenne az egészből. Igaz olyan típus, aki sokszor megsértődik- igaz sokszor nem is alaptalanul. Amikor barátnője ezt mondja, akkor tényleg felmegy benne a pumpa, még ha idáig nem is volt ideges, most az, és akkor már tényleg mérgesen, otthagyja a nőt.

F: Elegem van, hogy mindig ezt mondod, nem tudom mi a f** bajod van, csinálj, amit akarsz!! Szia!

N: De most??.

Ekkor a férfi kilép, és vége a beszélgetésnek.

Igazából nem tudom, hogyan lehetne, ebből a beszélgetésből jól kijönni. Mármint nyugodtan, higgadtan. Mert igazából egyik fél sem akar engedni a másiknak. Valahol egyiknek is, másiknak is igaza van.

----------

 

Előző párbeszédünk végződhet úgy, hogy párnap múlva kibékülnek, és rengeteg szeretlek mellett megbeszélik, hogy máskor mindig leülnek és rögtön megbeszélik a problémákat. Saját véleményem az, hogy ez úgyse így lesz!

Ebből az előzőből levezethetünk egy harmadik párbeszédet is. Ez akkor fordul elő, ha ez az eset már nagyon sokszor előfordult és az egyik fél már ezt kezdi unni:

F: Elegem van, hogy mindig ezt mondod, nem tudom mi a f** bajod van, csinálj, amit akarsz!! Szia!

N: Ha eleged van, minek vagy velem?

F: Állandóan, csak azt hallom, hogy én milyen hülye vagyok, meg ilyenek, közben te is ugyanazt csinálod!

N: Én nem csinálom ugyanazt!

F: Pedig igen!! Gondolj csak, arra régi vizsgára. Ott voltam melletted, amikor egy napon keresztül sírtál. Utána még azt se hallottam, hogy ?KÖSZÖNÖM!?. De ost et dierkt csinálod ezt? Szakítani akarsz vagy mi? Mert ha így van, akkor mondd meg, aztán heló. Mindenki megy a saját útján?.

N: Persze, mert én mindig hálátlan vagyok!

F: Nem ezt mondtam.

(Itt a nő, mint idáig sokszor elbizonytalanodik, és olyat mondd, amit talán nem kellene, mert alapjában véve a férfinak igaza van)

N: Pedig ezt éreztetted??.De lehet, hogy igazad van!!

F: Miben?

N: Amit mondtál!

F: Te hülye vagy! Lehet jobb is lesz. Most megyek, mert dolgom van! Szia!

Nő már nem is válaszol. Eltelik egy pár óra. Itt elsősorban a férfi agyal, aztán tesz egy olyan dolgot amit nem kellene. Fogja a telefont és megpróbál viszonylag korrekten szakítani a nővel. Ha bunkó, ezt SMS-ben teszi, ha nem, akkor felhívja, és elmondja, hogy szép és jó volt, de már nem egyezünk, jobb lesz, ha külön megyünk. De mivel ilyenkor szokás szerint azért se veszi fel a telefont, a férfit ez még jobban felbosszantja és SMS-ben kell, hogy letudja a dolgot.

Azért mondtam, hogy kellene, mert a igazából szereti a nőt. Csak per pillanat úgy érzi, hogy a nő nem, mert megsértette az önérzetében és nem esik jól neki. Igaz itt kölcsönös megsértésekről van, csak ezt a férfiak valahogy nehezebben kezelik. És mivel elég kínos egy férfinak, hogy a nő szakít vele, inkább, mivel mégis csak ő a férfi, ő lép hamarabb.

Érdekes párbeszédekről volt itt. Egy párbeszéd, mint láthattuk, gyakorlatilag akár háromból is összetevődhet. Én akkor is úgy látom ?bár még egyszer hozzáteszem, ez személyfüggő- jobb ha leülnek és megbeszélik mihamarabb a problémákat, mert a végén csak veszekedés lesz belőle és annak mint láthattuk egy hirtelen hozott rossz döntés lehet a vége. Hogy most ez rossz vagy nem rossz, mindenki maga ítélje meg. Mindenhol vannak veszekedések, e nélkül egy kapcsolat véleményem szerint nem is működhet :D. Csak tudni kell ezekből valahogy kedvezően kijönni.

-------------

Negyedik esetünk szintén ez a nincs veled semmi bajom kategória!! Ebben az esetben a nő hiszi azt, hogy a férfinak vmi baja van vele, pedig a valóságban a legkevésbé sincs így. A történet háttere, hogy a férfit meghívják a barátnő testvérének ballagására. A férfi pont vizsgaidőszak közepén van, millió egy vizsgája van, de mivel annyira kérleli barátnője előretanul, hogy el tudjon menni arra két napra, de ehhez éjszakáznia is kell elég sokat. Persze nagyon elfárad és barátnő családjánál is nagyon fáradt, nem nagyon vesz részt beszélgetésekben, napközben többször elvonul aludni.

Na ez nem tetszik a barátnőnek, a férfi érzi, hogy nincs toppon, ezt meg is említi többször. A kedves barátnőnek azonban  most nagyon pasihiánya van, de mivel nem nagyon foglalkoznak most vele, ezt szóvá is teszi egy nagyon kemény hangvételű levélben pár nap múlva.

Ebből persze ismét levélváltás alakul ki, a férfi ezeregyszer is elmondja, hogy fáradt volt, egész héten annyit tanult mint az állat, ha nem akarta volna látni barátnőjét, egyszerűen vmilyen kifogással nem fogadta volna el a meghívást és nem ment volna el. De ez nem így volt. Hiányzott neki barátnője, látnia akarta, de hát nem bírt rá koncentrálni.

A levélváltásnak az lett a vége, hogy végül is a férfi nem engedett igazából és a nőnek be kellett látnia, hogy tényleg nem vele volt a pasijának baja, hanem egyszerűen csak kimerült volt.

Ez igazából egy több levelen keresztül zajló (most nem MSN) párbeszéd volt. Ezért nem is írtam  ide F:; N; párbeszédet, úgy mint előbb.

---------

 

Ötödik esetünk, szintén nem egy párbeszéd, vagyis az, csak szintén főleg levelen keresztül zajlott, mint az előző.

Sokszor előfordul, hogy az egyik félnek némi pihenésre van szüksége és ilyenkor némileg hanyagolja barátnőjét. Ez abban szokott megmutatkozni, hogy elmaradnak a rendszeres levélváltások és telefonálások.

Esetünkben a nőnek van pihenésre szüksége. A férfi érzi, hogy elhanyagolják, többször szóvá is teszi, de gyakorlatilag semmi reakciót nem vált ki amit mondd. Ebből szintén egy komoly veszekedés alakul ki:

F: Jó lenne, ha már velem is foglalkoznál!

N: Fáradt vagyok, ne haragudj!

F: Az még rendben, ha valaki pár napig ilyen, de hetekig?

N: Nem tehetek róla, ez van. És ne is keress mostanában!

Ez elég nagy csapást jelent a férfi számára, aki nem ilyen, de kibékülés után, azért is, akár bosszúból ugyanezt végigjátssza. Szintén veszekedéssel zárul a dolog, majd minden megy tovább. Igazából ez az eset a férfiak számára nehezebb. Ők szoktak ezen, ahogy a nők mondják ?problémázni?. Gyakorta előfordul ez az eset is. Egy érdekes szituáció. Joggal érezheti a másik fél ilyenkor, hogy vmi baja van. Sokszor ez is áll a háttérben. Az esetek egy jelentős részében, vmilyen ki nem mondott probléma/ szó áll a háttérben, amit a másik fél nem ért meg, és abből alakul ki ez a helyzet.

Szintén jó megoldás lenne, leülni és elmondani mi is a baj a másikkal Négyszemközt, még annak a lehetősége is fennáll, hogy nem lesz veszekedés.



 ------MM

F- (Hazaérkezés után) Mi a vacsora itthon?

N- Bableves és palacsinta.

F- Az szuper, nagyon éhes vagyok! Ma már megint annyira kiakasztott a főnököm, megint előjött a sok marhaságával??. (Vacsora után) És te mit csináltál itthon? Voltál valahol?

N. (Hosszú várakozás után) Nem igaz, hogy nem veszed észre!?

F- Mit?? Jaaaa, most látom. Vettél magadnak új fülbevalót, nagyon szép.

N- Ezt a fülbevalót még tőled kaptam születésnapomra!!!! Már erre sem emlékszel?

F- De igen, emlékszem, csak a kevés fényben nem láttam tisztán. De mit is kéne észrevennem?

N- Fodrásznál voltam délután, 10 centivel rövidebb lett a hajam és egy árnyalattal világosabb! De neked már ez fel sem tűnik! Biztos nem is szeretsz már!

F- De szeretlek!

N- Hagyjál békén! (Elrohan)

-----------
 

N: (Férfi hazaérkezése után, vacsora közben) Képzeld, ma egész nap a barátnőmmel vásárolgattam, olyan jó volt! Szegény, annyira ki van bukva, mert a pasija dobta egy másik nő miatt. Az én ötletem volt a vásárlás, gondoltam, így elterelhetem a figyelmét! Elmeséljem mit vettem? Vettem egy édes fölsőt, egy aranyos kis miniszoknyát és egy szuper szexi hálóinget?. Este megmutatom? Na, mit szólsz?

F- Ez a leves kicsit sótlan lett? Ideadnád a sót?

------------
 

N- Délután, amikor felhívtalak egy női hangot hallottam a háttérben?

F- Biztos valamelyik kolléganőm lehetett.

N- Mióta vannak a te irodádban nők?? Azt mondtad, hogy ott csak hárman dogoztok férfiak, nőkről nem volt szó?

F- Nem is dolgozik az irodámban nő, csak az egyik bérelszámoló jött át, mert valami nem volt rendben az egyik papírommal. Ennyi az egész.

N- Igen? És gyakran jár be az irodádba?

F- Nem túl gyakran, csak ha van valami közös elintéznivalónk?

N- ?Közös elintéznivaló?? És van férje?

F- Úgy tudom nincs.

N- Mióta dolgozik nálatok?

F- Néhány hete került ide, de nagyon szimpatikus, a főnök mondta, hogy gyorsan tanul.

N- Milyen messze van az irodája a tiédtől?

F- Két vagy három ajtóval odébb van az enyémtől.

N- Milyen színű a haja?

F- Szőkés? Azt hiszem?

N- Szőke? És hány éves?

F- Fogalmam sincs, körülbelül 25 lehet.

N- Aha, szóval már nem is tetszem neked, mert én nem vagyok szőke és én már túl öreg is vagyok neked?

F- Miről beszélsz?

N- Arról, hogy le akarsz cserélni engem egy fiatalabbra, egy szőke cicababára? Elegem van belőled! És az összes férfiból!!

 ---------------
 

N- Hová mégy ilyenkor? Már 8 óra is elmúlt!

F- Találkozom a haverokkal lenn a sarkon. Csak beszélgetünk kicsit, meg sörözgetünk?

N- Itt akarsz hagyni ilyenkor? És mért nem szóltál már korábban?

F- Én szóltam, de te biztos nem figyeltél, mert a barátnőd új frizurájával voltál elfoglalva, meg azzal, hogy ez most milyen rosszul áll neki?

N- De én kivettem egy nagyon jó filmet a tékából, úgy terveztem, hogy ma este megnézzük. Kérlek, hívd fel őket és mondd azt, hogy valami közbejött!

F- Ezt nem tehetem, már megígértem nekik, és már így is késében vagyok.

N- Ezt nem teheted velem! Mostanában állandóan csak velük vagy, én már nem is vagyok fontos neked! Egyik este meccset néztek, máskor meg sörözgettek?

F- Ez butaság. Már hetek óta nem is találkoztam velük. Kissé eltúlzod a dolgot.

N- Én? Eltúlzom? Tudod mit? Menj el velük sörözgetni, és vissza se gyere!!

 -------------------
 

N- (Sétálás közben) Jaj, de szép ez a menyasszonyi ruha ott a kirakatban. Szerinted hogy állna rajtam?

F- Biztos jól.

N- Nézd, azt az ékszerboltot! Milyen csodálatos aranygyűrűk! Mit gondolsz, melyik mutatna a legszebben az ujjamon?

F- Nem tudom.

N- Jaj! Téged nem is érdekel semmi! Hogy lehetsz ilyen közömbös?

F- Nem vagyok közömbös, csak nem érdekelnek a menyasszonyi ruhák és a gyűrűk, ennyi az egész.

N- De te nem akarsz feleségül venni?

 ------------------
------------------

 

------SO

,,Ha most hazamegyek, és a konyha tele lesz pakolva tányérral, akkor nem tudom, hogy mit csinálok?? ( a predesztinált komm. alapja?)

 

------SO

F: Mit csinálsz?

N: Semmit(?), csak keresek valamit?(mérgesen)

F: Ok, addig eszek valamit?

N: Van kaja a konyhában!

F: (kapirgál a konyhában?)

N: hallom, hogy mit csinálsz, ne csak beleegyél, hanem szedhetsz is?

F: Ahhha, ne rám hárítsd az idegességedet.

N: (a nő a keresésen kívül azért lett még idegesebb, mert a pasi csak ,,kapirgált?)

 

------SO

N: Nincs meleged???

F: Nincs?(ebben az esetben érti a célzást)

 

-------SO

N: Nincs meleged?

F: Mondd: ,,Légy szíves nyisd ki az ablakot!!!!?

N: ?

N: Ok, akkor légy szíves nyisd ki az ablakot!

F: (kinyitja)



------SO  A férfi nem beszél?

Este hazajön a ffi, fáradt, leül a tv elé

A nő magában elkönyveli, már nem szeret?van vmi baja velem?hozzám se szól?

N: rögtön bekapcsolod a tévét?? Nem is akarsz velem beszélni??? Hogyan telt a napom??? Van vmi bajod?

F: (úgy érzi, h otthon sincs nyugalma?) Csak ezt a műsort nézem meg?

 
------SO  Találja ki, hogy mit szeretnék?

A nő alig várja, h elmesélhesse a ffinek, h mi történt vele aznap?de nem kérdez rá a ffi, akárhogy is várja?

A nő arra gondol, h ennyire nem számít a ffinek, hogy meg sem kérdezi, h mi van vele.

N: Nem is érdekel, h mi történt ma velem??? (megsértődik?)

F: (nem gondol semmit; arra gondol, h ha van valami, akkor azt a nő úgy is elmondja neki).


---------SzZs

Szit: Lány+Fiú a szobában. A lány beveri a kezét az asztal sarkába, úgy, h a sarok pont a csuklóján az eret találja el ( ami rendkívül fáj). A fiú nem látja, h mi történt. A lány 1 darabig szorítja a kezét, amíg nagyon fáj, aztán leápolja, és ül a hidegvizes borogatással, szintén a csuklóját szorongatva, val. kicsit kétségbeesett fejjel, mert másnap dolgoznia kell, és fél, h bedagad a keze és emiatt esetleg nem fog tudni.... (ezt persze a fiú nem tudja....csak az arcát látja....)
F : mi az? mi történt?
L semmi, beütöttem a kezem és fáj.
F Hát hova tudtad itt beültni? - (ekkor már a lány úgy érzi, a a fiú ezzel a mondattal azt akarja kiemelni, h csak ő ilyen béna, h itt be tudja ütni vhova.)
L  Az asztal sarkába
F Ó  hát az semmiség, kutya baja. - mondja a fiú félig jószándékúan, félig pedig azért mert nem tudja, miért vág ilyen arcot a lány, azt hiszi sajnáltatni akarja magát.
erre  a lány kiakad, hogy persze, miért ne fájhatna, és miért mondja azt a fiú, h semmiség, mikor lehet, h ő nem fog tudni dolgozni holnap emiatt. stb, stb.
aztán megbeszélik.... de sztem sokszor előfordul, h 1 fiú nem hiszi el, h 1 lánynak annyira fáj vm, vagy leszidják a lányt, hogy miért "csinálta" ezt, nem pedig segíteni próbálnak vhogy.  velem legalábbis sokszor előfordult.  A lányok pedig gyakran aggodalmaskodnak, átgondolják, h mi lenne, ha.... és ezt a fiúk sokszor nem értik ( "mi az, h mi lenne, ha, mikor nincs is az?")
________________________


-----LKT

N: Na, milyen lett?

F: Jó!

N: Ízlik?

F: Aha...

N: De tényleg, vagy csak mondod?

F: Ja!

N: Te "olyan" vagy, miért nem tudsz egyszer az életben legalább valami olyasmit mondani, hogy "hmm, anyukám, ez valami kitűnő lett"?

F: Hagyjál már enni!

N: Nem is fogok főzni neked semmit, majd akkor megtudod...

F: Na, jó, már nem is vagyok éhes.

N: Ezért dolgoztam ennyit?

 

------LKT

Üzletben...

 
N: Milyen? Jól áll?

F: Igen.

N: De tényleg?

F: Igen.

N: Bővebben?

F: Jól áll.

N: Megvehetem?

F: Igen.

N: De biztos???

F: Te fogod hordani.

N: Már rám sem fogsz többet nézni?

F: aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaah

 

------LKT

F: Mi a bajod?

N: Semmi? (és közben duzzog)

F: Akkor jó! (lezártnak tekinti a kommunikációt, ha baja van, úgyis elmondja alapon)

 

-----LKT

N: Tudnál szerezni nekem eztaztamazt?

F: Nem.

(mély hallgatás, majd:)

Szerezni nem, csak venni.



-----PZs

A nő életében előszőr főzött:

(N) - Drágám, ebéd van!

(F) ? Jól van, megyek már.

A nő nagy izgalomban gyorsan kirakja a tányérra az ételt. A férfi leül és lapátolni kezdi azt, egy szót sem szólva.

(N) ? Ízlik?

(F)  - Aham?

(N) ? De nem mondasz semmit! Elég sós, elég borsos?Vagy mi van?

(F) ? Mondtam már, hogy nagyon finom, tényleg.

(N) ? De tényleg? Megmondanád, ha nem ízlene igaz?

(F) ? Igen, de nagyon finom.

(N) ? De biztos?

(F) ? Igen biztos, és békén hagynál már végre enni?

(N) ? Persze? Rendben van, akkor ma te mosogatsz el!

(F) ? Oké?Majd elmosogatok.

(N) ? Akkor most elmosogatsz vagy nem? Vagy most baj, hogy megkérdezem, hogy milyen a kaja?

(F) ? Nem, nem baj! És nincsen semmi bajom. Finom és kész. Nagyon ízlik. Tényleg.

(N) ? Jó, csak nem mondasz semmit, és vártam volna azt, hogy saját magad dícsérsz.

(F) ? Aham?Na jól van, akkor én köszönöm szépen az ebédet nagyon finom volt, megyek vissza dolgozni.(feláll az asztaltól)

(N) ? Akkor most nem mosogatsz el?

(F) ? De majd elmosogatok, ha lesz kedvem.

(N) ? Neked mi a bajod ma? Flegma vagy. Úgy kell kihúzni minden egyes mondatot belőled.

(F) ? Na jól van, akkor most már békén hagyhatsz! Te vagy ma olyan, mint a pokróc. Inkább ne is szóljál hozzám!

(N) ? Akkor legközelebb nem dolgozok ennyit a konyhában, és nem lesz min felhúznod magad.

(F) ? Ahogy érzed!

 

-----

Telefonbeszélgetés, a pár 2éve van együtt. Külön háztartásban élnek, mindketten egyetemisták:

F: Szia Cicám! A holnap miatt hívlak?

N: Szia Kicsim! Milyen napod volt?

F: A szokásos? Egész nap rohangáltam, most meg tanulok, mert holnap ZH.

N: Jaj, szegénykém? Teljesen kikészíted Magad?

F: Nem baj, muszáj. Nah, akkor holnap ráérsz?

N: Persze! Majd viszek Neked valami vacsit, úgyis akarok főzni? Fogadjunk ma sem ettél szinte semmit..

F: Hát nem nagyon? De van kajám, úgyhogy ne cipekedj, tényleg!

N (durcás és sértődött hangon): Na szép.. nyugodtan mondd meg, ha nem ízlik amit főzök! Nem fogok megsértődni?

F(engesztelve): Jaj, ne legyél már ilyen? Tudod, hogy imádom a főztödet, csak gondoltam kimozdulhatnánk, és van itt a környéken egy hangulatos kis étterem? De ha nagyon ragaszkodsz hozzá, ehetünk itthon is?

N (boldogan): Jaj, olyan édes vagy?

 --------------
 

Vacsora közben egy házaspár:

N: Milyen napod volt Drágám?

F (eszik, közben újságot olvas): Szokásos, semmi különös.

N(sürög-forog, pakol): Jaj, mert képzeld.. ma voltam a fodrásznál, és találkoztam Krisztával. Hát, teljesen megváltozott.. Új munkahely, új autó, új pasi? Még aerobicozni is jár!! Lefogyott, tök jól néz ki!!

F(unottan, az újságjába merülve): Ühüm. Biztos nagyon csini?

N(felháborodva): Most célozgatsz? Már ne is haragudj, de én dolgozni járok, nevelem a gyerekeidet, mosok, főzök, takarítok? Hol van nekem arra időm, hogy aerobicozni járjak? Igen, elhíztam! Na és?

F (felnéz az újságból, majd higgadtan közli): Jaj, Kicsim! Tudod, hogy nekem úgy vagy tökéletes, ahogy vagy!

N (aggódva): Akkor nem vagyok kövér? Még a combom sem?

F: Nem, az is tökéletes!  Nah, gyere, bújj ide!

-----------------
 

Foci VB-n idején, 2éve együtt élő pár:

N: Olyan gyönyörű idő van? Nem megyünk el sétálni? Olyan régen mozdultunk ki? Csak Te + én? és a természet?

F (tévét néz): Ühüm?

N(ingerülten): Mondd, figyelsz Te rám???

F (rá sem néz): Ühüm

N (ingerülten és cinikusan): Ennyi??? Ennyit tudsz mondani??? Jó, akkor ülj csak itt egész délután és nézd ezt az idióta meccset? Sőt, tudod mi jutott az eszembe?? Hívd át a barátaidat is, dobjatok be pár sört, lényeg, hogy jól érezzétek magatokat!!! Hát megy a meccs!! Olyan különleges lehet, hiszen ez csak a 10. a héten?

F(még mindig nem néz a nőre): Köszi Drágám! Tudtam, hogy megérted? Akkor hívom is a fiúkat?

----------------



N: Hűűű, képzeld.. Találkoztam ma Rékával, és mesélte, hogy Bálinttal Párizsba mennek a nyáron? Szerintem Bálint készül valamire.. Gondolj csak bele.. 4éve járnak, és most Párizsba viszi? A Szerelem városába.. Olyan romantikus, nem?

F (számítógépezik): De, nagyon.

N (lelkesen): Jaj, úgy irigylem őket.. Emlékszel az első randevúnkra?? Jézusom, már 4éve?

F (nem néz a nőre): Persze, hát lehet azt elfelejteni?

N (még mindig lelkes): Hm? mennyit tervezgettünk... Róma, Velence.. csak Te és én?

F (elmélyedve a munkájában): Aham, aham?

N(elmereng): Még szerencse, hogy közeleg a nyár..

F (felpillant): Aham, pont most nézegetem itt a neten, hogy leértékelték a festékeket, úgyhogy kifesthetnénk végre a lakást. Egyszerre jövünk el szabadságra, és 2hét alatt kész leszünk. Mit szólsz?

N (csalódottan): Fantasztikus... Pont erre vágytam?

---------------------

TRE

Szituáció: nyaralás; egy héten át a lányok főztek, mosogattak, takarítottak, fiúk láblógattak.

F: Na, ma én csinálok nektek vacsorát! Grillezek!

N: Jól van, biztos fini lesz!
...

a fiú tüzet rak, előkészíti a grillrácsot, bejön a házba...

F: Héééé! Miért nincsenek a húsok előkészítve! Ki kell klopfolni, befűszerezni! Mi van itt?

N: Jaj...öööö...jólvan, jólvan. Bocsi. Máris nekilátunk! Egy pillanat.
...

lányok előkészítik a husikat a sütéshez, kimennek, megsütik; fiú fintorog, hogy kissé kiszáradt.

---------------

LKT

A WC papír-guriga esete a pedálos szemetessel

A férfi rendszeresen a kis pedálos szemetes tetejére teszi a már lemeztelenített papírgurigát, amelyet a nő minden egyes alkalommal, szentségelések közepette kidob a szemetesbe. A férfi hazaérkeztével remek veszekedés, piszkálódás alakulhat ki az esetből, pl.:

N: Nem tudnád legalább egyszer az a rohadt gurigát a szemetesbe dobni? Fáj a kezed? Miért mindig nekem kell kidobnom? Nézd, csak, így kell csinálni (és megmutatja)

F: na, látod, te sokkal ügyesebb vagy nálam!

vagy

F: Mi van anyukám, megjött?

------------------

PK

A tipikus esete annak, amikor a nő hangosan gondolkodik, és azt hiszi, hogy az ő gyors gondolatmenetét a férfi képes követni?

Estefelé? Férfi ül az asztalnál, nő tesz-vesz, s közben kérdez:

: Akkor holnap 8 kor kelünk, és bemegyünk a városba, és bemegyünk előbb a bankba, aztán vásárolni, aztán? Vagy a bank még nincs is olyankor nyitva? Akkor inkább vásárolni menjünk először? Bár az üzletek se nyitnak ki 10 előtt az Árkádban? Akkor ráérünk 9-kor kelni? Habár az Interspar nyitva van már korán reggel is, oda mehetünk, nem? Akkor keljünk mégis 8-kor?

Ffi: Jó.

: Akkor  most melyik jó?

Ffi: Miért, most mi volt akkor a kérdés?

A kommunikációs probléma itt abból adódik, hogy a nő gyors egymásutánban egymásnak ellentmondó, eldöntendő kérdéseket tesz fel.

 -------------
 

Tipikus újságolvasós?

Ffi újságot olvas, miközben a nő a másnapi programot tervezgeti, hangosan gondolkodik, számítva rá, hogy a férfi segíti majd a döntésben?

: Holnap elég sok dolgunk lesz. Elígérkeztünk anyukádhoz ebédre, a szomszédban Mártont kéne köszönteni estefelé. Ja, tényleg, és mikor megyünk a temetőbe?

FFi: (az újságba merülve hallgat)

: Hm???

FFi: Tessék?

: Nem figyeltél?

Ffi: De, de, öööö ?mehetünk vacsorára is.

A nő ebben az esetben is túl sokat kérdezett egyszerre, a férfi pedig nem figyelt, csak az első kérdés ?jutott el az agyáig?.

 ------------------
 

Távkapcsolat? Férfi Angliában, nő idehaza (1 óra időeltolódás!). Szombat délelőttönként ?online? randiznak.

Ffi emailje hétközben: ?Akkor szombaton ottani 9-kor ?talákozunk? !?

A nő szombaton 9-kor bekapcsolja a számítógépet. Férfi sehol? Nő vár? Egy óra eltelik. Nő aggódik, majd az aggódást enyhe, aztán egyre erősebb mérgelődés váltja fel. Amikor a férfi neve mellett megjelenik az ?online jelzés?

: Végülis csak két órát vártam Rád?

Ffi: Tessék?

: Azt mondtad, hogy itteni 9-kor bejelentkezel.

Ffi ekkor döbben rá, hogy a figyelmetlen volt.

Szóval a ffi azt hitte, hogy a magyar 9 óra, az Angliában 10, ezért 10 órakor ült a géphez. De amikor Angliában 10 óra volt, akkor Magyarországon már 11. A nő két órán keresztül várt, aggódott, bosszankodott? A ?biztos nem is szeret?, vagy az ?ennyit jelentek neki? tipikus esete?

 -------------

 

Beszélgetés vacsora közben?

: ?akkor abban a lagziban az Ági néni pogácsájából is biztos lesz.

Ffi: (miközben egy darab retekért nyúl): És az jó?

: Aha, tök jó friss, egyáltalán nem is fás.

Ffi: Fás?

: Igen, fás. Tudod, mint amilyen a karalábé is szokott lenni.

FFi: És a pogácsa is tud fás lenni?

: Milyen pogácsa?

Ffi: Hát nem az Ági néni pogácsájáról beszéltünk?

: Azt hittem, a retekre értetted, hogy ?Ez jó??

Ffi: Nem azt mondtam, hogy ?Ez jó??, hanem azt, hogy ?És AZ jó?? És azt a pogácsára értettem.

: De mintha a retek felé mutattál volna közben.

Itt a kommunikációs zavar abból adódik, hogy a férfi nem artikulált tisztán, ezért az ?az?-t ?ez?-nek értette a nő.

 ---------------



: Holnap reggel tarthatnánk egy közös kocogást a focipályán.

Ffi: Oké, benne vagyok.

Másnap reggel ki is pattannak az ágyból. A nő örül, hogy valamit közösen csinálnak. A focipályára érve együtt elindulnak, de a férfi hamar lehagyja a nőt, és végig egymástól távol futnak. A futás után derül ki, hogy a nő a közös futás alatt azt érti, hogy egymás mellett haladva, ?együtt?, a férfi pedig azt, hogy egy időben, egy pályán, de mindenki a saját tempójában.

(A párbeszéd leírásakor a férfi még kételkedik, hogy elhangzott-e egyáltalán a ?közös kocogás? kifejezés)    :)

 -------------
 

Hétvége, ebéd közben?

Ffi:Majd én elmosogatok ebéd után, nehogy megint te mosogass!

: Nem kell, elmosogatok én.

Ffi: Nem, ma komolyan elmosogatok. Nehogy nekiállj!

: Na jó, akkor addig végre leülök olvasni kocsit.

 Délután a nő leül olvasni. Férfi tesz-vesz a ház körül, szomszéddal beszélget, barkácsol? Indulás előtt odaszól a nőnek:

FFi: Elugrom a Józsihoz a láncfűrészért, mindjárt jövök. Ha hazaértem, elmosogatok, nem felejtettem ám el! Nehogy nekiállj!

: Jó,jó.

Estefelé a férfi hazaér, leül a tv-elé. A nő a konyhában ténykedik. Úgy tűnik, mégiscsak rá maradt a mosogatás, így nekiáll.

Kis idő múlva a férfi felhangosítja a tv-t, bosszankodik, mert zavarja konyhából jövő zaj. És akkor tudatosul benne, hogy megfelejtkezett a mosogatásról. De már késő, a nő elmosogatott?

 (25 éve békés házasságban élő pár között gyakran lezajló kommunikációs zavar. A ?legnagyobb konfliktus? ) :)

 -------------
 

?Ugyan az, csak??

Ebédfőzés?(férfi kíváncsiskodik a tűzhely fölött, hogy mi lesz az ebéd)

Ffi: Ez valami új, ugye? Ilyet még soha nem főztél eddig.

: Dehogynem, nem emlékszel? Tök ugyan ezt főztem, amikor Angliában voltunk, csak ott a gomba helyett kukoricát raktam bele, mert a Claire nem szereti a gombát.

Ffi: Akkor ez nem tök ugyan az.

: Dehogynem. Ugyan az, csak a kukorica helyett most gomba lesz benne.

FFi: De akkor az már nem ugyan az.

: De ugyan az a recept, csak akkor kukorica volt benne.

Ffi: Akkor ez most megint egy kommunikációs zavar: ki mit ért ?ugyan az? alatt?    :)

(SZÓTÁR: Ffi: ugyan az=ugyan az; nő: ugyan az= majdnem ugyan az, csak?)

 ----------------------
 

Szándékosan előidézett kommunikációs zavar   :)

(Előzmény: A nő mesélt a ffi-nek ?Férfi-női kommunikációs zavarok? órájáról.) 

Lefekvéshez készülődés, nő épp végzett a fürdőben. Ffi számítógép előtt emailt olvas. A nő odamegy, hogy megpuszilja, s ?véletlenül? észrevesz egy ismeretlen női nevet a feladók között.

: És ki az a ?XY??

Ffi:Egy volt osztálytársam. Csak azért írtam neki, mert a Roland mondta, hogy az ő férje talán tud segíteni autóalkatrész-ügyben.

Nő:Jó. 

Kicsit kételkedve, féltékenykedve ágyba bújik. Hamarosan a férfi is követi. A nő kifelé fordulva titkon reméli, hogy a férfi odabújik hozzá, megsimogatja, és bocsánatot kér, hogy a nő számára ismeretlen nőkkel emailezik (Igaz, valós ok nincs a bocsánatkérésre?) Nő vár pár percet, majd amikor a férfi már majdnem elalszik, megszólal?

:  Ez ám annak a férfi női kommunikációs zavarnak a tipikus este, amikor a férfi azt hiszi, hogy a nő majd magától megnyugszik, pedig nem.

Ffi átöleli a nőt, és együtt nevetnek.

 --------------------------

Név nélkül:

?az hogy mennyire gördülékeny a kommunikációm a férfiakkal az attól függ, hogy érzelmileg mennyire vagyok érintett és a másik fél viselkedése milyen. Te is feltetted órán ezt a kérdést , hogy érzelmi alapú-e vagy mennyire érzelmi alapú a kommunikáció. Akkor én nagyon igeneltem magamban. Nekem férfiakkal akkor van a legtöbb kommunikációs zavarom, ha nem elég határozott a hímegyed. Mivel én magam is általában (persze szituáció függő) csöndes és bizonytalan természetű vagyok, olyan partnerre van szükségem (nem csak hosszú távon) aki mellett biztonságban érzem magam, mert nyíltan és őszintén megmondja amit gondol vagy érezteti a célját és nem kell azon agyalnom, hogy ez most miért is jött ide, tetszem neki vagy nem. Szóval, ha én már ilyeneken kezdek el gondolkodni, elindulok a begolyózás útján, és szörnyen passzív vagy bunkó leszek és kilépek a kommunikációs helyzetből. Azt pedig kifejezetten imádom ha tetszik egy pasi, és visszautasítom és úgy tesz mintha meg sem értette volna  és folytatja tevékenységét , h elérje azt amit akar. Ez az a helyzet amikor mindegy, hogy mit mondunk egymásnak tudjuk , hogy mi fog történni. Sok férfival az a baj az ismerkedés szakaszában, hogy végiggondolják a motivációját annak amit mondasz. Hiába okosak vagy helyesek nem is olyan lazák, mint amilyennek előadják magukat, ekkor egy jól irányzott félmondattal el lehet őket bizonytalanítani vagy ők mondanak valami halálosan idiótaságot, ami nekem jelzésértékű , hogy akkor ?nyírom ki?J amikor akarom.

Egyszer történt ,hogy tetszett nekem valaki, meg én is neki .Elnyertem tőle egy fogadást valamikor, a jutalmam pedig az volt, hogy elmegyünk együtt fagyizni. Tartottam itthon egy házibulit és eljött Ő (legyen ezentúl M.) is az öccsével. M-mel elkezdtünk beszélgetni és kérdeztem tőle, hogy mi a helyzet a jutalom fagyizásommal , mire ő mondta h minden rendben vele, lehetne holnap?. Mivel nem volt túl lelkes és  úgy érzetem, hogy én forszírozom a dolgot, kellett valamit mondanom, hogy kitaláljam Ő is szeretné-e. Ezt sikerült mondanom: Persze csak akkor ha szeretnéd.

Erre ő: Miért Te nem szeretnéd?

Mire én: De én igen, de Te nem?

Mire ő: Ha nem szeretnéd ne. Ebből nekem az jött le , hogy nem szeretné és felálltam és otthagytam. Két perc múlva láttam , hogy a tesójával beszélget majd eltűnt. Rá kellett  jönnöm , hogy lelépett egy másik csajjal, amire persze szörnyen mérges lettem?Az este folyamán az öccse mellé kerültem. Egymásra néztünk, ?látható volt?, hogy mindketten ugyanarra gondoltunk, M-re és rám.

Kérdeztem: ?Mondott valamit?? ,

a válasz: Igen. Azt hogy furcsán viselkedsz.

Én:  Ha nem akar velem találkozni ne tegye.

Válasz: De akar, csak azt hiszi, hogy Te nem akarsz.

Én: Istenem? még jó, hogy akarok.

Válasz: Hülyék vagytok mindketten?  megfogta a kezem és határozottan odahúzott, hogy üljek az ölébe. Hát ez a fajta non-verbális kommunikáció eredményesnek bizonyult, de ez itt nem fontos? Szóval szerintem az Mmel való párbeszédem azon csúszott el, h mindketten bizonytalanok voltunk, és nem azt mondta soha amit hallani akartam, ami csupán egy határozottan kijelentetett mondat melyben megjelenik valamiféle motiváció a velem való találkozásra. A végére mindketten mérgesek lettünk és jól bosszút álltunk egymáson J?És nem ez volt az utolsó , hogy ez megtörtént vele és velem.  Van még egy másik dolog amivel tönkre lehet tenni a velem való kellemes kommunikációt az ha az érzéseimről vagy a véleményemről beszélek és megkérdezik, hogy ?miért??. Gyűlölöm , ha érzelmi alapú dolgokat kell ész érvekkel megmagyarázni. Szerintem ilyenkor a másik embernek érezni kell az indokát vagy a lényegét a mondanivalónak és nem kérdezgetni h miért. Ez nekem olyan mintha egy siket embernek elakarnák mutogatni egy zeneművet. M-nek például kifejezett  szokása kérdezni h: ?de miért, magyarázd meg különben nem értem?. Az én tipikus válaszom erre az, hogy ?Csak úgy?.Mire az ő tipikus válasza erre, hogy ?ez nem válasz?. Ezzel engem a világvégére tud üldözni. Legutóbbi találkozásunkkor is sikerült a beszélgetést kettőnkről a miértes irányba elvinni, a vége persze az lett hogy én idegbeteg  lettem és otthagytam.

 ----------------------

 GE

Kb egy hónapos hivatalos kapcsolat után a volt kedvesem megjegyezte:

F: Aludj nálunk.

N: Szerintem még nem tartunk ott, hogy én itt aludjak. Itt vannak a szüleid a házban, őket nem igazán ismerem és kényelmetlenül érezném magam.

F: (hallgat, úgy tűnik, mintha gondolkodna)

N: Ne érts félre, nem úgy értettem.

F: Jó, rendben.

És minden ok volt, én legalább is azt hittem. Mivel nem gyakran tudtunk találkozni, csak hétvégéken, mert ő Pozsonyban én pedig Pesten tanultam-tanulok, ezért úgy egyeztünk meg, hogy pesten vagy Pozsonyban is látogatjuk egymást, ha tehetjük. Szóval csörög a telefonom:

F: Szia kedves.

N: Nagyon hiányzol, ugye tudod?!

F: MennyireJ? Ennyire -----------------------------------, vagy csak ennyire---------?

N: Sokkal jobban.

F: Mikor találkozunk?

N: Én most nem tudok hazamenni, mert blablabla-az iskola miatt.

F: De én itthon leszek a hétvégén. Gyere haza te is. Olyan régen találkoztunk és kezd az agyamra menni a távolság, meg a hormonjaim is. Te nem vagy így ezzel?!

N: Ne csináld ezt velem, te is tudod, éppen most mondtam, hogy nem tudok hazamenni, mert ha hazamegyek, nem tudom megírni a dolgozatomat.

F: Három hete nem találkoztunk és a dolgozatról beszélsz? Mi a szar van a dolgozattal????

N: Nem fontosabb a dolgozat, csak ha hazamegyek akkor egy csomó időt elutazok és otthon nem lesz nyugalom, hogy megírjam a dolgozatot. De tudod mit?! Gyere fel Pestre, nincsenek itt a szobatársaim és ma megpróbálom megírni a dolgozat nagy részét és lesz egy csomó időnk, amit együtt tölthetünk. Na,mit szólsz hozzá?!

(Csönd, nem szól semmit, majd egyszer csak megszólal.)

F: Tudod mit, szerintem még nem tartunk ott.

(és letette a telefon)

Ahogy ezt a mondatot kimondta, tudtam, hogy honnan fújj a szél, hihetetlen volt, hogy egy ezer éves dologgal hozakodott elő. Amivel én akkor nagyon megbánthattam és nem beszéltük meg vagy nem mondta, hogy ez mennyire bántotta akkor. DE felhívtam később és megbeszéltük. De ez később mindig visszatért és már nem vagyunk együtt. (ezer éve volt)

-------------------------

 OT

Sosem értettétek meg egymást
avagy
Kőkemény csaták csak vesztesekkel

PÁRBESZÉD1:

Fiú Lány párbeszéd msn-en. A lány nagyon készül a koncertre a fiúnak nincs sok kedve hozzá, de szívesen elmenne a lánnyal. A lány megkéri a fiút vegyen jegyet nekik, a fiú inkább a helyszínen venné meg a lánnyal, mert a lány két nappal az esemény előtt szólt, és a fiúnak erre igazán nincs ideje.

Lány: ?de tényleg nagyon jó lenne ha holnap megtudnád venni?

Fiú: ?elég hírtelen szóltál, megpróbálom megvenni tényleg?

Lány: ?Én sem tudtam hamarabb, de ha esetleg gondot jelent, akkor szólj s majd megkérem a tesómat.?

Fiú: ?.

Lány: ?de tudom hogyha akarsz jegyet venni, akkor megtudod venni:)?

A lány közli, hogy ha nincs jegy nem is biztos, hogy a városba utazna vidékről. A lány vidéken él. A fiú közli, hogy sok dolga van és lehet nem kap jegyet a koncertre.

Lány: ?de miért nem kapnál??

A fiú újra elmondja, hogy sok minden kötelezettsége van, és majd inkább vegyenek a helyszínen jegyet.

Lány: ?igyekszem érteni, de ez nekem fontos és azt hittem, hogy te is fogsz örülni?

Fiú: ?én örülök nagyon, de lehet nem tudom megvenni elővételben a jegyeket, mert??

Lány: ?igen, csak annyi az egész hogy a tesóm estig dolgozik, és akkor mondtam neki, hogy te majd biztos megveszed? / ne haragudj, csak magamból indultam ki? / de tévedtem. / Te nem is szeretnéd hogy elmenjek a koncertre, és hogy találkozzunk!??

 
PÁRBESZÉD2:

A fiú kissé ideges lett, ezek után megbeszéli a történteket a lánybarátjával, aki az egykor régen volt nője. Ez megkérdőjelezi a lánybarát objektivitását, mint független kívülálló harmadik fél.

A fiúnak a lánybarátja: ?akkor is kicsit keményebbnek kell lenni / a csajok nem szeretik a nyuszi pasikat / legyen véleményed és azt védd is meg / nyilván nem bunkón / csak határozottan /

Tudatnám vele, hogy nem oké, hogy ennyi idő után nem is akar látni, és hogy meg sem kérdezi a véleményedet, mielőtt beosztja a hétvégédet. Nem arról van szó, hogy a terhedre van, de értse meg, hogy neked is vannak igényeid, amiből szívesen alábbadsz, ha legalább látod a kompromisszum lehetőségét, de az nagyon nem oké, hogy csak te hozol áldozatot. / Azt is mondd neki, / hogy ezen ne sértődjön meg, de a kapcsolatotok szilárd alapjait most teszitek le, kellenek szabályok. /

(a legérdekesebb és legjobb rész, amit a lány mond és nyílván soha nem így gondolná a saját kapcsolatában: ) ?Mondd neki, hogy ha lesz jegy, elmentek a koncertre, de az ilyen meglepikből ne csináljon rendszert.?

A fiú hezitál, egy cseppet, hogy vajon tényleg így lenne-e a legjobb formában a mondandója.

Lány: ?de miért van az hogy nekem tök jól lenyomod, hogy mi a gond, neki meg lófaszt se mondasz? ?

Fiú: ?Talán, nyílván nem akarom megsérteni?!?

Lány: ?Baszki mi abban a sértő, hogy van agyad, meg véleményed??

?

Lány: ?hát... nem egészen gondolod jól / mert az ő szemszögéből úgy néz ki a dolog

/ hogy milyen fasza közös program, / ami persze nem igaz, de ő azt hiszi / és nem érti, hogy te ezen mit nem értesz. / Na és neki annyi jön le, hogy te a jegyvásárláson kattogsz / mikor egyfolytában örülni kéne, hogy milyen király koncertre mentek együtt.?

És végül a lány még levon egy kis tanulságot: ?Szerintem nem is az volt a para, hanem hogy amikor belekezdtél volna a mondandódba / akkor jött ezzel, hogy szar kedve van. / Ez szemétség szerintem.?

A párbeszéd idézeteken alapul, éppen ezért és a hangulatok, érzelmek minél valóságszerűbb visszaadása érdekében bizonyos jelzők nem kerültek javításra, ez tudatos vállalás volt.

            A lány, mint harmadik fél jól példázza, hogy a lányok érthetik, amit a fiuk értenek meg egy-egy elhangzó mondatból a kommunikáció során, tehát képes ugyanúgy dekódolni a történteket, mint egy fiú. A lány így képes tisztán (férfi aggyal) látni a kommunikációt, ha nincs benne, és nem érintett érzelmileg. Ezt nem cáfolja: ha feltételezzük, hogy a lány mint harmadik fél mégiscsak érintett a kommunikációban, mert kötődik régi párjához. Ebben az esetben azt látjuk, hogy nem él a női kommunikáció rejtelmeivel (másképp dekódolása és kódolása a mondanivalónak) hanem inkább megmutatja a fiúnak, ő olyan lány, aki a világból ugyan azt érti (képes hasonlóan gondolkozni) mint a fiú. Ez válasz lehet arra, hogy a nők tudják, hogy amiről ők beszélnek az nem az, aminek látszik (például a vidd le a szemetet, nem a szemétlevitelről szól); tudják tehát, hogy nem azt mondják amit valójában beszélnek.J Ebben az esetben viszont ha a fiú nem arra válaszol ami valójában elhangzik hanem ami a tényleges tartalma, mondanivalója, jelentése a mondatnak akkor a kommunikációnak sikeresnek kell lennie.

            Nézzünk erre egy példát:

            Lány: Ki a fontosabb anyád vagy én?

            Fiú: Jajj szívem, én úgy szeretlek.

            Szóval, ha a fent említettek a valóságot mintáznák, akkor a kis párbeszédnek működnie kéne. Ha nem működik, akkor arra tudunk gondolni a lány sem tudja valójában mit mond, kérdez. Tehát nem tudja, hogy nem azt kérdezi a fiútól ?vizet inni szeret háromnaponta vagy levegőt venni percenként? (ki a fontosabb?), hanem mást és így joggal, bánatos a lány hogy a fiú nem képes arra válaszolni, amit ő kérdezett. A példa kicsit abszurd, mégis gyakran előfordulós.
 

PÁRBESZÉD3:

Fiú lány hazafelé kis-földalattin. Láthatóan szerelmesek boldogok. A lány megigazítja a fiú sálját (amit talán tőle kapott) és közben beszél a fiúnak.

Lány: nem igaz, hogy nem tudod rendesen feltekerni a sáladat, most igazítom meg utoljára. Nem fogok rólad gondoskodni az, az anyukák feladata.

Fiú: Igen majd az is, de most még csak rólam kell gondoskodnod.

Lány: Nem ezt nem fogom, bebuktad ha erre számítasz.

A fiú ekkor megcsókolja a kedvesét, aki olyan nagyon mosolyog, hogy a mondatát is alig tudja befejezni. Gondolhatjuk a lánynak fontos, hogy tudassa és ki is mondja a fiúnak, hogy Ő gondoskodik, vagy gondoskodott a fiúról és a fiúnak most nagyon jó, mert olyan megkülönböztetett bánásmódban részesül amit csak az anyjától kap meg. J Az itt elhangzottak nem idézetek csak utólagos lejegyzései a beszélgetésnek.

-------------------------

RP 

Rezeg, búg a telefon a párna alatt. A férfi kióvakodik a dolgozószobába, csendben nyitja, csukja az ajtókat.

- Mi van? ? morogja halkan a mobilba.
   - Mondj nekem valamit, nem vagyok képes elaludni ? mondja a nő.
   - Pedig jó volna. Negyed kettő.
   - Nekem is van órám. Valami mást mondj, amit nem tudok.
   - Aludtam.
   - Ezt is. Valami mást, amit nem tudok.
   - Fázik a lábam.
   - Bazd meg a lábad, jó?
      Szünet.
   
 - Mégis mi a francot mondjak negyed kettőkor a hideg, büdös dolgozószobában, ahol gatyában állok? ? kérdezi ingerülten a férfi.
   - Mondd azt, hogy szép voltam, amikor délben láttál.
   - Szép voltál.
   - Mondd, hogy nagyon szépnek láttál. Kívánatosnak.
   - Szép voltál. Nagyon. Kívánatos nagyon. Szebb vagy, mint voltál.

Ónagy Zoltán
   Visszaszámlálás 18.   
 A harmadik menet 3. (részlet)

Ennél a párbeszédnél jól érzékelhető, hogy a férfi nem képes feltalálni magát az adott szituációban, azaz nem jut semmi olyan az eszébe, amivel ha nem is álmot hozhatna a nő szemére, de legalább megnyugtatná, ellazítaná, mivel a nő nem vágyik másra, mint hogy a férfi beszéljen hozzá egy kicsit akármiről, vagy bókoljon neki. Azt nem tudom, hogy ettől valóban könnyebben elalszik-e a nő, de saját emlékeimre támaszkodva talán igen, mert nekem több kapcsolatomban rendszeres volt az esti órákig tartó telefonálás, amikor is általában 70-30%-os arányban az én javamra beszéltünk és rengeteget meséltem magamról, a gondolataimról, és amikor esetleg később ezekre a beszélgetésekre hivatkoztam, vagy visszatértem rájuk, általában az volt a válasz, hogy ?Nem emlékszem már, de olyan jó volt a hangodra elaludni.?. Mindenesetre itt, ennél a dialógusnál a férfi bárgyúságának az a vége, hogy a nő ?előmondja? magának, amit szeretne tőle hallani, aki tőmondatokban, mint egy jó papagáj elismétli ezeket mindenfajta színezés nélkül. Szerintem ez a párbeszéd példa arra, hogy a férfi sokszor nem tudja, hogy a nő mit vár (el) tőle és ez tanácstalanná teszi, a nő pedig ettől ideges lesz.

-------------------

SzAD

A fiatal pár készülődik a feleség szüleihez ünnepi ebédre. A nő sokáig készülődik az emeleten, a férje türelmetlenül toporog hosszú percek óta az ajtóban. De végül természetesen miatta fognak elkésni...

F: Meddig várjak még? Ne kenj magadra annyi maszkot!

N: Pillanat drágám, nem találom a pulcsimat, mégse mehetek oda anyuékhoz úgy, mint egy ágról szakadt veréb.

F: Szerintem ők láttak már téged annál szakadtabban is, édesem!

N: Ezt megbeszéljük a kocsiban. Nálad van a bor?

F: Miféle bor?

N: Amit apunak vettél!

F: Én? Bort?

N: Ne idegesíts fel! Megígérted, hogy munkából hazafelé veszel neki bort!

F: Jaaaa.. Ö. Izé.. Zárva volt a bolt.

N: Az éjjel-nappali a sarkon? Mi a fene!

F: Ne haragudj, mindjárt megkeresem, amit a barátaim hoztak nekem múlt héten, és elvisszük azt!

(Közben a feleség elkészült, most ő áll az ajtóban, kezében a kulcs, de a férj eltűnt. 10 perce a bontatlan üveg bort keresi. Pedig biztis volt benne, hogy tudja, hol van.)

N: Megvan már?

F: Persze, persze, egy pillanat és jövök!

N: El fogunk késni, tudod hogy nem szereti anyu, ha kihűl az ebéd, mire odaérünk!

F: Figyelj, indulj el nélkülem, akkor talán nem olyan feltűnő, hogy mennyit késünk.

N: Most ugye viccelsz? Te figyelj már, azt a bort keresed, ami itt áll a fogas mellett az ajtóban???

F: Igen, azt.....

 -------------------

A pár kocsija szervízben van, közös a munkahelyük. A férfi büszkesége nem engedi, hogy tömegközlekedési eszközre szálljon. A nő viszont ellenzi a taxit. Gyalog viszont nagyon messze van a munkahelyük.

F: Értsd már meg, én nem szállok buszra! És különben is, rengeteg dolgot kéne bevinnem ma az irodába! Csak a többieket zavarnám...

N: Te most ugye viccelsz? Siess már, mindjárt elmegy a busz!

F: Én hívok egy taxit!

N: Én nem megyek taxival. Mit gondolnak a kollégák? A végén még nem kapjuk meg a fizetésemelést!

F: Jó, tudod mit, akkor menj busszal! De én hívom a taxit!

N: Találkozunk az irodában!

(A nő elindul a buszmegállóba, a férfi még puffog egy ideig, de végül megfogja a nem is oylan sok holmiját, és utánaindul)

F: Ma este felhívom a szervízt és megsürgetem a javítást! Holnap már tényleg nem megyek veled!

N: Persze, persze, tudom :D

 --------

Frissen alakulgató kapcsolat. Illetve a fiú miatt nem alakuló, csak időnként egymásra találós viszony (nem elsősorban a verbális kommunikáción van a hangsúly)

F: Figyelj, szerintem én azt hiszem hogy izé. Nem akarok semmit.

N: Miért csináljuk ezt egymással? (a fiú megöleli és szorítja a lányt)

F: Nem tudom, de én nem akarom, azt hiszem (még erősebben öleli a lányt, megpuszilja)

N: Tudod jól, hogy szenvedni fogunk!

F: Tudom, szerintem már csináljuk...

N: De akkor miért?

F: Nem tudom, de ezt nem kéne.. (és mégegyszer megpuszilja a lányt)

 ---------------------------

Ugyanez a pár.. Másik alkalom, barátként kettesben egy szobában, de aztán történik valami:

N: Azt hiszem, szeretnélek megcsókolni.

F: Nem kéne. Nem kéne.

N: Most ezt komolyan kimondtam hangosan?

F: Ki, tetszett, de nem kéne... (be sem fejezi a mondandóját, odafekszik a lány mellé)

N: Te most mit csinálsz, ha nem kéne?

F: Nem tudom.. (és a fiú hosszas töprengés után végül megcsókolja a lányt a kezdeti ellenkezés ellenére)

Reggel a fiú felveszi a cipőjét, különösebb búcsúzkodás nélkül elmegy... Aznap este újra találkoznak:

A fiút szemmel láthatóan jobban megviselték az események, mint a "jó színésznő" lányt.

F: Na hogy vagy?

N: Szarul, de büszkén...

F: Sajnálom. Szerintem annyiban kéne maradnunk, mint eddig...

N: (gondolkozik a válaszon sokáig: "Szerintem nem'" / "Ki van zárva" / "Igen, és meddig? Ma estig?" -- de végül egy szóval válaszol:) Oké.

(és összetört szívvel próbál minél távolabb kerülni a fiútól -- miközben tudja, hogy rosszul válaszolt és a fiú is szenved)

----------------------

Gimnazista lány hétvégén a barátaival bulizni menne. A társaságot jól ismerik a lány szülei, kiskoruk óta jóban vannak a családok, páran szomszédok is voltak sokáig. De az atyai szigor közbeszól. Pedig a baráti társaság értelmes, megbízható fiatalokból áll.

A: Hát te kisasszony hova készülsz?

L: Elmegyünk a többiekkel beülni valahová, de már mondtam tegnap.

A: Nekem ugyan nem! (pedig de!) Nem mész sehova! A múltkor is voltál! Nem kell mindig csavarogni!

L: Arra gondolsz, mikor 1.5 hónapja elmentünk fagyizni este 7-kor?

A: Nem, azóta biztos voltál már sokszor..

L: Azóta ki sem léptem itthonról!

A: Dehogynem, én emlékszem

L: Hát szerintem nagyon rosszul emlékszel, és akkor is elmegyek, bármit is csinálsz!

A: De akkor most ezzel elfelejted egy időre az barátokat! Nekiállsz tanulni!

L: Nincs is rossz jegyem!

A: Az nem baj! Tanulnál inkább a csavargás helyett, te.. És különben is, mi ez rajtad? Talán fel kéne öltözni rendesen!

L: Ezt a ruhát a mamától kaptam, nem szólhatsz rá semmit!

A: Ki van zárva! Mindig csak divatozol, aztán jól megfázol és lógsz az iskolából!

L: 3 éve nem voltam beteg, és tényleg születésnapomra kaptam.. Amúgy sem értem mi a bajod egy garbóval..

A: Hogy néznek ki rajta azok a csillogó izék?!

L: A glitter bánt? Hát ez kész.. Na jó, én elmentem.. Majd jövök. Ne várjatok meg!

A: Azt csak hiszed...

 -----------------------------

 RP

Férfi: - ...  Jó lenne például egy kicsit többször meccset nézni a haverokkal, meg ilyesmi.

Nő: - Ilyesmi! Persze, mert neked mindenki fontosabb mint én!

Férfi: - Ezt egy szóval sem mondtam, csak néha a barátaimmal akarok lenni. Ez szerintem még nem bűn.

Nő: - Miért lenne bűn? Ugyan. De ha én ennyire nem számítok, akkor csinálj, amit akarsz, engem nem érdekel.

Férfi: - Miért kell mindenért rögtön hisztizni?

Nő: - Egy kicsit se hisztizek, csak te baromi önző vagy!

Férfi: - Ez egyáltalán nem önzés. De veled persze nem lehet semmit megbeszélni, mert rögtön megsértődsz!

Nő: - Egyáltalán nem sértődtem meg, csak nem bírom, ahogy viselkedsz.

Férfi: - Tudok én egyáltalán olyat tenni, ami neked megfelel? Nekem úgy tűnik, hogy nem.

Nő: - Mert nem is akarsz semmit csinálni, csak a barátaiddal lógni.

Férfi: - Hagyjuk már ezt a témát, felejtsd el!

Nő: - Tessék, már beszélni sem lehet veled.

Férfi: - Hát ez fesztivál nem igazán hiányzik nekem.

Nő: - Nem kötelező. Keress olyat aki, nem ?hisztizik?.

Férfi: - Ne csináld, te is tudod, hogy nem így értettem.

Nő: - Akkor ne is úgy mondd!

Férfi: - Te sose tudod, mikor elég.

Nő: - Persze, mert te aztán tudod. Te mindent jobban tudsz, de nekem ebből elegem van.

 
(Nő sértődötten kimegy, férfi dühösen olvasni kezd egy újságot.)

 ------------

BZs

A férfi 19 éves, a nő 21. A párbeszédek azon időszakból származnak, amikor éppen egy párt alkottak. Egy helyről jöttek, de a lány már harmadik éve élt Pesten, a fiúnak pedig az első éve volt. Két elég ellentétes személyről van szó: a fiú eléggé halvérű, racionális, határozottan ?kocka? látásmóddal rendelkezik, amiről úgy gondolja hogy úgy van, akkor az úgy van, nincs más lehetőség. A lány heves vérmérsékletű, önfejű, akit bár nagyon szereti a fiú logikus gondolkodását, de sokszor zavarja, hogy a fiú ennyire halvérű és kocka, hogy nem képes elviselni, ha valamiről kiderül, hogy nem fekete, nem is fehér, hanem esetleg szürke, vagy más egyéb színű, illetve hogy nem mutat heves érzelmi reakciókat.

Az első 3 helyzetben a problémát az okozza, hogy a fiúnak nem tetszik az, ahogyan lány sok esetben kissé anyáskodva kioktatja, a lány pedig folyton magára veszi, amit a fiú mond neki, és rögtön ugrik, amikor azt érzi, hogy a fiú olyasmit mondott neki, ami arra utal, hogy nem tudja teljes mértékben elfogadni, amit ő mond. Ennek az is hátterében van, hogy erőteljesen eltérő személyiségek, és a lány így szeretne valami hevesebb reakciót kiváltani az amúgy halvérű fiúból, mert az ő természete nem tudja elviselni, hogy valaki ilyen legyen. A folyamatosan magasabb hőfokon égésből ered a másik két helyzet vitája is: a lány egy pillanat alatt a plafonon van, és az utolsó esetben a fiú egyébként saját szemszögéből teljesen normális és józan álláspontját rögtön magára veszi, és félreértelmezi.
(Megtörtént esetek, a lány valójában én vagyok, csak E/3.-ban könnyebb volt leírni.)
 
1. helyzet: este, a fiúnál

F: - Ma voltam abban a papírboltban, amit múltkor mondtál.

N: - Ugye milyen jó?

F: - Igen, de alig találtam meg.

N: - Hogyhogy? Pedig elmondtam, merre van.

F: - Igen, de azt mondtad, hogy a villamosról leszállva átmegyek a túloldalra, jobbra fordulok, aztán pár lépés, és ott vagyok. Ehhez képest egy egész háztömböt kellett sétálni. Az pedig nem pár lépés.

N: - De nem sokkal több, már ne is haragudj.

F: - De igen, volt vagy 100 méter, amit menni kellett, az már nem csak pár lépés. Amúgy más el szokott találni oda, ahova menni akar, ha te igazítod útba?

N: - Képzeld, igen, sőt, olyat is mondtak már, hogy bár nagyon eldugott helyen van, mégis olyan jól elmondtam, merre keressék, hogy simán megtalálták, amit kerestek.

F: - Ezt én nem hiszem.

N: - Kössz, hogy ennyire bízol bennem.

F: - Akkor sem hiszem el, hogy bárki bármit megtalálna az alapján, amit keres, ahogyan te útba igazítod.

N: - Pedig elhiheted, hogy igazam van, nem szokásom hazudni.

F: - Nem azt mondtam, hogy hazudsz.

N: - De amit mondtál, az ezt jelentette.

F: - Nem, nem ezt jelentette, pusztán azt, hogy szerintem nem tudsz jól útba igazítást adni.

N: - Igen, és hogy aki mégis megérti, az legalább annyira hülye, mint én.

F: - Én ezt nem mondtam

N: - De gondoltad.

F: - Dehogyis!

N: - Á, dehogy! Mindig ez van! Sosem fogadod el tényként és igazként, amit mondok, muszáj mindig kötözködnöd. Mindezt azért, mert Te nem érted meg, amit mondok, pedig rajtad kívül mindenki, akivel kommunikálok, megérti.

F: - Ezt már egyszer megbeszéltük.

N: - Igen, tudom, de akkor miért kell mindig felhozni???

F: - Nem én kezdtem.

N: - Neeeem???? Érdekes, én máshogy emlékszem.

F: - Miért, te hogy emlékszel?

N: - Hogy már megint megjegyzést ettél arra, hogy hogyan adok útbaigazítást.

F: - Nem, én csak azt mondtam, hogy szerintem elég pontatlanul adtál.

N: - Az ugyanaz.

F: - De nem ugyanaz.

N: - De számomra igen.

F: - Jól van, akkor úgy van, csak hagyjuk már abba a vitatkozást.

N: - Jó, de akkor sem én kezdtem.
 

2. helyzet: az utcán sétálva, csütörtök délután, a fiú éppen időre siet haza (vidékre)

F: - Na, most akkor merre menjünk? Te tudod az utat.

N: - Menjünk metróval, aztán majd a Ferenc körútnál átszállunk a villamosra, és akkor úgy 15 perc alatt ott vagyunk.

F: - De én nem szeretek metrózni.

N: - Jó, akkor másik verzió: elsétálunk a Fővám térre, és onnan villamossal megyünk tovább, Gellért téren leszállunk, és átsétálva az egyetemen ott vagyunk a buszmegállóba.

F: - Jó, de ez mennyi idő?

N: - Úgy kb. fél óra. És ezzel szerintem pont lekésed a buszodat.

F: - Hát, még van hivatalosan 35 percünk, úgyhogy menjünk így, nem akarok metrózni.

N: - De mi van, ha lekésed a buszt? Nem azt néztük, hogy majdnem egy óra múlva megy majd csak a következő? És hogy azzal meg már elkésel?

F: - De igen, de akkor sem akarok metrózni.

N: - Hát jó, te tudod. Én ráérek.

F: - Na jó, és akkor most merre menjünk?

N: - Aluljárón át a túloldalra, aztán egyenesen előre.

F: - Biztos?

N: - Képzeld, igen.

F: - Jó, csak azért kérdeztem, mert ti nők nem szoktatok jól tájékozódni.

N: - Igen, a nők nagy része valóban nem. De igazán megtanulhattad volna, hogy én tudok tájékozódni, olykor jobban, mint ti, férfiak.

F: - Aha, persze, és ezért van az, hogy ahányszor tőled kérdezem meg, hogy hogyan találok oda valahova, akkor az alapján szinte soha nem sikerül?

N: - Ez csak neked nem szokott sikerülni, mert te is a borzalmasan tájékozódó pasiismerőseim körébe tartozol.

F: - Kössz, de szerintem ez nem így van. Én igenis tudok tájékozódni.

N: - Persze, ezért hívtál fel tegnap is, hogy most itt és itt vagy, onnan hogyan jutsz a leggyorsabban a lakásodhoz.

F: - Igen, mivel arrafelé még nem jártam soha, és ezért elbizonytalanodtam abban, hogy jó-e az az útvonal, amit kitaláltam.

N: - És ha nem veszem fel a telefont, mit csináltál volna?

F: - Megyek úgy, ahogyan kitaláltam.

N: - Nem ám megkérdeztél volna valakit, mi?

F: - Nem, mert tudok én annyira tájékozódni, hogy megbízzak magamban ennyire.

N: - Akkor meg mindek kellett felhívni?

F: - Mert te laksz itt régebb óta, és kellett, hogy azt mondjad, hogy tényleg jó az, amit kitaláltam.

N: - De én nem tudok tájékozódni, meg útba igazítani.

F: - Hát szerintem nem nagyon.

N: - De akkor miért tőlem kérsz segítséget???

F: - Mert mindig remélem, hogy most majd végre sikerül úgy elmondanod, hogy megértsem.

N: - Na, ezek után lesheted, hogy bármikor is útba foglak igazítani.

F: - Jó, ha neked ez jó.
 

3. helyzet: egy este a városban sétálva

F: - Merről is jöttünk? (kereszteződésben állva)

N: - Erről. (jobbra mutat)

F: - Szerintem meg nem.

N: - Akkor miért kérded?

F: - Csak hogy te is úgy emlékszel-e, ahogyan én.

N: - Mint látod, nem. De felőlem mehetünk balra is, maximum visszafordulunk. Vagy mehetünk arra is, maximum városismereti túra lesz belőle.

F: - Akkor menjünk bal felé, mert szerintem arra kell menni.

N: - Jó, de ha mégsem, akkor nehogy megkérdezd, miért nem szóltam, hogy ez nem a jó irány.

F: - Megígérem.

Pár perc múlva, séta közben:

F: - Szerintem mégsem erre kell menni, forduljunk vissza. Miért nem mondtad, hogy nem ez a jó irány?

N: - Bocs, de én mondtam, hogy szerintem a másik irányba kéne menni, de te annyira biztos voltál benne, hogy neked van igazad, hogy nem voltál hajlandó tudomásul venni azt, amit én mondtam. Különben is, megígérted, hogy nem kérdezed ezt meg.

F: - Mit? Mikor?

N: - Mielőtt elindultunk volna erre, kértelek, hogy ne kérdezd meg, hogy miért nem szóltam, hogy ez nem a jó irány.

F: - Igen? Én nem emlékszem.

N: - Pedig így volt.

F: - Hát jó. Na, akkor visszafordulunk?

N: - Én már nem akarok visszafordulni, menjünk erre, egyszer majdcsak kilyukadunk egy olyan helyen, ami ismerős. Egyébként meg azt hiszem, sejtem, hova vezet ez az út.

F: - De én szeretném, ha visszafordulnék, mert az a biztos út.

N: - De miért kell mindig a biztos úton menni?

F: - Tudod: járt utat járatlanért?

N: - Jaj, nem kell ezt annyira komolyan venni. Mondom, hogy sejtem, hova fogunk kiérni.

F: - És honnan tudod? Nem azt mondtad, hogy még soha nem voltál itt?

N: - Az egy dolog, hogy voltam-e már valahol. Tudod, én néha szoktam térképet is nézegetni, ebben a városban, hiába lakom itt már harmadik éve. És ésszel szoktam közlekedni.

F: - Persze, mert én nem használom az eszemet, mi?

N: - Nem azt mondtam.

F: - Ez igaz, de ha te ilyesmit mondasz, hogy te valamit ésszel csinálsz, akkor tutira azt érted mögötte, hogy szerinted én ész nélkül csinálom.

N: - Ez nem így van.

F: - Akkor jó. De nem kéne mégis visszafordulni?

N: - Nem, mert most már biztosan tudom, hova fogunk kilyukadni.

F: - Biztos?

N: - Igen.

F: - És nem olyan női megérzésféle, ugye?

N: - Miért?

F: - Mert utálom a női megérzéseket. A tényeket szeretem.

N: - Ha nem mondod?

F: - Muszáj ilyen gúnyos megjegyzéseket tenned?

N: - Ne is haragudj, de a helyzet hozza őket magával.

F: - Jó. Akkor most már menjünk tovább erre. De ugye biztos vagy abban, hogy hol vagyunk?

N: - Mondtam már, hogy igen. Miért nem bízol bennem?

F: - Mert nőből vagy, és a nők nem tudnak tájékozódni.

N: - Hányszor kell még elmondanom, hogy bár nőből vagyok, tudok tájékozódni? És hogy nem egy olyan pasit ismerek, aki meg nem tud?

F: - Látom, megint témánál vagyunk.

N: - Igen, de megint nem én kezdtem. Neked kell mindig szóvá tenned, hogy a nők nem tudnak tájékozódni, és szerinted emiatt én sem. Pedig már nem egyszer bebizonyítottam neked, hogy ez nem igaz.

F: - Jó, most ebben tényleg igazad van. Tessék, most boldog vagy?

N: - A boldogságom nem ezen múlik. De azért kössz, hogy végre egyszer elismered, hogy igazam van.

 
4.helyzet: a fiúnál, este

F: - Olyan ritkán találkozunk. Nem tudnánk valahogy úgy intézni, hogy gyakrabban láthassalak?

N: - Ez tényleg nagyon jó lenne, de tudod nagyon jól: amikor én napközben ráérek, akkor te órán vagy. Este, amikor te végre ráérsz, nekem stábmegbeszélésem van, vagy tanulsz, és nem akarod, hogy ebben bárki is megzavarjon.

F: - Igen, mivel én veled ellentétben szoktam tanulni.

N: - Képzeld, én is szoktam.

F: - Jó, de tudod, hogy nem tudok tanulni, ha nálam vagy, mert akkor egyszerűen nem tudok koncentrálni arra, amire kéne. És muszáj folyamatosan tanulnom, mert minden héten zéházom, és jól kell sikerülniük, mert a félév végi jegyemet ezek alapján fogom megkapni.

N: - Másnak is vannak zéhái, nem csak neked, de más ezek mellet is tud időt szakítani arra, akit szeret. És nem csak hetente egyszer.

F: - De veled képtelenség időpontot egyeztetni: ha megkérdem, mikor érsz rá, elő kell szedned a határidőnaplódat, hogy válaszolni tudj.

N: - Ez nem igaz. Az egy dolog, hogy néha beírom, h ekkor meg ekkor veled találkozom, hogy nehogy véletlenül bárki is oda akarjon nekem programot, de rád mindig próbálok időt szakítani. Most is itt vagyok. Erre te mit csinálsz? Ülsz az asztalodnál, és tanulsz. Eközben én meg telefonon próbálom átszervezni a napomat, mert azt mondod, holnap jobban rámérnél, mint most.

F: - Ez így van.

N: - Jó, csakhogy nekem van életem az egyetemen kívül is, amivel mindezeket össze kell hangolnom.

F: - Persze, mert mást sem csinálsz, csak ingyen dolgozol.

N: - De nem kell mindig mindenkinek pénzért dolgozni.

F: - De ingyen sem.

N: - Tudom, de én jól érzem magam így.

F: - Jó, csak magyarázd el, mi a jó abban, hogy ingyen dolgozol valamiért?

N: - Mert amit csinálok, abban pont az a szép, hogy mindannyian ingyért dolgozunk, ugyanazért a célért. És a szponzoroknak igencsak előnyös azt mondani, hogy mi vagyunk Európa legnagyobb, kizárólag diákok által, önkéntes alapon szervezett rendezvénye. Másrészt meg ha nem ingyen dolgoznánk, nem kapnánk annyi pénzt  pályázatokra sem.

F: - Nem mintha amúgy olyan sokat szoktatok volna nyerni pályázatokon.

N: - Jó, de ennek más oka van, amit már vagy ezerszer elmagyaráztam, és nem fogom ezt megtenni még egyszer.

F: - Igen, emlékszem rá. De ettől még mindig nem értem, hogy miért jó neked az, hogy ingyen dolgozol, pláne, hogy ennyit. Emiatt nem érsz rá szinte soha velem lenni.

N: - Ez nem igaz.

F: - De szerintem igen.

N: - Tény és való, hogy elég sok elfoglaltsággal jár, ami a szabadidőmből megy el, de ez nem jelenti azt, hogy soha nem érek rá. Te vagy az, aki nem képes alkalmazkodni a körülményekhez.

F: - Én? Nem vagyok képes alkalmazkodni? Ezt meg miből gondolod?

N: - Abból, amit mondasz és teszel.

F: - ??? (kérdő tekintet)

N: - Hogy folyton szóvá teszed, hogy csak esténként érek rá, ugyanakkor meg sem próbálod úgy szervezni az életedet, hogy néha napközben is találkozni tudjunk. Tegnap is nem tudom, ki volt az, aki este mesélte csak, hogy tudtunk volna találkozni napközben, mert váratlanul elmaradt egy órája, amikor én épp szintén szabad voltam. Csak egy sms-be, vagy egy gyors telefonba került volna. Ugyanis még egyenlőre nem vagyok gondolatolvasó.

F: - Tényleg nem? Nem is tudtam.J

N: - Mindig elhülyéskeded, ha komolyan kezdünk beszélni.

F: - Mert nem szeretek veszekedni.

N: - Ez nem veszekedés, hanem vita. Ha veszekszem valakivel, az nálam általában kiabálással jár. Azt pedig veled még soha nem tettem.

F: - Ez így is van, de nem is szeretném kipróbálni. Azt viszont szeretem, amikor itt kuporogsz a fotelban és olvasol.

N: -Te most szépen eltérsz attól, amiről eredetileg beszéltünk.

F: - Nem térek el, csak át. J

N: - Hmmm. Hát jó.

 

5. helyzet: ismét csak egy este, a fiúnál

F: - Mi a baj?

N: - Semmi.

F: - Nem úgy nézel ki.

N: - De tényleg nincs semmi bajom.

F: - Akkor viszont nem értem, miért vágsz ilyen arcot. Tudom, hogy van valami bajod.

N: - Bezzeg most érdekel, hogy mi a bajom, mi?

F: - Ezt most hogy érted?

N: - Amikor tegnapelőtt hívtál, hogy mégsem tudunk találkozni, akkor cseppet sem érdekelt, hogy ez nekem hogy esik.

F: - Ez nem igaz.

N: - Ahhoz képest nagyon gyorsan elintéztél: ?Szia! Mégsem jó a ma este. Majd valamikor bepótoljuk, jó? - De miért nem jó? ? Majd elmesélem, most mennem kell. Puszi!? ?aztán le is raktad.

F: - Mert siettem.

N: - Igen, és aztán este sem hívtál fel, hogy mi van.

F: - Mert elaludtam tanulás közben.

N: - Mert neked minden más fontosabb, mint én. Még a tanulás is.

F: - Ezt ugye nem gondolod komolyan.

N: - Szeretném nem komolyan gondolni, de mégis így érzem.

F: - De mitől?

N: - Szerinted? Az utóbbi időben mindig minden fontosabb, mint én.

F: - Ez nem igaz. Ma este például mehettem volna a Vinczékkel bulizni, és mégis inkább itthon maradtam, hogy veled találkozhassak.

N: - Ezt nem értem. Miért nem mondtad, hogy a Vinczékkel mennétek bulizni? Mi lett volna, ha esetleg együtt megyünk?

F: - Mert este soha nem akarsz már sehova sem menni, mert fáradt vagy.

N: - Jó, de például lehet, hogy szívesen elmentem volna veletek bulizni.

F: - És én ezt honnan tudtam volna?

N: - Mondjuk onnan, hogy megkérdezel.

F: - Jó, akkor majd legközelebb megkérdezlek. De most miért vágsz ilyen arcot?

N: - Vajon? Mert úgy érzem, hogy nem szeretsz velem a barátaid előtt mutatkozni.

F: - Ezt honnan veszed?

N: - Szerinted? Elég egyértelmű: nem is mondtad el a bulit, most meg a szememre hányod, hogy nem lehetsz ott. Ahelyett, hogy megkérdeztél volna, nincs-e kedvem elmenni veled.

F: - De már mondtam, azt hittem, nem szeretnél menni.

N: - De nem hinni kell, hanem megkérdezni.

F: - Jó, akkor majd legközelebb megkérdezlek, de téged ismerve úgyis azt fogod mondani, hogy azt a kevés időt, amit velem tölthetsz, azt szeretnéd velem kettesben tölteni.

N: - Ezt meg honnan veszed?

F: - Ismerlek.

N: - Hát nagyon rosszul ismersz, mert ez egyáltalán nem igaz. Nem mondanék ilyet. Ennyi év után azt hittem, ismersz már annyira, hogy ne gondolj ekkora marhaságot. De nem.

F: - Most megsértődtél?

N: - Neeem. Csak nagyon rosszul esik, amit velem művelsz.

F: - ??? Nem értelek. Magyarázd meg.

N: - Hát ez az egész. Nem szívesen mutatkozol velem valamiért a haverok előtt, aztán ezt letagadod, sőt, igyekszel úgy beállítani, mintha az egész, hogy te most itt vagy velem, és nem velük, az én hibám lenne.

F: - De ez nem így van.

N: - Hát pedig én akkor is ezt érzem. És már nem először.

F: - De miért nem szóltál már korábban?

N: - Mert azt hittem, hogy észreveszed, hogy ez a baj.

F: - De nekem eszembe sem jutott, hogy ez te így fogod értelmezni.

N: - Pedig szerintem eléggé egyértelműen ezt jelenti ez az egész.

F: - De hidd el, hogy nem. Szeretlek, és szeretnék veled többször találkozni, meg elmenni ide-oda, de te folyton csak késő este érsz rá, és akkor már olyan fáradt vagy, hogy ideérsz, és nagyjából 15 perc múlva képes lennél elaludni.

N: - Ez nem igaz.

F: - Nem is tudom, ki volt az, aki múlt héten is elaludt a fotelben, azon címen, hogy tanul.

N: - Igen, az volt az első és egyben az utolsó ilyen alkalom. Hányszor fogod ezt még felemlegetni???

F: - Most ezen ne húzd fel magad.

N: - Már késő.

F: - De most mi a bajod?

N: - Hányszor kell még elmondanom? Nem, nem mondom el többször, nem vagyok papagáj.

F: - Jaj, te lány!

N: - Most mi van?

F: - Olyan lökött vagy! J Na, gyere ide

N: - Nem megyek!

F: - Akkor majd én jövök? J
 

A hatodik helyzethez: A fiú és a lány 6 éve vannak együtt. A fiúnak ez az első komoly párkapcsolata, a lánynak nem. Az utóbbi három hónapban megromlott a viszonyuk, ezért elég sokat veszekednek. Vagyis a lány próbál veszekedni, de a fiú nem hagyja, kitér ezelől, telefonbeszélgetések esetén például simán lecsapja a telefont.

6. helyzet: egy délután, a lány lakótársainak füle hallatára, éppen egy előző napi csúnya veszekedés után, ?békülőben?

F: - Ma este elmegyek bulizni Maxival meg Dáviddal.

N: - És hova mentek?

F: - Nem emlékszem pontosan, a srácok annyit mondtak, hogy jó a hely, ők már többször voltak ott, sok jó csaj szokott lenni és hogy este 11-ig ingyen vannak a koktélok.

N: - Ne haragudj, de nekem ez olya furcsa.

F: - Mi a furcsa?

N: - Hát az, hogy te bulizni mész. Nem nagyon szoktál.

F: - Nem lehet saját életem?

N: - De lehet, csak az a furcsa, hogy te, aki utálsz táncolni, meg ilyesmik, elmész bulizni.

F: - Miért ne próbálhatnám ki néha, hogy milyen is bulizni? Dávidék minden héten elmennek, és csajoznak.

N: - Ne haragudj, de ebből számodra most melyik a fontosabb? A bulizás vagy a csajozás?

F: - Már megint féltékeny vagy. Pedig semmi okot nem adtam rá.

N: - Valóban, csak folyamatosan azt hangsúlyozod, hogy a többiek csajozni járnak oda, és nem feltétlenül annyira bulizni. Meg amiket eddig tapasztaltam velük kapcsolatban, és amiket meséltél, azok után szintén elég logikus ezt a következtetést levonni.

F: - Ne legyél már féltékeny, soha nem adtam rá okot.

N: - Nem, csak folyton felhívod rá a figyelmemet, hogy a kedves lakótársaid furcsának tartják azt, hogy mi hat éve együtt vagyunk, és én csak az első barátnőd vagyok, akihez ráadásul hűséges vagy.

F: - Mert egyre inkább úgy érzem, hogy igazuk van.

N: - Akkor miért vagy még mindig velem?

F: - Olyan hülyeségeket kérdezel.

N: - Ez nem válasz.

F: - De szerintem igen.

N: - Jó, erről most ne vitatkozzunk.

F: - Szerintem se. Akármit mondok, nekiállsz kielemezni. Pedig tudod nagyon jól, mi a véleményem a pszichológiáról.

N: - Hogy jön ez most ide?

F: - Hát úgy, hogy ahogyan kielemzed, amit mondok, azt pszichologizálva csinálod, pedig nagyon is jól tudod, hogy áltudománynak tartom, és soha nem értettem, miért ezt választottad magadnak. Ráadásul megélni sem fogsz tudni belőle, ha majd kezedben lesz a diplomád, mert semmit sem ér.

N: - Tudom, hogy te ezt gondolod, de én meg szeretem ezt, mert végre azt tanulom, ami érdekel. És az, hogy lesz-e munkám, az az én bajom, és nem a tiéd.

F: - De akkor is hülyeséget tanulsz.

N: - Attól, hogy te annak tartod még nem az.

F: - De nagyon is az.

N: - Én nem szeretnék veled megint veszekedni.

F: - Nem én kezdtem ezt a vitát, hanem te, azzal, hogy letagadod, hogy féltékeny vagy.

N: - Nem tagadom le, sőt el is ismertem, mivel azt hiszem, elég érthető okokból vagyok féltékeny.

F:  - Jó, ha neked az jó, akkor legyél az. Nekem most mennem kell.

N: - Nem mehetsz el csak így.

F: - Hogy hogy csak így? Idő van, mennem kell.

N: - Jó, akkor menj. Este azért még beszélünk?

F: - Majd igen.

N: - Vigyázz magadra.

F: - Mindig vigyázok magamra. Kikísérsz?

N: - Persze.

A hatodik helyzetben a fiú részéről sok helyen elkerülés van: nem akar újabb vitát a lánnyal, de közben azért folyamatosan odaszurkál, hogy éreztesse vele, hogy neki sem esik jó, amit a lány mond. A beszélgetés zárása is ilyen elkerülő kilépés jellegű, a fiú igyekszik menekülni a lány elől.



7. helyzet: 7 éve tartó, boldog párkapcsolatban élő pár vitája a rendrakás és takarítás témaköréből. A fiú 27 éves, a lány 26. A fiú szüleinél, annak otthoni íróasztalának látványától pattan ki a szócsata.

N: - Rumli van az asztalodon, nem kéne rendet tenni?

F: - Szerintem nincs rumli. Látod, még ide tudok ülni dolgozni.

N: - De szerintem akkor is rumli van. Sőt, egy alapos takarítás is ráférne az asztalodra.

F: - Most miért mondod ezt? Szokott ennél nagyobb kupi is lenni rajta.

N: - Lehet, de ha most elvetnénk rajta a fűmagot, az magától kikelne, olyan vastagon áll a por.

F: - Hát azokon a részeken, amit nem használok annyit, ott lehet. De ez nem elég ok a rendrakásra.

N: - Szerinted. De szerintem meg igen. Különben is, a fél évvel ezelőtti konferencián begyűjtött cuccaid is ott vannak még valahol a kupacban, ahelyett, hogy elraknád. És pont te mondtad a minap a telefonba, hogy képzeljem el, a CD, amit annyit kerestél az elmúlt két hétben, az íróasztalodon volt, az egyik kupac legmélyén.

F: - Egy így van. De mint tudod, a zsenik rendje a rumli. (vigyorog)

N: - Az lehet, de te nem vagy akkora zseni? különben is, szeretnék én is dolgozni majd a gépen a hétvégén, úgyhogy ezért légy szíves rakjál rendet, hogy oda tudjak elé ülni, és nyugodtan dolgozni.

F: - Igen, tudom, mondtad már. Majd egyszer rendet rakok. Különben is, ha édesapa megunja a rendetlenséget meg a porréteget az asztalomon, majd úgyis rendet rak.

N: - Úgy viselkedsz, mint óvodás.

F: - Igen? Az lehet. De mondom, engem nem zavar, és én kényelmesen elférek itt. Meg a Réka is hét közben. Csak téged zavar, meg édesapát. A Zsuzska fogja magát és összébbpakol, ha néha nagy ritkán ehhez a géphez ül le valamiért.

N: - De ez akkor sem mentség arra, hogy ne rakjál rendet. De jó, ha te jól érzed magad ebben a rumliban, akkor legalább légy szíves annyi tegyél meg, hogy a port letörölgeted, mert tényleg ki fog nőni a fű az asztal egyes pontjain, ha így folytatod.

F: - Nyugi, majd megcsinálom.

N: - De mikor?

F: - Majd.

N: - Olyan gáborosan majd?

F: - Majd.

N: - Szóval igen. Majd egy hónap múlva jó esetben végre le lesz takarítva a por?

F: - Jól van, lásd kivel van dolgod, megcsinálom most.

? felkel az asztalától, szerez egy porrongyot, és tényleg legalább a port eltávolítja az íróasztalról. Ezt a lány meg is köszöni.

Tipikus rendrakásos vita, amikor a két félnek nem azonosak az elképzeléseik a rend fogalmáról. Ami persze vitához vezet olykor.

----------------

Gondolatok, történetek az órán elhangzottakkal kapcsolatban:

 
A férfiak logikusan gondolkodnak: van benne valami, de olykor lehet, hogy egy számukra egyszerű és logikus gondolatsor teljesen téves? Persze ennek beismerése nem mindenkinek megy könnyen, de egyeseknek olykor sikerül. Ehhez kapcsolódó történet:

Egy jó barátommal összefutottam egy hétfői óra után, amikor nagy hátizsákkal voltam, mert még nem volt időm eljutni a koliig, hogy lepakoljak. Meg is beszéltük, hogy igen, otthonról jövök, azért van nálam ekkora pakk. Péntek délelőtt, bent az egyetemen, az irodában futottunk össze legközelebb. Nálam újfent nagy hátizsák, mivel épp hazafelé készültem. Látom a srác, arcán, hogy valamit nagyon nem ért, majd egyszer csak kibukik belőle a kérdés:

- Hol voltál a hét eddigi részében? Hétfőn nagy hátizsák, most nagy hátizsák ? otthon voltál menet közben?

Én persze teljesen megdöbbentem: hogy sikerült erre a következtetésre jutnia, amikor hétfőn még beszéltük is, hogy épp akkor jöttem otthonról, és majd pénteken, azaz ma megyek haza. Nem is bírtam magammal, megkérdeztem tőle:

- Ezt hogy sikerült kihoznod?

- Hát hétfőn nagy hátizsák, most megint.

- Te drága, hétfőn még meg is beszéltük, hogy aznap jöttem, és ma megyek majd haza.

A srác arcára kiül a felismerés: a nőnek igaza van! Elkezd nevetni magán:

- Jé, tényleg! Miért is bonyolítottam túl ezt a helyzetet? Most hogy mondod, már logikus, csak én pont fordítva gondolkodtam! J

--------------

Azt mondok, amit akarok, de nem azt, amit a másik hallani szeretne: a legelső párbeszédekben szereplő pár tagjai közt zajlik, pár héttel a szakításuk előtt.

Pár estével a fiú KRESZ vizsgája előtt a lány felmegy a fiúhoz, hogy azért egy kicsit tudjanak találkozni és együtt lenni mindkettejük elfoglalt élete közepette. A fiú egész este a gép előtt ül és KRESZ-teszteket gyakorol, míg a lány az ágyon fekve tanul. Egy idő után megunja, hogy a fiú csak annyit szólt hozzá az érkezése óta eltelt majdnem egy órában, amikor köszönt, azóta csak hangosan bosszankodik, hogy meg fog bukni holnapután ? de ezt úgy ötpercenként teszi.

A lányból ekkor kibukik:

-         Miért aggódsz? Úgyis át fogsz menni. Mindig parázol mindenféle vizsgád előtt, hogy így meg úgy fogsz megbukni, és mindig ötöst kapsz, úgyhogy át fogsz menni ezen a vizsgán is.

Ezen jól összevesznek:

-         Az a baj, hogy nem tudok koncentrálni, ha itt vagy.

-         Akkor én hazamegyek. Vagyis vissza a koliba. Ha úgyis csak zavarlak, akkor fölösleges itt lennem. ? a lány ezzel felkel az ágyról, elindul kifelé a szobából, és szedi össze a holmijait.

-         Most hova mész? ? a fiú arcán értetlenség ül.

-         Mondtam már: vissza a koliba. Úgy tűnik, hogy én itt csak zavarok. Igaz, hogy már lassan egy hete nem láttuk egymást, de a jelek szerint téged az sem zavar, ha csak és kizárólag abból áll a kapcsolatunk, hogy kétnaponta beszélünk telefonon 10 percet. ? a lánynak nagyon fáj, hogy ilyeneket vég a fiú fejéhez, de úgy érzi, hogy a fiút a hihetetlen nyugalmából nem tudja kihozni mással. Közben már a kabátját veszi.

Erre már a fiú is felkel az asztaltól, és a lány után indul.

-         Ne mondj ilyet. Ez nem igaz.

-         Neeeeem???? De szerintem igen. Legalábbis az utóbbi hetekben folyton ez van. Mert te olyan elfoglalt vagy.

-         De te is.

-         Igen, én is, de nekem amint van egy kis szabadidőm, próbálok veled találkozni. Te viszont nem. Ez azért így nem egészen fair. ? a lány kifelé dühös arcot mutat, de legbelül neki fáj a leginkább mindaz, amit mond. A lány a fiú arcán továbbra sem lát mást, csak értetlenséget.

-         Jó, de akkor se menj most el!

-         Nincs jól, úgyhogy elmegyek!

Ezzel a lány valóban otthagyja a döbbent fiút. A lány a hazafelé úton a könnyeivel küzd: tudja, hogy már a legeslegelején a fiú csak bátorító mondatokra vágyott volna, azaz: Ne aggódj!, Meg tudod csinálni!, Menni fog!, meg hasonlók.

Pár nappal később?

A fiú a sikeres KRESZ vizsga után felhívja a lányt, és elújságolja neki, hogy sikerült, és hogy ennek ő mennyire örül.

-     Szia! Képzeld, meglett a KRESZem!

A lány nagyon jól tudja, hogy a fiú egyetlen mondatot szeretne hallani: ?Gratula, ügyes vagy!?, de eszébe jut a pár estével korábbi vitájuk, és ezért a következőt válaszolja:

-     Szia! Igen? Látod, én megmondtam, nem tudom, minek kellett ezen ennyit parázni.

-     Jól van na. Te azért azt ugye tudod, hogy egy szimpla Gratula, ügyes vagy!-nak jobban örültem volna, mint ennek?

-     Tudom.

-     Hát jó. Este átjössz?

-     Lehet, attól függ, hogyan végzünk stábon. Az úgy jó, ha megcsörgetlek, amikor végeztünk?

-     Jó, legyen. Szia!

-     Szia!

--------------

A nők hajlamosak érzelmeket, illetve a kapcsolatra való utalásokat belevetíteni a férfi mondanivalójába/tetteibe.

Egy ismerősöm története: a srác dolgozó ember, a lány egyetemista. Másfél éve voltak együtt, amikor ez az eset konkrétan megtörtént. A srác estefelé hívja telefonon a lányt, hogy nem tud menni hozzájuk akkorra, mint amit megbeszéltek, mert bent kell maradni a munkahelyén túlórázni. A lány erre kiakad, és rögtön azzal vádolja, hogy a kapcsolatuk olyan fontos neki, és biztosan más nővel tölti azt az időt, amiről azt meri állítani, hogy túlórázik. A srác nem érti, miből vonta le ezt a következtetést a lány, és ezt meg is jegyzi. Ebből aztán persze nagy veszekedés alakul ki, a srác próbálja győzködni a lányt, hogy őt szereti, eszébe sem jutna más nővel tölteni az idejét, ha vele is lehetne, egyszerűen tényleg csak arról van szó, hogy túlóráznia kell. A lány meg persze igyekszik bizonyítani a saját igazát. De nincs igaza, ezt egy idő után nagy nehezen be is látja, bár nagyon nehezen. Kibékülnek, és minden zajlik tovább a régi, jól megszokott mederben.

 ---------------

 

Nők férfiakkal való veszekedésének hátterében a szeretethiány áll --

  ami beugrott, az egy barátnőm története. Nála is rendszeresen ismétlődött, hogy azért veszekedett a párjával, mert úgy érezte, hogy a srác messze nem annyira szereti őt, mint kapcsolatuk elején (ekkor úgy kb. két éve voltak már együtt). Ilyenkor általában komoly kiabálós veszekedések zajlottak kettejük közt, aminek persze a vége mindig ugyanaz volt: a lány vérig sértődött, hogy a srác szerint nincs igaza, közben a srác próbálta kiengesztelni...
----------------

Pasikat sokkal jobban megviseli, ha olyan nővel szakítanak, akit szeretnek, mint a nőket a hasonló helyzet. Ez így van.

Egy lány ismerősöm, miután szakítottak a barátjával másfél év után, úgy, hogy ő elmondása szerint még mindig veszettül szerelmes volt a pasiba, és hogy most nagyon hosszú ideig rá sem tudni nézni másra. 3 hónap múlva összejött egy másik pasival, akivel azóta két éve együtt vannak, és hatalmas a szerelem...

Ugyanakkor ott van a legjobb barátom este: 16 évesen megismerkedett egy lánnyal, nevezzük Annának. Összejöttek, hatalmas volt a boldogság. Egyetemre nem egy helyre kerültek, de ez nem okozott gondot jó ideig. Aztán a lány harmadév végén kapott egy egész éves franciaországi ösztöndíjat, így a negyedévet kint végezte el. A srác türelmesen várt rá, elviselte, hogy 10 hónap alatt mindössze egyszer találkozhattak pár napja, naponta írt a lánynak, és beszéltek msn-en. Aztán a lány hazajött. A srác megérezte, hogy valami megváltozott, de eleinte nem akarta tudomásul venni. Megtervezték az eljegyzés és az esküvő időpontját. Még egy fél évig voltak ezután együtt, aztán a srác elhatározásra jutott: szakított a lánnyal.

Ezután hónapokig rendszeresen alaposan leitta magát, hogy el tudja valahogy viselni az ürességet. Aztán azóta összejött egy csajszival, akivel már lassan egy éve vannak együtt, de olyan ridegen, nyersen viselkedik vele, hogy az számomra, aki ismerem őt kicsi korunk óta, láttam fülig szerelmesnek, riasztó. És ő maga is elismeri: ő nem szerelmes a mostani párjába. Szereti, mint egy egyszerű barátot, de semmit többet nem érez iránta. Tudja, hogy ez nem fair, mert a másik fél szerelmes belé, de nem képes ugyanezt érezni. Legbelül még mindig Annába szerelmes.

 -------------------

Nők túlzott alkalmazkodása akár odáig is mehet, hogy a nőnek nincs önálló élete -- ezt egyes pasik képesek is elvárni.

Na, én már jártam úgy, hogy pont az volt a probléma, hogy én akkor sem voltam hajlandó feladni mindazt, amit addig csináltam a srác kedvéért, viszont ő ahhoz volt szokva az előző kapcsolataiban, hogy a lánynak tulajdonképpen ő van, és kész. Tehát a lány rögtön ugrik, ha ő azt mondja, hogy találkozzanak ekkor meg ekkor, itt és itt; a néhány, párkapcsolata kezdete óta megmaradt barátjával csak akkor találkozik, ha biztosan tudja, hogy a srác közben nem fogja hívni, hogy most találkozzanak, stb. -- (ez a társfüggés! BGD)

Ehhez képest: nekem folyton dolgom volt, ha hívott, hogy ekkor meg ekkor, itt és itt találkozzunk, többször vissza kellett utasítanom, vagy kompromisszumos megoldást javasolnom, hogy ő se sértődjön meg teljesen. Mindezek mellé még képes is volt megjegyzést tenni arra, hogy én mennyit dolgozom, soha nem érek rá arra, hogy vele legyek, nekem minden fontosabb, mint ő. Holott nagyon jól tudta, hogy mennyi elfoglaltságom van, és hogy igyekszem a tőlem telhető legtöbb időt vele tölteni, ugyanis ez már azelőtt így volt, hogy egy pár lettünk volna. És mégis: számára az, amit anno normálisan tudott kezelni, az ekkor kezelhetetlenné vált, sorozatos vitákat szülve. Azt aláírom, hogy valóban nagyon sűrű elfoglaltságokkal teli az életem, de ez nem okoz minden pasinak problémát...

A szakításunk óta összejött egy másik lánnyal. A lány tulajdonképpen az ő kedvéért képes volt egyetemet váltani, és azóta is igazából az egyetemen nem nagyon vannak barátai, mert csak a tanulás és a  barátja létezik számára...

---------------------
 

?Udvarolhatok neked?? ? ezt nem szokás megkérdezni manapság.

A jó hír: azért még hébe-korba van, aki felteszi ezt a kérdést azelőtt, hogy rányomulna az emberre. J Szeptember elején voltunk egy szabadtéri Kispál koncerten. Épp nagyban viháncolunk és ugrálunk a húgommal, amikor egyszer csak odaáll elém egy srác, és a következőt mondja:

- Szia! Istvánnak hívnak. Megengeded, hogy udvaroljak neked?

A meglepettségtől nagyjából köpni-nyelni nem tudtam, de azért gyorsan felmértem: ez a srác egyáltalán nem kéz ki berúgottnak, sőt totál józannak tűnik. De nekem egyáltalán nem jön be. Úgyhogy ennek megfelelően válaszoltam:

- Ne haragudj, de nem.

Látszódott rajta, hogy kicsit csalódott, de odébb is állt.

A tanulság? Vannak még jól nevelt srácok, csak meg kell őket találni. Vagy ők találnak meg téged. A lényeg akkor is az: bármennyire is csodabogárnak tűnik valaki ettől a kérdéstől, mégis sokkal korrektebb ezzel indítani, mint helyből rámászni a másikra. J

BGD: nem erre gondoltam udvarlás címén. hanem arra, amikor már eléggé jól ismerik egymást ahhoz (néhány hónap), hogy még közlebbr?l is meg akarja a fiú ismerni a lányt.



Kapcsolatok nyilvános felvállalásának problémája:

Az egyik pasim nem volt hajlandó bemutatni a szüleinek 3 hónap után sem, sőt beismerni nekik a kapcsolatunkat sem merte, mondván: hatalmas balhé lenne abból, ha a szülei megismernének, annyira más vagyok, mint amilyen barátnőt szeretnének mellette látni. Ugyanis szerintük az ideális pár a kicsi fiuknak egy csendes, visszahúzódó lány, aki egyébként is egy igazi nőies egyén, szereti a rózsaszínt, szereti a magas sarkú cipőket, meg hasonlók. Ehhez képest én sok minden vagyok, de nem csendes, pláne nem visszahúzódó. A rózsaszín színnek a gondolatától is rosszul vagyok, a magas sarkú cipővel hasonló a helyzet. Szóval szöges ellentéte vagyok a szülei által elvártnak. Miután ő ezeket kifejtette, nem sokkal később szakítottunk...

(Ugyanakkor ott volt az érme másik oldala: a barátai. Ők ismertek, velük jóban is voltam és vagyok a mai napig is, ők speciel többször is mondták, hogy végre egy igazi vagány, belevaló, nem rózsaszín csaj van a srác mellett, és hogy mennyire jó, hogy más vagyok, mint az eddigiek.)

------------------

BJ

1. Nő nincs otthon egy hétig, addig a férfi vezeti a háztartást. Mielőtt a nő hazaérne, a férfi kitakarítja a lakást, hogy rend legyen. Amikor a nő megérkezik, az első dolga, hogy elkezd takarítani?

F: Hát nem látod?

N: Mit kéne látnom?

F: Hát azt, hogy kitakarítottam.

N: Nem figyeltem. Egyszerűen reflexből kezdtem el takarítani.

F: Na ezentúl soha többé nem takarítok!

(be is tartotta)

 

2. Hétvége, család kirándulni készül.

F: Tessék itt van pénz, menjetek el valahova a gyerekekkel.

N: Te nem jösz?

F: Te is tudod, hogy dolgoznom kell.

N: Egész héten dolgztál. Lehetnél kicsit velünk is.

F: Értetek dolgozom. Azért, hogy kirándulni tudjatok.

N: Jobb lenne, ha kevesebbet dolgznál, de velünk tudnál jönni.

F: Neked semmi sem jó! Az ember a lelkét is kiteszi, és az sem elég.

N: Akkor maradj itthon.
 

3. Lány felhívja a fiút, azzal, hogy beszélniük kéne. Fiú elmegy a lányhoz.

F: Itt vagyok, beszélhetünk.

N: Jó. (megáll a beszédben)

F: ?

N: ?

F: Mi a baj?

N: Nem tudom.

F: Akkor miről akartál beszélni.

N: Hát a kapcsolatunkról. Nem tudom.

F: Mit nem tudsz?

N: Olyan bizonytalan vagyok. Nem tudom mit akarok.

F: Azt csak tudod mit érzel?

N: Nem tudom, időre van szükségem. Nekem ez így nem megy.

F: Mármint mi?

N: Az, hogy mindig itt kötünk ki. Állandóan ez lesz a vége.

F: Ezt nem értem. Tegnap még minden oké volt.

N: Most is az, de mégsem. Ez nem a te hibád, hanem az enyém. Egyszerűen nem vagyok képest dönteni. Nem tudom, mit csináljak. Időre van szükségem.

F: Hányszor lesz még szükséged időre? Ennyire nem tudod mi van?!

N: Ne sürgess, ezzel nem segítesz!

(ezen a ponton már mindkét fél nagyon ideges; lány a sírás határán)

F: Nem tudom mit vársz tőlem. Jöjjek ide, idejövök, beszéljünk, erre te meg nem tudsz mondani semmit!

N: Én sem tudom, mit akarok igazán, értsd már meg!Nekem ez nagyon nehéz!

F: Hát jó, én ezt nem bírom. Elmegyek.

N: Várj, beszéljük meg!

F: Megbeszélni? Mégis mit? Azt, hogy nem tudod? Fantasztikus!

N: Gúnyolódj csak, neked könnyű! Menj is el!

F: Könnyű a lófaszt! Elegem van ebből, hogy mindig ezzel a ?még nem tudom mit akarok? dumával jösz. Tele van a faszom. Legközelebb csak akkor hívj, ha tudod, mit akarsz. Szia.

N: Akkor menj csak el!

Fiú el is ment.

(3 évig tartott ez a ?nem tudom mit akarok kapcsolat? ? végül a csaj teljesen kikészítette a fiút, és szakítottak)

 
4. Egy fiú és egy lány megismerkedtek egy szórakozóhelyen. A fiú csendes, visszafogott. Megbeszélnek egy találkozót másnapra. Találkoznak is, beszélgetnek, megisznak egy teát, a fiúnak mennie kell (ezt már előre mondta, hogy csak kevés ideje lesz); megbeszélik, hogy jövő héten találkoznak.

Jövő hét: Éppen Húsvét van, a fiú ajándékkal várja a lányt.

Beülnek pár helyre sörözni, beszélgetni. Elindulnak a hely felé, ahol múlt héten találkoztak. A fiú elmondja a lánynak, hogy nagyon szeret biliárdozni, és majd a lánynak is mindenképpen el kell menni vele a kedvenc helyére. Meg van egy másik törzshelyük is, ahol jó koncertek vannak. Oda is el kell menniük ? szóval ez a lánynak úgy tűnt, tervezgetés.

Megérkeznek a zenés-táncos helyre, bemennek. Ott vannak a fiú haverjai (múlt héten is ott voltak). Egy kicsit beszél velük a fiú, addig a lány várakozik. Amikor a fiú újra előkerül, mondja, hogy menjenek. Kimennek, leülnek egy padra. Hosszú csönd.

F: Tudod, azt hiszem nem kéne többet találkoznunk.

lány értetlenül néz.

F: Nagyon aranyos vagy, meg kedves, de nem.

N: De miért?

F: Azt hiszem túl fiatal vagy hozzám. Nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet lenne.

(lány 18, fiú 21 volt)

N: ?

F: ?

N: ? Akkor én most hazamegyek.

F: Nem csak 4.25-kor megy az első buszod?

N: De. Majd gyaloglok.

F: Elkísérlek.

N: oké.

Messze volt a busz, jó sokáig mentek, közben mindenféléről beszélgettek. A téren állt az éjszakai, megálltak. A lány felszállt a buszra, és egészen hazáig sírt. Hát ennyi.

 
5. Megint az ismerkedős szituáció (csak máshol, másokkal). A fiú és a lány jócskán összemelegednek, egész este le sem szakadnak egymásról.

F: Emlékeztetsz a húgomra.

N: És ez baj?

F: Nem, dehogy, szeretem a húgomat.

N: ?

F: Holnap is lejösz?

N: Nem tudom, suli van.

F: Nagyon szeretném, hogy legyere. Kérlek.

N: Meglátom.

Amikor elbúcsúznak, a fiú megígérteti a lánnyal, hogy másnap is találkoznak.

Másnap.

N: Szia. Hát itt vagyok.

F: Őőőő. Szia. (kissé tartózkodóbb mint előző nap)

N: Mi az?

F: Hát az az igazság, hogy nem kellett volna idejönnöd.

N: De te kérted, hogy jöjjek.

F: Nem úgy gondoltam. Légyszi hagyj békén.

N: Ezt nem értem. Tegnap még nem ezt mondtad.

F: A tegnap az más volt. Szia.

Lány még próbálkozott egy ideig, aztán végül elment.

 
6. Lány és a fiú tánc közben egymásra talál a Sziget fesztiválon. Jól elvannak, de a lány elfárad, le akar ülni egy kicsit.

N: Húúú. Kivagyok. Menjünk ki pihenni egy kicsit. (elindul kifelé)

F: Akkor neked van sátrad? ?

(ez tényleg így volt ? de sajnos egyikőnknek sem volt sátra?)

 
7. Apám, pusztán azért, mert lány vagyok, sokszor beszél velem úgy, mintha 7 éves lennék. Bátyámmal pedig általában kimért. Kissé kötik a sztereotípiák.

Apám: Szervusz fiam, na mi volt?

Bátyám: Nagyon jól sikerült! Mindent tudtam, és a tanár abszolút meg volt elégedve.

A: Na jól van. (arca komoly marad)

Apám: Na mi volt kislányom?

Én: Hát, 5-öst kaptam.

A: Grrrratulálok! Tudtam, hogy így lesz! Fantasztikus! (vigyorog)

 
8. A fiú és a lány egy bulin vannak. A lány vidéki, a buli Budapesten van; úgy egyeztek meg, hogy a fiú nagymamájánál alszanak; a lány csak vonattal tud hazamenni.

Egy ideig minden rendben, de hirtelen a lány kiborul.

N: Haza akarok menni.

F: De miért? Mi a baj?

N: Egyszerűen haza akarok menni. De te maradj csak, ha akarsz (lány totál a plafonon van)

F: Menjünk akkor nagymamámhoz.

N: Nem. Haza akarok menni. (sértődős fej, látszik, hogy ki van borulva)

F: Jól van, elkísérlek a vonatig.

N:jó.

Elmennek a pályaudvarra (egy szót se szólnak egymáshoz). Lány ottmarad, fiú elindul. Úgy dönt, visszamegy a buliba. Már ott van, jól mulat, amikor a lány felhívja.

N: Szia! Hol vagy? Itt vagyok nagymamádéknál.

F: Itt vagyok a buliban.

N: Visszamentél?

F: Igen, te mondtad, hogy maradjak. Hát maradtam.

N: Hogy tudtál bulizni menni, miután összevesztünk???

F: ?

 
9. Bátyám eljön hozzánk.

Bátyám: Szia kishúg! Na mi van?

Én: Hát az egyetemen? és elkezdek beszélni, beszélni, mindenféléről.

Közben bátyám megtalálja nagymamám heti újságját.

Bátyám: Aha, aha.

Én: Bla-bla-bla?

Bátyám: ? (teljesen lemerülve, már nem is hall)

Ilyenkor általában odaszólok anyukánknak: ?Na, a gyerek már megint belefeledkezett a sztárvilág híreibe!? - semmi reakció. Pár perc múlva felnéz a bátyám:

B: Mi van?

 
10. Miközben a postán várakoztam, elkaptam egy telefonbeszélgetést, a srác mögöttem állt, és bár nem hallottam mit mond a lány, nagyjából rekonstruálni tudom a srác reakciói alapján.

F: Na szia! Még itt állok a sorban, jól kifogtam.

N: Hol vagy?

F: Itt a Tescoban.

N: Vásárolsz valakivel?

F: Dehogyis, mondtam, hogy apámmal jövök! utána rohannunk kell, kint vár a kocsiban, én meg beugrottam ide.

N: Oké.

F: Na, akkor?

N: De mégis, miért pont most vagy ott?

F: Ne kezdd ezt megint! Valamikor el kell intéznem! Különben is állandóan azzal baszogatsz, hogy ne iskolaidőben csináljam a dolgaimat!

N: ?

F: Na jó, akkor szia.

 
11. Anyukám, amikor még együtt lakott a család, rendszeresen elpakolt bátyám szobájában.

Bátyám: Hol van a nadrágom?

Anyukám: A helyén.

B: Milyen helyén?

A: Hát a szekrényben.

B: Direkt azért raktam az ágyamra, mert tudtam, hogy felveszem. Ha elrakod, nem találom meg.

A: De hát a helyére raktam, ott miért nem kerested?

B: Mert én nem szoktam oda rakni. Ja, az asztalomról hova tűntek azok a fecnik?

A: Kidobtam őket.

B: De hát azok nekem fontosak! Egy csomó mindent azokra írok fel!

A: Honnan tudhattam volna? Össze voltak gyűrve?

B: Attól még lehetnek fontosak!

? ez így folytatódott egy ideig, aztán anyukám felhagyott a rendrakással bátyám szobájában.
 

12. Apám szinte minden nap felhívja anyukámat, de anyukám csak estefelé kapcsolja be a telefonját. Apám este újra hívja, és akkor jön a kérdés dömping:

Apám:

- Mit csináltál?

- Nem láttad, hogy hány jelzés van a telefonodon?

- Hol voltál?

- Miért nem volt bekapcsolva a telefonod?

- Hát miért van neked telefonod?

Anyukám:

- Persze hogy láttam, de nemrég értem haza.

- Mit csináltam volna, hát az iskolában voltam.

- Tudod jól, hogy nem szoktam bekapcsolni a telefonom, csak este.

Legutóbb apám munkásokat küldött, hogy anyukám szüleinek beázott plafonját megcsinálják. Másnap apám felhívta anyámat:

Apám: Megnézted?

Anyukám: (anyukámnak sokáig fogalma sem volt arról, mit kellett volna megnéznie, végül nagy nehezen kitalálta, hogy apám a plafonra gondolt) Ööööö, igen, megnéztem.

Ez sem éppen a sztereotípiának megfelelő. Általában a nők szoktak ilyen kérdéseket felteni.

Na igen, az én szüleim közt sokminden fordítva történik?

--------------------------

 PN

Lakásnézőben voltam egy párnál.Most költöztek egy új lakásba amit már saját ízlésük szerint rendeztek be (eddig másokkal együtt éltek). Mindketten képzőművészek. A fiú imádja a színes kis figurákat, amiket a kindertojásban talál az ember meg ehhez hasonlóakat. Egy egész szekrényre való van neki. Az új lakásba a lány nem engedte, hogy ezek a kis bigyók elöl legyenek egy másik polcra tette őket és letakarta egy lepellel. A  következő párbeszéd zajlott le köztük.

A fiú meséli nekünk látogatóknak.
Férfi: És itt vannak a kis figuráim a lepel alatt. Anett nem engedte hogy elöl maradjanak. Azt mondta túl gyerekes.
Nő: Nem azt mondtam. Azt mondtam túl színes.

Szerintem a fiú már elég jól érti a női szavakat és már le is fordította magának a túl színes jelentését.

------------------
BBM
 

  1. Anya-fiú

 
Anya: Mikor kelsz holnap?

Fiú: Mint mindig, fél hatkor.

Anya: Mi az, hogy mint mindig, főleg ezzel a hangsúllyal?

Fiú: Mint mindig. Mindig fél hatkor kelek.

Anya: Rendben. Akkor holnap reggel egyedül is megtalálod a hűtőt.

 

  1. 1 pár

Dani megkérte barátját, Bendegúzt vegyen neki is jegyet egy koncertre. Ketten akartak menni, mert a barátnők nem szeretik azt a fajta zenét. Ám mikor már megvolt a jegy, Dani sztornózta a sajátját. Az ok: aznap 5 hónaposak a barátnőjével, és a lány ragaszkodik az együtt ünnepléshez. A fiú nem merte neki elmondani, hogy már megvan a jegye, mert azt hitte, ezzel óriási veszekedést generál. Inkább kifizette a jegyet, és nem ment el a koncertre, amire egyébként nagyon el akart menni Bendével.

 

  1. Háromfős család (fiú, szülők), ill. a fiú barátnője vacsoránál. Anyukának meghívókat kell hajtogatnia, ebben kér segítséget.

 

Anyuka: Jaj, segítenie kéne valakinek összehajtogatni a meghívókat.

Barátnő: Én szívesen segítek.

Anyuka: Á, nem, köszönöm. Hagyd csak.

Apuka: Nekem más dolgom van. (komolyan)

Fiú: Nekem is, nekem is. (mosolyogva)

Barátnő: Én tényleg nagyon szívesen hajtogatok, most úgyis van időm.

Anyuka: Nem, tényleg, nagyon kedves tőled. Nem.
 

Anyuka nem akarta, hogy a barátnő segítsen, így másnapra maradt a feladat a fiúnak. A lány elmondta a fiúnak, hogy rosszul esett neki, hogy anyukája nem fogadta el a segítséget.
 

Fiú: De anya nem is rád gondolt. Amikor kérdezte, apára és rám gondolt. Nem akarja, hogy nálunk dolgozz, te itt vendég vagy.

Lány: De senki nem akarta megcsinálni, csak én, akinek nem szabadott. Így aznap este nem is lett kész.

Fiú: Jó. Majd mondom neki, hogy máskor nyugodtan megcsináltathatja veled.
 

  1. Vizsgajelentkezés, amiről a lány elfeledkezett. Látja, hogy reggel, amikor a fiú még nem szokott ébren lenni, a számítógépnél ül, be van jelentkezve MSN-re. A fiú mindent úgy közöl, hogy olyan szavakat használ, mint ?egy pár?, ?kissé?, ?picit?, ?alig, de mégis igen?. A lány ír neki MSN-en.

 
Lány: Jó reggelt!

Fiú (pár perc után): Szia! Félek, kicsit elkéstél, mert már néhány hely betelt a vizsgákra.

Lány észbe kap, gyorsan felveszi a tárgyakat, majd elmondja, hogy nagyon ideges lett, mert azzal, hogy a fiú azt mondta, ?néhány?, azt hitte, neki alig maradt hely. Elmondta, hogy a fiú mondhatta volna máshogy is, mert tudja, hogy a lány úgy dekódolja ezeket a mérsékelt szavakat, hogy komolyan veszi az azok mögötti jelentést, azaz amit a fiúnál jelentenek. Fiú válasza: Sorry.


  1. 1 pár. Már jó előre megbeszélték, hogy a fiú bemegy a lány egyik órájára délelőtt, amire neki nem kéne. Ő is élvezi a tanár előadásait, ezért volt úgy, hogy az utolsó órára ő is bemegy. Még előtte nap este is beszéltek róla, a lány azonban a pontos kezdést csak reggel írta fel a fiúnak, amikor ő (a lány) elindult iskolába. A fiú felébredve ezt az sms-t küldte neki.

Fiú: ?Az a helyzet, hogy ma nekem nincs kedvem bemenni, még akkor sem, ha te is ott vagy. A dolgaidat, amiket kértél, hogy vigyek utánad, odaadom délután, csak mondd meg, hova menjek.?

A lány sértődött válasza: ?A dolgaimat ráér hétfőn odaadnod. Nagyon köszönöm az őszinteséget, de fair play-ből nem kapnál ötöst.?

A fiú megjelent a megadott időben az órán. Az más kérdés, hogy végül is a tanár nem jött órát tartani, de a párnak ez mindennek ellenére jó tanulópénz volt, ugyanis meg tudták beszélni, a lánynak miért nem esett jól az üzenet.

------------------

 SzE

Szombat este:

Férfi: Akkor megyünk bulizni ma, Szivem? Tudod megbeszéltük még múlt héten.

Nő: Nekem ma semmi kedvem sincs menni!

F: Rendben, akkor maradjunk itthon!

N: Nem mondtam, hogy itthon kell maradni, csak azt mondtam, hogy nekem nincs kedvem elmenni!

F: Nélküled én se megyek!

N: Aztán majd hallgathatom, hogy mindig megszabom, hogy mit csinálj! Ehhez nincs kedvem, úgyhogy inkább menj el!

F: Jól van, akkor elmegyek, de biztos nem baj?

N: Nem!

F: Ez nem volt túl meggyőző!

N(dühösen): Muszáj ezt mindig eljátszani? Menj el és kész!

F: Jó, akkor majd jövök.Szia!

N: Szia!

N(magában, duzzogva): Menjél csak, úgyse érdekel soha, hogy én mit akarok!

 -----------
 

A nő autót vezet(még rutintalan), férfi mellette ül:

N(indulás közben): Ugye szólsz majd Szivem, ha valamit nem jól csinálok!

F: Persze Édesem, ne parázz! Itt vagyok melletted!

A nő vezetés közben több egyértelmű hibát is vét, de a fiú nem szól, mert nem akarja idegesíteni és úgyis észrevette a hibákat a lány is.

N: Megígérted, hogy segítesz, ha valamit rosszul csinálok! Ehhez képest még egyszer sem mondtad, hogy gáz van.

F: Nem, mert Te is észrevetted a hibákat és ki is javítottad őket.

A lány egyre idegesebb. A következő kanyart rosszul veszi be, többen dudálnak rá.

F: Átveszem a helyedet, mert így sosem jutunk tovább! Utána visszaülhetsz! Jó?

N(idegesen): Nem kell segítened, én is megtudom oldani! Nem igaz, hogy neked mindig mindent jobban kell tudni! Persze, hogy a vezetést is! Olyan vagy, mint a többi férfi!

F: De Te kértél meg rá, hogy segítsek!

N: Igen, de nem ilyen lenéző módon! Nem is kell a segítséged, képzeld el én is vezetek olyan jól, mint te!

 -------------------
 

Ruhaboltban:

N: Nézd milyen jól néz ki ez a ruha! Pont jó lenne nekem karácsony estére!

F: Ha tetszik neked, megvesszük!

N: Normális vagy, nem látod, hogy mennyibe kerül???

F: Látom, de most mondtad, hogy mennyire tetszik. És én szeretnék örömet szerezni neked!

N: Csak annyit mondtam, hogy jól néz ki, nem pedig azt, hogy vedd meg! Azt hiszed olyan vagyok, mint az előző barátnőd? Nem fogok elkezdeni hisztizni a bolt előtt, hogy vegyünk meg egy ruhát! És különben sem fogok ?hasra esni?, csak azért mert kapok tőled egy ruhát!!!

 ------------------
 

Hétvégén:

F(munkából jött haza): Szivem, összeütnél nekem valami vacsit gyorsan?

N: Ott a hűtő, szolgáld ki magad!

F: Rendben, ha nincs kedved főzni.

N: Képzeld, én is fáradt vagyok! Egész nap takarítottam, de jellemző, hogy te észre sem veszed! Miért gondoljátok, ti férfiak, hogyha egy nő otthon van, akkor egész nap nem csinál semmit?! Ha tudni akarod utánad tettem rendet!

 ------------
 

Este (a férfi akkor ér haza):

N: Szia Drágám! Már vártalak nagyon. A kedvencedet csináltam vacsorára!

F: Nagyon édes vagy, köszönöm szépen, de most nem tudok enni. Nem baj, ha később kóstolom meg?

N: Miért ,ettél már valahol?

F: Igen. Tudod mondtam, hogy ma munka után beülünk valahova dumálni.

N: Biztos nem mondtad! Különben nem bajlódtam volna ennyit ezzel a hülye kajával!

F: De Kicsim, megeszem csak kicsit később!

N(sértődötten): Akkorra már kihűl és úgy nem lesz jó! Gondolhattam volna, hogy neked megint fontosabbak lesznek a barátaid mint én! Legközelebb majd főzzél magadnak!

----------------------

 
Esti beszélgetés:

N: Képzeld találkoztam ma a Zsuzsiékkal. Januárban összeházasodnak!

F(egykedvűen): Tényleg? Ez nagyszerű.

N: Most miért mondod ezt ilyen unottan?

F: Nem mondtam unottan, csak mondtam, hogy örülök.

N: De nem ez látszott az arcodon! Ha a házasság téma szóbajön, te mindig ezt csinálod! Téged ez abszolút nem érdekel. Elegem van belőled!!!

 ---------------

Balatonnál, nyáron:

N: Szivem akkor ugye lemegyünk ma fürdeni?

F: Hú, ne haragudj de ma nem tudunk menni, megbeszéltem a főnökömmel, hogy ma küldöm át neki az egyik munkát!

N: Ezt most komolyan mondod, hogy nyaralás közben is dolgozol?

F: Ha szeretnél, nyugodtan menj le egyedül a tóra, én meg megcsinálom addig a munkát!

N: Te tényleg nem vagy normális!! Mégis hogy gondolod, hogy egyedül fogok a tóra menni?! Veled menjen az ember nyaralni! (duzzogva elmegy)

 --------------

Otthon:

N: Elegem van belőle, hogy mostanában úgy élünk egymás mellett, mint két idegen!

F: Miből gondolod ezt Szivem? Nem is értem, hogy miért mondod ezt!

N: Mikor voltunk utoljára együtt valahol? Mondjuk egy étteremben?

F: Nem mondtad, hogy szeretnél étterembe menni! Nem vagyok gondolatolvasó. De akkor holnap együtt vacsizhatunk valahol.

N: Te sosem változol meg! Kit érdekel az a hülye étterem?! Itt most rólunk van szó, ha észrevetted volna!

F: De hát te mondtad, hogy régen ettünk étteremben!

N: Te tényleg nem vagy normális. Menjél étterembe nélkülem, én nem megyek az biztos!!!

----------

Hétvégén, délután:

F: Kicsim elfelejtettem mondani, hogy ma átjön néhány haverom meccset nézni!

N(idegesen): És ezt most jelented be este 5-kor?

F: Igen, miért mikor kellene bejelentenem?

N: Mondjuk néhány nappal korábban, hogy ezt a disznóólat ki tudjam takarítani! Amit persze megint te csináltál! És különben is ma megyünk Ágival vásárolni!

F: Nem kell takarítanod, csak a haverjaim jönnek, nem anyámék!

N: Nem mindegy? Előttük sem akarok égni, hogy milyen felfordulás van itt!

F: De komolyan nem kell rendet tenned!

N: Jó, akkor elmegyek vásárolni, te meg mondd meg nekik, hogy még mindig úgy élsz, mint egy disznó, azért ilyen a lakás! (elviharzik)

 --------------------
 

Társaságban, pókerezés közben:

N: Még mindig nem beszéltük meg a szabályokat! Ennek így semmi értelme!

F: Miért kell neked örökké mindenbe beleszólni, már fél órája játszunk és rajtad kívül senki se mondta, hogy gondja lenne!

N: Nekem viszont van, én így nem játszom tovább!

F: Na jó, most már tényleg elegem van a hisztieidből!! Nem kötelező játszani! Fel lehet állni és ki lehet menni!

N: Gratulálok, most még oktassál is ki a többiek előtt!

F: Te kezdted ezt az egészet!

N(többieknek): Bocs de nem vagyok hajlandó ezt tovább hallgatni! (feláll és kiviharzik)

 ----------------------
 

Buliban:

N(végre megtalálja a pasit): Hol a francban voltál, kb 1 órája kereslek!

F: Bocsi, csak beszélgettem néhány régi ismerőssel. Tök rég láttam őket.

N: Ez nem indok arra, hogy engem meg itthagyj egyedül! Tudod milyen gáz volt, téged keresgélni?

F: Igazad van, nem tűnök el többet.

N: Mindig ezt mondod, aztán sosem tartod be. Nemcsak a mairól van szó. Ez már a 10. ilyen eset.

F: Azért megértheted, hogy nekem fontosak a barátaim is!

N: Nem a barátaidról van szó, hanem arról, hogy mindig bunkó vagy velem! De még ezt sem tudod felfogni! Elegem van már ebből!!!

 ------------------
 

Tévézés közben:

F: Mi a franc olyan érdekes ebben a szirupos hülyeségben?

N: Ez egyáltalán nem hülyeség! És ha nem akarod nézni, nyugodtan menjél ki!

F: Nem megyek ki. Csak elmondtam a véleményemet!

N: Akkor legközelebb tartsd meg magadnak a véleményedet! Én se szólok bele, amikor te meg meccset nézel!

F: Annak legalább van értelme!

N(ideges): Értsd már meg, hogy nem érdekel a véleményed erről! Miért kell mindig elrontani az estét? Annyira bunkó tudsz lenni!

F: Már el se mondhatom amit gondolok? (kimegy a szobából)

------------

VP


A ruhavásárlás gyakori konfliktusforrás:
 

N: (szekrény előtt állva) Nincs egy normális ruhám, amit felvehetnék.

F: Ó, dehogy nincs.

N: Hát, nem is tudom, szerinted ezek (felmutat néhányat) normálisak?

F: Nekem tetszenek.

N: De nekem már nem. Eljönnél velem ma délután vásárolni?

F: Ööö?

N: Olyat szeretnék venni, ami neked is tetszik.

F:  Nekem mindenben tetszel.

N: Szóval nem akarsz jönni. Bezzeg Z. mindig elkíséri B.-t? Te is igazán megtehetnéd néha.

F: (sóhajt) Na jó, most az egyszer?
------------------



Szintén ruhavásárlás, de más férfi, más környezet:

F: Nézd csak azt a kirakatot, azok a ruhák nagyon jól néznek ki.

N: (rövid hallgatás) Aha. És??

F: Szerintem nagyon jól állna neked.

N: Hát, nem igazán az én stílusom.

F: Pedig tök jól nézne ki rajtad.

N: (kis szünet, majd felcsattan) Mi a baj a mostani öltözködésemmel?!

F: Semmi.

N: De biztos nem tetszik, ha azt akarod, hogy ilyeneket hordjak!

F: Ugyan már, tényleg csak azért mondtam, mert szerintem jól állna.

N: Hm.

(Azóta gondolkodom, vajon tényleg csak egy ártatlan megjegyzés volt-e. :) )

(szegény, lehet jó pontot akart a ruhákról való komm-val....  :)  hogy mutassa, h érdeklődik....  :)   bgd)

 

 ----------

A következő egy barátnőmmel elmondása szerint elég gyakran megeső párbeszéd, és mindig ugyanúgy végződik: 

N: Hát te már megint meccset nézel?

F: Ja.

N: És velem nem is akarsz foglalkozni?

F: De, majd ha vége a meccsnek.

N: Hát jó. (Sértődötten elvonul.)

--------- 

Ugyanaz a pár; nemrég költöztek új albérletbe:

F: (hazaér) Szia cicám! Na, milyen napod volt?

N: Fárasztó. Nagyon.

F: De azt mondtad, elmaradtak a mai óráid.

N: Igen, itthon voltam. Egész nap csak takarítottam, sikáltam, porszívóztam, mosogattam. Azt ne mondd, hogy észre se vetted, milyen tiszta lett minden?

F: Hát?

N: (szavába vág) Ebben a lakásban eddig én csináltam mindent, te pedig a kisujjadat sem mozdítottad! Igazán csinálhatnál néha valamit te is!

F: Csinálnék, ha nem lennék távol egész nap.

N: Miért, szerinted nekem nincs más dolgom?! Ugyanolyan fáradt szoktam lenni, mint te. És mégis nekem kell takarítani is?

F: ( szemforgatás, sóhaj) Rendben, akkor mit segítsek?

N: Ha így kérdezed, akkor inkább semmit? (Sértődötten elvonul)

 (A sértődötten elvonulás a specialitása, és azt mondja, be szokott válni neki. :) )

(és mi a cél, amit elér? bgd)

------------

KF

1) Egy másik jellemző probléma, amit most órán is említettünk ez a takarítós sztori. A ?gondot? itt az jelenti, hogy a férfinak és a nőnek alapvetően más az értékrendje.
A nő amikor a férfi hazajön, bejelenti, hogy kitakarította az egész lakást. Erre a férfi nem nagyon reagál, maximum egy ?ügyes voltál kicsim? mondatattal letudja a dolgot, majd elmegy enni. Ez érthetően nem esik jól a nőnek, és ebből kiindul egy vita azon, hogy egész nap a férfiért dolgozott és nem is becsüli és nem is szereti stb. Teljesen felesleges vita ez, mert a azt kell elfogadni mindkét félnek, hogy a másiknak talán mások az igényei. Bizonyos fokig lehet alkalmazkodni, de a végtelenségig nem. És másik félről is vannak épp ilyen dolgok, és ebből elég komoly párbeszédek és viták tudnak kialakulni. Nem írtam ide párbeszédet, csak annak okait, mert ahány ember, annyiféleképpen alakulnak ezen viták.

2) Másik jellemző, ez a szemetes, vagy porszedés vita. Utóbbi egy háziasabb családban szintén gyakran előfordul. A dolog lényege az, hogy a pár nő tagja, gyakran szóvá teszi, hogy kedvese soha nem szedi fel az ágy alól a port vagy a parkettáról. A féri válasza erre az, hogy minek úgyse látni. Szintén komoly veszekedések generálódnak ebből, ki dolgozik mennyit, ki kit szeret mennyire témában. Teljesen felesleges, mert ez, mint a szemétlehordás egy max. 10 perces munka és akár a nő is megcsinálhatná. Igaz a férfi is, de úgyse fogja, mert nem érdekli.

3) Az előző vitából szintén kialakulhat egy másik. Hogy miért is nem érdekel??? A férfi nem igazán tud erre egyértelmű választ adni. Az ő kérdése, az hogy miért kell ilyen apróságokon veszekedni. Ez látszólag szinte ugyanolyan veszekedés, mint az előzőek, de mégis kicsit más. Mert itt konkrétan kitérnek párbeszédben arra, hogy mi lehet az oka ennek. A dolog lényege, az hogy úgyse arra jutnak, amire kellene, hanem a már fent említett, szeretlek, nem szeretlek dologra, vagy te úgyis lesza???.od amit én csinálok. Nem arra jutnak tehát, hogy nekem ez fontos, nekem meg az. Igaz, megtehetnék a másikért. Egyszer-kétszer ez biztosan megy, de hosszú távon úgyse fog. Legalább is én úgy látom, ha nem sikerül a másikat egy bizonyos idő után ?megnevelni?, akkor ez később se fog sikerülni, és csak felesleges veszekedések lesznek csak belőle.

5) Sokszor előfordulhat, hogy a férfi megiszik két üveg sört és utána a nő furcsán viselkedik a férfival. Nem tetszik neki, hogy a férfi többet iszik a napi egy üvegnél, de ezt nem teszi szóvá, csak nem mosolyog vagy pofákat vág. A férfi igazából nem tudja, mi a nő baja, majd  ebből kialakulhat egy veszekedés, és csak utána bukik ki, hogy mi is volt a probléma. Igazából jobb lenne az elején tisztázni, hogy ki mit nem szeretne, ha a másik csinálna, és megpróbálnának bizonyos kompromisszumukhoz igazodni. Ha jól működik a kapcsolat akkor mindent meg lehet beszélni. Bár tegyük hozzá, két sör még nem a világ, a problémák utána kezdődnek .

6) A ?nem-válasz? is válasz.

A történet hátteréhez az tartozik hozzá, hogy a férfi elkezd udvarolgatni egy nőnek. Nagyon jókat beszélgetnek személyesen és a férfi azt hiszi, hogy ebből a dologból ki lehet hozni valamit, hát egyik este sms-ben elkezd egy kicsit komolyabb dologra utalni. Annál az sms-nél viszont, amikor azt írja a férfi, hogy szeretne a nővel találkozni egy randevú keretében, nem érkezik válasz. A férfi nem tudja mire vélni a dolgot, ezerszer megnézi, hogy tényleg elment-e az az sms, de jól küldte el. Másnap találkozik a nővel.

F: Szia!

N: Szia!

F: Mi újság? (ez alatt azt érti, hogy mért nem válaszolt az sms-re)

N: Semmi különös (A nő tudja, hogy a férfi miért kérdezte mi újság, de nem válaszol)

Elkezdődik egy beszélgetés mindenféle napi dolgokról, majd a férfi aztán végül mégiscsak rákérd, hogy miért nem kapott választ.

F: Este megkaptad az utolsó sms-em?

N: Igen megkaptam!

F: És? Nem válaszoltál.

N: Hát, a nem- válasz is válasz.

F: Ja jó, de azért egy bocs ne erőlködj válasz jó lett volna.

N: Most erre nem tudok mit mondani.

Dióhéjban ennyi a sztori. A férfiak sokszor nem vesznek észre ilyen dolgokat. A nő pedig nem értem, miért nem tudja normálisan elmondani a férfinak, hogy mi a helyzet. Mellesleg ez elég bántó is tud lenni.

(Sajnos a nemkedvesség nem nemfüggő....  :(   bgd)  (persze nem tudom, miért sajnos, mert az se lenne jobb, ha nemfüggő lenne... szóval nem ez a sajnos..., hanem a nemkedvesség.)

7) Ez a most erre nem tudok mit mondani dolog is nagyon tipikus, főleg nőknél. Férfiaknál is gyakran előfordul, de a gyengébbik nem előszeretettel szokta használni.

F: Tegnap nem hívtál!

N: Mert dolgom volt!

F: Persze, nem volt egy perced, hogy felhívj.

N: Most erre nem tudok mit mondani, dolgoztam

F: Na ne etess, érdekes módon én mindig fel tudlak hívni, pedig nem dolgozom kevesebbet egy szemmel sem.

Gyakran számomra ez az ?erre nem tudok mit mondani dolog? egyenlő azzal, hogy bocs, de most le vagy sz??.va Drágám.

8) Előző párbeszédünkből ez a ki kire szán elég időt dolog is előjön. Most tényleg furcsa az, hogy ha a másik igényli, akkor miért nem lehet felhívni. Csak egyetlen perc ez a nap huszonnégy órájából. Számomra hihetetlen, hogy valaki a másikra nem tud ennyi időt szánni. És ez mindkét oldalon, mind a női, mind a férfi oldalon előfordulhat. Ebből elég sok veszekedés tud adódni, és alapvetően el kell gondolkodni ilyen esetekben, hogy ha a másik ezen nem akar változtatni, hogy megéri e vele maradni. Mert ezek csak kis dolgok, akkor mi van a nagyoknál.

(Vagy nem kicsi??? lehet ám, hogy a szeretet, az odafigyelés, a törődés... a legnagyobb dolog, ha átgondojuk: ami minden mást áthat, meghatároz. bgd)

9) Egyik jó barátommal megtörtént eset. Nagyon jóban vagyunk és nagyon jól ismertem is a barátnőjét ezért ismerem ennyire részletesen a történetet.

Hozzá kell tenni, a nő ezen párbeszéd alatt elég rossz passzban van, de korábbi véleményei is arra utalnak, hogy nem lenne képes változni.

A férfi nagyon komoly szándékokkal közeledik a nő felé, és már elég hosszú ideje együtt vannak ahhoz, hogy felmerüljön ez  a téma, azaz a házasság.

F: A közeljövőben, úgy kb. 2-3 év múlva szeretnélek majd feleségül menni hozzád.

N: Én még nem tudom.

F: Ne aggódj, mindig vigyázok rád, támogatlak, ahol csak tudlak, rám ezután is ugyanúgy számíthatsz, mint eddig.

N: De nekem nem biztos, hogy te vagy az, akivel az életem meg szeretném osztani.

F: De hát én azt hittem?

N: Én még nem szeretném elkötelezni magam. Meg ugye már bármi jöhet?

F: Az lehet, de a szerelmem, soha nem múlik el irántad.

N: Én ezen nem akarok változtatni.

Nos elmúlik pár hét, a férfi egyre kevesebbet keresi a nőt. A Nő érzi ezt és elkezd pedálozni, mert rájön, hogy nem biztos, egyhamar találni egy ilyen normális pasit (Okos, kedves, elég jól is néz ki, jah és nagyon komoly szándékokkal közeledett a nő felé. Feleségül akarta venni később. Manapság azért egyre kevesebb férfi teszi meg ezt.). Ez a pár hét, amit a nő hagyott neki, elegendő volt arra, hogy alapvetően átgondolja a kapcsolatukat. Bizony nem egyszer volt, hogy a nő úgy ahogy volt sz?..rt a fejére. Nem egyszer nézte már hülyének. És mindez azért volt, mert kedves Á. barátommal mindezt megtehette, mert túlságosan szerette és a nő bele tudott menni ilyen felesleges játékokba.

Csak mikor a nő már másfél év után észhez tért, hogy tényleg nem lenne jó az Á-t elveszíteni már késő volt. Hiába mondta neki, hogy meg fog változni, hiába mondta neki, hogy már másképp látja. Á-nak elege lett és otthagyta a nőt. Rájött, hogy nem ő az igazi, és igazából még hálás is a nőnek, hogy ilyen bunkó volt vele, mert Á. is rájött, hogy normálisabb nőkre is vesztegetheti az idejét :D. Szegény csajszi meg már bánhatja, így járt mert bunkó volt. Ahogy én hallottam tényleg bunkón beszélt vele nem egyszer és ahogy a nőt ismertem nem ezen nem is csodálkozom.

10) A másik dolog a ?Te úgy látom szakítani akarsz dolog?

F: De most miért nem lehet normálisan beszélni.

N: Értsd meg, egy kis pihenőre van szükségem.

F: Már egy hete hozzám se szólsz.

N: Ne haragudj, de egy kis magányra vágyom.

F: Már bocs de a barátoddal is foglalkozni kellene néha.

N: De mostanában nem vagyok jó hangulatban. Elegem van a hülyeségeidből, hagyj egy kicsit békén.

F: Ha eleged volt, akkor miért mondtad korábban és itt hagytalak volna előbb.

N: Mi?

F: Jól gondolod, jobb lesz, ha befejezzük, unom már, hogy sose tudod megmondani, ha van valami bajod velem. Kész ennyi volt, én is meguntam már ezt????.

Alapjában véve a nő nem akar szakítani, csak szeretné megoldani a problémát. Eszébe sem jut  a szakítás, csak a nők sokszor sajnos így reagálnak. A férfiak pedig azt hiszik, hogy a nő szakítani akar, csak nem meri kimondani, ezért inkább kimondja ő.

11) Most természetesen felmerül a kérdés, ha van valami problémánk a másikkal, akkor miért nem lehet leülni és nyugodtan elmondani. Rengeteg nőben alapvetően az a tudat él, hogy jobb ha inkább nem mondanak a férfinak semmit, mert akkor azok azt mondanák, hogy a nő már megint csak problémázni akar és még a kákán is csomót keres. Nos férfi létemre mondanom, hogy ez egy elég rossz tévhit. Én személy szerint jobb szeretem, ha leülnek velem és elmondják az adott problémát és nyugodt körülmények között megbeszéljük, mert a felgyülemlett és magunkban elfojtott feszültség később csak veszekedést sző abból meg ki tudja mi alakulhat ki. Pedig semmi mást nem kellett volna csinálni, csak leülni és megbeszélni a problémát. Jó, nem azt mondom, hogy minden férfi ilyen, de szerintem a dolog megér egy próbát.

12) Sokszor előfordul, hogy az egyik fél visszaél a másik eszközeivel így befolyásolva a másikat bizonyos dolgokban. Esetünkben egy számítógépes beszélgetésből kapunk egy kis részletet.

F: Szia. Úgy látom mostanában nem nagyon érdekel mi van velem.

N: Nagyon elfoglalt vagyok, ne haragudj.

F: Azért megkérdezhetnéd legalább, hogy mi van velem.

N: Mi van veled?

F: Már bocs, de szerintem nem így kellene a barátoddal viselkedni.

N: Akkor úgy látom semmi gond nincs.

F: Jah tényleg semmi, csak pusztán 100-al kaptam a motoron egy durrdefektet és kb. 2 méteren múlott, hogy a drága jó anyaföld helyett nem a villanyoszlop fogott meg.

N: Sajnálom!

F: Ennyi?

N: De remélem jól vagy?.

Nos ez a történet is szakítással ért véget. Megtörtént eset, nem is olyan rég egy sárospataki barátommal esett ez meg. De a szakítás előtt ezt a srác visszaadta a nőnek egy másik szituáció keretében, amikor is a nő nem tudta mire vélni a dolgot, hogy miért ilyen a barátja. Eztán a srác elmondta, hogy direkt csinálta, mert van aki ilyet csak direkt tud csinálni, van akinek meg ez IQ-ból jön.

Nos az előző párbeszédünkben a férfi már befolyásolás, nyomásgyakorlás eszközeivel élt. Az előző órán beszéltünk ezekről, hogy mik is ezek és hogyan nevezhetjük őket. Az alábbi elnevezéseket gyűjtöttük össze:

-         zsarolás
-         lelki hadviselés
-         lelki terror
-         csoportnyomás
-         bűntudatkeltés
-         befolyásolhatóság
-         ráhatás
-         agresszió
-         kihasználás
-         manipuláció

 

13) Mindkét fél szokott elég gyakran ilyen nyomásgyakorló eszközökkel élni. Egy női példával kezdek.

N: Jajj, édes ne haragudj, hogy elfelejtettem, hogy ma megbeszéltük a mozit.

F: Nem hiszem el, háromszor is rádszóltam.

N: Na haragudj bubuskám, ígérem kiengesztellek

F: Az elég nehezen fog menni.

N: Ne csináld már. Te egy angyal vagy, te nem tudsz haragudni?.

Nos a nő ilyenkor beveti a simulós. Nyálas figurát és elkezdi kényeztetni a pasit, míg az tényleg megpuhul és tesz a mozira egy jó nagyot.

 

14) Egyes nők nagyon gyakran hisztiznek, ha nem érnek el valamit. Pl. ha a férfival el akar menni valahova, de annak abszolút semmi sincs hozzá, akkor a nő bevághatja a hisztit. Ilyenkor gyakran elkezdnek sírni.

N: Vigyél el Drága!

F: De most nincs kedvem

N: Na kérlek szépen

F: Mondom, hogy most nincs kedvem

N: Nem igaz, hogy ennyit nem tudsz megtenni értem! És elkezd sírni?

F: Ne hisztizz már.

A vége a dolognak az lesz, hogy a férfi általában beadja a derekát és lesz mozi.
 

15) Másik ilyen nyomáskeltő eszköz a férfi részéről lehet, és ezt a nők gyakran szokták is mondani, hogy ?bevágja a durcit?

N: Most megint mi bajod van?

F: Az, hogy nem tetszik neked, hogy elmegyek  a haverokkal sörözni.

N: Nem, mert megint részegen fogsz hazajönni.

F: Úgy beszélsz mintha valami alkoholista lennék, egyszer fordult elő és nem fog többet.

N: Persze, egyszer meg majd utána többször.

Férfi itt feláll és elvonul

N: Na akkor most sértődj meg!

A vége a dolognak úgyis az lesz, hogy majd megbeszélik a dogot. Mindig ez a vége és lenyugodnak. Előtte előfordulhat, hogy keletkezik egy jól megszokott veszekedés, de ez már egyénfüggő.
 

16) Gyakori nyomásgyakorló eszköz a férfi esetében, hogy nyelvi eszközökkel érvel. Ilyen például, amit a nők nem nagyon kedvelnek (de igazából senki), ha felemeli a hangját. Az egyetlen helyzet, amikor nő ezt elviseli az az autóvezetés. A férfiak előszeretettel szokták hangoztatni fölényüket a hang megemelésével esetenként kiabálással. Ezzel az úgyis nekem van igazam dolgot akarják sokszor megerősíteni, csak arra nem jönnek rá sokszor, hogy ezzel nem a logikai érvelést támasztják alá, hanem fizikai fölényét, aminek pedig ugyebár semmi köze a logikai érveléshez.
 

17) Egyes nők előszeretettel gyakorolnak nyomást a határozatlansággal. Ha valamilyen oknál fogva azt szeretnék, hogy a férfi többet foglalkozzon velük, akkor határozatlan tűnnek sokszor.

Tegyük fel, hogy adott egy tartós kapcsolat és a férfi egyéb okok folytán keveset foglalkozik a kedvesével, ekkor a nő azért, hogy a férfi többet foglalkozzon vele, úgy tesz, mintha kezdene bizonytalanná válni ebben a kapcsolatban.

F: később majd szeretnék együtt lakni veled.

N: értem.

F: És te is komolyan szeretnéd?

N: Igazából nem tudom.

F: DE hogy hogy?

N: Nem tudom, hogy jól jönnénk e ki, ha állandóan egymás nyakán lennénk (közben pedig a nő is tudja, hogy semmi probléma nem lenne az együttéléssel).

F: DE most nem értem mi ez a bizonytalanság!

N: Majd alakul valahogy.

Ha a nő tudja, hogy a férfi szereti, akkor tudja, hogy ezzel eléri azt, hogy többet kezd el foglalkozni vele a pasi, mert az igyekszik innentől jobban a nő kedvében járni. A nő bizonytalansága pedig sokszor csak az álca, hogy magukra tereljék a figyelmet, belülről másképp gondolkoznak.

18) Gyakorta felmerülő kommunikációs zavar a bocsánatkérés esete. Sokan igénylik azt, hogy a másik fél bocsánatot kérjen, pontosabban azt, hogy kimondja, hogy ?bocsánat?. Ettől függetlenül a másik fél még lehet, hogy megbánta a dolgot és számos olyan dolgot tett, amivel kifejezte bocsánatát, csak szavakkal nem fejezte ki. De még egyszer hangsúlyozom, hogy ez nem azt jelenti, hogy nem bánta meg. Ha pedig bocsánatot szeretnénk kérni, akkor nem kerülgetni a forró kását, például azzal, hogy ?te is tudod, hogy nem úgy gondoltam?, hanem mondjuk ki kerek perec: ?bocsánatot szeretnék kérni, hibáztam?: Ezzel sokkal többet érünk el rengeteg esetben, mint bármi mással.

---------------------

 KF

1) A ?látom nem figyelsz rám? történet is elég gyakori szokott lenni. Sokszor előfordul, hogy a nő említ valamit de a férfi számára ez talán lényegtelennek tűnik és ezért nem emlékszik rá. Vagy lehet, hogy éppenséggel emlékszik rá, csak tényleg eszébe nem jutna, hogy pont arra gondol a nő.

F: Hogy vagy Drágám?

N: Köszi megvagyok!

F: Mi jót csináltál ma?

N: Főztem, mostam, takarítottam.

F: Mit főztél?

N: Borsólevest és másodiknak rántott húst.

Folytatódik még a beszélgetés elég hosszú ideig. Nekünk a másnapi beszélgetés a fontos. Amikor a férfi rákérdez és az ebédről kezdenek el beszélhgetni.

N: Mit szeretnél, hogy főzzek ma neked?

F: Miért mi volt tegnap?

N: Már tegnap egyszer elmondtam. Látszik, hogy nem figyelsz rám.

F: Már nem emlékszem, ne haragudj.

N: Elég sok mindenre nem szoktál figyelni.

Most ezután ebből vagy egy veszekedés lesz, vagy a férfi tudomásul veszi, hogy tényleg nem figyelt oda és csendben beletörődik, hogy kedvesének igaza volt.

2) Gyakori eset szokott lenni általában a házimunka kérdése. A férfiak általában ebből a szempontból sokszor nem annyira igényesek és csak akkor állnak neki a takarításnak ha már tényleg kezdi megenni őket a kosz.

Eset: Férfi a munka után hazamegy, megiszik egy sört leül tévézni és pihen. Erre a nő, aki aznap nem volt dolgozni, vagy háztartásbeli azt mondja férjének, hogy még mossa már fel a követ.

N: Szia Édes. Ha lehetne felmosnád a követ?

F: (húzza a száját). Nem is annyira koszos, majd holnap megcsináljuk.

N: Nem ?juk?, mert akkor úgy látom azt megint nekem kell.

F: De ezt most nem hiszem el. Egész nap dolgoztam, tök fáradt vagyok, rohadtul nincs már kedvem követ mosni.

N: Szerinted én nem csináltam egész nap semmit?

F: Most nem ezt mondtam, de nincs már kedvem ehhez is. Meg ahhoz se, hogy veled veszekedjek ezen a hülyeségen. Nem tudom miért kell ilyen apróságon fennakadni.

Nos a veszekedés folytatódik, aztán vagy lesz egy nagyon durva vita belőle, vagy a férfi belátja, hogy jobb, ha megcsinálja vagy bocsánatot kér és ezzel lezárja a dolgot.

Mindkét felet meg lehet érteni. Mert lehet, hogy a férfi tényleg sokat dolgoztott, de a nő is. Egész nap a lakást vagy a házat sikálni, nem annyira kellemes feladat és tud épp annyira fárasztó lenni, mint akármilyen másik munka.

3) A másik dolog a verbális utasítás esete. A férfiak gyakran nem szeretik, ha verbálisan utasítják őket. A férfiak gyakran szoktak kényszermozgásokat végezni. A nőkre is jellemző, de a férfiaknál jobban szembetűnik. Ilyen például a lábrángatás, ami sokaknál, mint pl. nálam is akaratlanul jön, észre sem veszem, hogy rángatom a lábam.

N: Hagyd abba légy szíves!

F: Rendben!

N: (5) perc múlva. Már kértelek, hogy hagyd abba, nem igaz, hogy nem tudod. Direkt csinálod?
???..

 Nos, sok esetben egy kézrátétel, a fizikai érintés sokkal többet segít, mint ha verbálisan kommunikálnánk ezt le. A nőnek csak annyit kell tennie, ha ez van, hogy egy szó nélkül a féri térdére teszi a kezét, vagy megsimogatja. Ez sokkal nagyon hatást vált ki a férfiben, és ha ilyen eset van, akkor jobb, ha ezt alkalmazza. Ezzel sok veszekedés elkerülhető

4) Valami hihetetlenül sok konfliktust tud okozni a chat. Főleg már régebb idő óta együtt lévő párok esetében. Azok a párok, akik hozzá vannak szokva, hogy sokat beszélgetnek, gyakran kerülhetne pl. MSN esetében konfliktushelyzetbe. A másik fél egyszavas válaszai, gyakran adnak okot gyanakvásra, hogy a másiknak baja, van és azért nem ír annyit.

F: Szia Drága!

N: Szia!

F: Mi újság?

N: Semmi.

F: Mit csináltál ma?

N: Elég sok mindent?.

F: Mi a baj?

N: Ezt most miért kérded?

F: Csak, mert elég szűkszavú vagy.

N: Nincsen semmi, csak most másra is figyelek.

Folytatódik a beszélgetés, kb. ilyen színvonalon. Majd kialakul egy kis vita.

F: Szerintem azért írsz ilyen keveset, mert valami bajod van velem.

N: Ha mégegyszer megkérded tényleg lesz.

F: De most nem lehet normálisan beszélni velem?

N: Normálisan beszélek veled!!!!!

F: Nem úgy néz ki?..

Nos a probléma az, hogy a nő tényleg csinál valami extra dolgot, ezért nem ír olyan hosszú mondatokat, és ezért nem olyan bőbeszédű.

5) Másik tipikus eset, hogy a nőknek gyakran szükségük egy kis egyedüllétre. Másképp élik sokszor a dolgokat, mint a férfiak, és másképp is hagynak időt maguknak gondolkodni dolgokon. Nem mintha problémájuk lenne a férfival, csak egy kis egyedüllétre vágynak. Na ezzel a férfiak elég nehezen tudnak kezdeni valamit. Előfordul, hogy a nő elvonul egy hétre és nem nagyon kommunikatív. Ez egy távkapcsolat esetében akár szakítással is végződhet elég könnyen, ahol még a fizikai jelenlét esete sem áll fenn. Ehhez nem írok párbeszédet, mert bármikor, bármilyen esetben előfordulhat.

------------

A nők sok esetben hajlamosak túlkombinálni a dolgokat, és a férfiak puszta ?feledékenységét? egyértelműen annak a jeleként értelmezik, hogy párjuk már nem is szereti őket. Az ebből adódó félreértések hosszas vitákhoz vezethetnek, melyek szerencsés esetben kölcsönös kiengeszteléshez vezetnek. Az alábbi két párbeszédet ennek a bizonyítására szánom:

1.Egyetemista pár (20 évesek), kapcsolatuk két éve tart. A fiú épp most vásárolt lakást, melynek berendezése folyamatban van. Ebből adódóan ritkábban találkozik párjával, aki ezt egyre nehezebben tolerálja?

Telefonbeszélgetés:

F: Szia! Csak azért hívlak, hogy a ma este kicsit csúszik? Nem gondoltam, hogy ennyi alkatrésze lehet egy szekrénynek? Kész káosz az egész lakás, ráadásul még Tibi sem ért át, hogy segítsen. Úgyhogy nem tudom mikorra leszek kész..

N(csalódottan és kissé indulatosan): Magyarul megint lemondod?

F: Nem erről van szó, csak kicsit későbbre tesszük, ha neked is jó úgy. És különben sem úgy terveztem, hogy ekkora felfordulásban várjalak, nem akarom, hogy lásd ezt az óriási rendetlenséget?

N (kiborul): Egyszerűen nem hiszem el, hogy nem lehet azt az idióta szekrényt máskor összepakolni. Több, mint egy hete nem is láttalak, és erre egy szekrény fontosabb nálam? Tudod jól, hogy nem érdekel hol, csak lássalak végre!!! A híd alatt is megfelelne!!! A lényeg, hogy együtt legyünk!!! Olyan, mintha folyamatosan kifogásokat keresnél, mert nem akarsz velem találkozni. A múltkor a szerelőt várod, most a szekrény? Mondd meg őszintén, ha már nem szeretnél velem lenni?

F(csendesen): Pont ettől féltem, hogy ezt fogod gondolni? Tudod jól, hogy nagyon szeretlek és nagyon hiányzol. De értsd meg, hogy ezt most muszáj. Nagyon sietek!!!

N (kicsit megnyugodva): Akkor biztos, hogy nem csak kifogás?

F (kedvesen): Nem, dehogy. Hívlak amint végeztem, és eléd megyek. Nem szeretném, hogy egyedül járkálj ilyen későn.

N: Jól van, rendben. De azért nagyon utálom azokat a szekrényeket? Akkor este!!

F(nevet): Oké. Puszi!
 

2.Egyetemista pár, vizsgaidőszak alatt (lány:19, fiú:21). Kapcsolatuk két éve tart kisebb-nagyobb megszakításokkal. Mindketten tudják, hogy igazából épp külön vannak, de mégis ragaszkodnak egymáshoz. Megbeszélt találkozásaik a fiú elfoglaltságára hivatkozva egyre gyakrabban elmaradnak.

A telefonbeszélgetés egy elmaradt találkozó után történik, amiről a fiú ?elfelejtette? értesíteni a lányt:
 

F: Szia! Mi újság? Nem zavarlak? Elég sokat csörgettelek, míg felvetted?

N (durcásan): Nem tudom jó ötlet volt-e egyáltalán felvenni.

F(csodálkozva): Miért? Valami baj van?

N(cinikus hangon): Nem, ugyan? Mi lenne?

F (komoly hangon): jó, akkor most komolyan kérdezem. Mi a baj?

N(ingerülten): Az, hogy utoljára csináltál hülyét belőlem!!! Te akartad, hogy szombaton találkozzunk, nem? Az az egy kérésem volt, hogy pénteken hívj fel, hogy áll-e a dolog, nem jött-e közbe valami ZH, vagy tudom is én? Lemondtam minden programomat, erre tessék? Csak végigbőgtem az egész estét, mert szokás szerint elfelejtettél.

F(engesztelően): Ne haragudj, nem direkt volt. Teljesen kiment a fejemből. Annyit kell tanulnom, semmire nincs időm.

N (cinikusan): Igazad van. Mindenkinek csak arra van ideje, amire AKARJA, hogy legyen. Különben pedig a lehető legrosszabb kifogás, hogy ?kiment a fejedből?.

F(kissé dühösen): Jól van. Tényleg sajnálom. Most mit csináljak? Tudod, hogy ilyen vagyok, mindig is ilyen voltam. Különben pedig látom téged is mennyire bántott, hogy nem találkoztunk, mert te sem bírtál volna felhívni, vagy írni egy sms-t, hogy akkor most mi legyen. Miért mindig nekem kell a kezdeményezőnek lennem??? Két éve vagyunk együtt, könyörgöm?

N (komoly hangon, kissé megnyugodva): Jó, tudom. Én is hibás vagyok, de te meg tudhatnád, hogy ezzel mennyire ki tudsz akasztani? Egy telefonhívás nem több két percnél és ezzel legalább jelzed, hogy hiányzom, vagy eszedbe jutok? De így csak arra tudok gondolni, hogy már nem is szeretsz és csak kibúvókat keresel? Csak félsz a szemembe mondani, és nem akarsz megbántani? Úgyhogy most mondd meg, ha van valami amit tudnom kellene?

F(engesztelően és kedves hangon): Nincs mit mondanom. Tudod, hogy megmondanám, hogy bármi gond lenne. De ne kombinálj már annyit!!! Nekem te kellesz, az Isten áldjon meg.   :)

N(mosolyogva, kedves hangon): Akkor átjössz?

F: Megyek. Egy óra múlva ott vagyok.
 

A férfiakról köztudott, hogy szókimondóak, nyíltan megmondják véleményüket. Mi, nők sokkal burkoltabban fogalmazunk, és gyakran inkább magunkban tartjuk véleményünket, hogy ne bántsunk meg valakit.

Gyakran vezethet kommunikációs zavarhoz, amikor a férfiak viccelődéseit, ugratásait a nők sértésnek értelmezik:

3.Volt osztálytársak hosszú idő után összefutnak a vonaton. Mindketten 20évesek:

F: Szia! De rég láttalak? Mi újság, hogy vagy?

N (boldogan): Jaj, én is téged. Hát köszi, minden oké szerencsére. Kicsit sokat kell tanulnom mostanság, úgyhogy szinte nem is marad időm másra? De mesélj te is! Tök jól nézel ki!!!

F (huncut mosollyal az arcán): Velem is minden rendben. Hűűű? csak most látom, mintha felszedtél volna pár kilót? Jól ki vagy kerekedve?

N (zavarba jön): Hát igen? De azért szerintem nem annyira vészes a helyzet. Egyébként nagyon rendes vagy, hogy ezt így az arcomba vágod. Nem jöttem ám zavarba, köszi!

F(bűnbánó hangon): Jól van, na. Nem akartalak megbántani. Csak kicsúszott?

N (megbántottan): Mindegy. Nem baj. Most megyek, örülök, hogy láttalak.

F(zavartan): Én is. Szia!
 

4.Kollégiumban együtt élő baráti kör. (19-21évesek, három fiú és három lány)

Lányok (lelkesen): Csinálni kellene valamit este? Állandóan itthon ülünk, valami kulturális programra vágyom? Táncoljunk, sétáljunk, tök mindegy. Mozduljunk ki végre!!!

Fiúk (vigyorogva): Jaj, most ne már? Ma lesz a meccs. Már megrendeltük a pizzát is, viszont ha annyira sétálhatnékotok van, akkor elugorhatnátok sörért?

Lányok (kioktató hangnemben): Ez annyira tipikus? Lusta dögök vagytok!!! Tessék felkelni, és menjünk valahova!!! Így aztán nem fogtok becsajozni, ha csak ültök a tv előtt?pedig..

Fiúk (félbeszakítva, és hevesen gesztikulálva): Na, hess-hess.. Aztán 5perc múlva itt legyetek, meg ha már úgyis mentek, hozzatok egy cigit is.  :)

A két nem közötti gondolkodásbeli különbségeket fölösleges lenne taglalni. Mégis sok esetben elvárjuk, hogy a férfiak kitalálják gondolatainkat:
 

5.Szerelmes pár a virágboltban. (20évesek, két éve tart kapcsolatuk) A fiú megkérte barátnőjét segítsen neki virágot választani édesanyja születésnapjára:

N(lelkesen): Jaj, nézd! Hogy ez milyen gyönyörű! Anyukádnak biztosan nagyon tetszene! Csak vegyünk hozzá még egy kaspót is! Tök jól fog kinézni, majd meglátod!  :)

F (unottan): Hát nekem mindegy. Tudod, hogy nem értek hozzá? Dudva-dudva?  :)

N (még mindig lelkesen): Ne legyél már olyan! Jaj, tuti örülni fog! Nincs olyan nő, aki ne örülne, amikor virágot kap. Pláne VALAKITŐL, akit nagyon szeret?

F (mosolyogva): Nekem akkor is csak dudva marad? :) Különben is, a kapcsolatunk elején azt mondtad, hogy nem szereted a virágokat.

N (csalódott hangon): Igen, tudom. Na, menjünk fizetni.
---------------




BK

Felkoppintva című film, 71. perc

Szituáció: A férj és kétgyerekes családapa egyre furcsább indokokkal megy el otthonról. A feleségnek gyanússá válik a sok utazás, megcsalásra gyanakszik. A dolgok hátterében nem egy másik nő, hanem egy elméleti baseball club és egy kis magány utáni vágy áll.

F: El kellett volna mondanom!

N: Miről hazudtál még?

F: Én csak tudom, hogy milyen sokat melózol, nem akartalak idegesíteni

N: Nem lettem volna ideges.

F: Ez egy elméleti baseball club. Nem csallak meg.

N: Ez még annál is rosszabb.

F: Miért?

N: Mert többet vagy a haverokkal, mint a családoddal.

F: De csak azért találtam ki, mert tudtam, hogy ha megtudod kiakadsz. Azt hitted, hogy koncerten vagyok, közben meg itt. Ennyi.

N: És mit csináltál múlt hét szerdán koncert címszó alatt.                        

F: Moziban voltam.

N: Kivel?

F: Egyedül.

N: Mit néztél?

F: A Pókember 3-at.

N: Miért egyedül mentél, engem miért nem vittél el?

F: Mert el kellett szakadnom, a munka, te, a gyerekek, kellett egy kis egyedüllét.

N: Nekem is kellene. Nekem is jól jönne. Nem csak neked.

F: Ez nem nagy ügy.

N: Szeretem a Pókembert.

F: Akkor elmegyünk a harmadik részre jövő héten.

N: Nem akarok elmenni. Azt akarom, hogy ne kelljen kérnem, hogy elvigyél. Magadtól kellene.

F: Nem tudom, mit mondjak, mit csináljak?

N: Azt hiszed, hogy attól, hogy nem üvöltözöl, még nem vagy egy szemét. Pedig az vagy.

F: Nem szemét vagyok, hanem őszinte. Te mondtad, hogy legyek őszinte.

N: De nem vagy az, hazudtál.

F: Azért, mert szeretnék egy kis magányt.

N: Tudod mit? Akkor ne is gyere haza.

F: Ne csináld!

---------

Szakíts, ha bírsz című film, 9. perc

A pasi megjön, a nő a konyhában készül már órák óta az esti vacsorára.

N: Drágám, el kellene kezdened készülődni, oké?

F: Jól nézel ki!

N: Köszi.

F: Jaj, de sok finomság, van pizza is?

N: Van minden féle, csak el kellene dönteni, hogy mit?, tudod?, hogy minden? (a pasi közben a konyhából a nappaliba megy kajával a kezében; a nő kibontja a csomagot, amit a férfi hozott, de egy tucat citrom helyett csak három darabot talált benne)

N: Három citromot hoztál.

F: Amit kér a baba, megkapja a baba!

N: Igen, de a baba egy tucatot kért.

F: Minek egy tucat citrom?

N: Mert annyiból csinálok dekorációt.

F: Szóval ez nem is ennivaló citrom, csak díszcitrom.

N: Igen, ez csak díszcitrom. Ez díszítené az asztalt. Örülök, hogy jól mulatsz. De nem tehetek a tálba három citromot.

F: Akkor miért nem teszed inkább egy vizespohárba?

N: Nem fogom vizespohárba tenni!

F: Lehetne egy kisebb mértékű dekoráció!

N: Nem fogok vizes pohárba csinálni dekorációt!

?

N: Mi a franc van, mi ez az egész, mit csinálsz te itt?

F: Olyan hosszú napom volt a buszon, ki vagyok, pihennem kell egy kicsit, nagyon fáj a lábam..

N: Nekem is fáj a lábam, egész nap dolgoztam, bevásároltam, kitakarítottam az egész lakást, és már három órája főzök, gyerünk, teríts meg!

F: Szívem, olyan remek munkát végeztél, nem akarnád te befejezni, hogy érezhesd a személyes diadal dicsőségét?

N: Teríts meg!

?

 

Szakíts, ha bírsz című film, 18. perc
A vacsora után, miután a vendégek elmentek, a pasi befekszik a kanapéra és elkezd videojátékkal játszani.

N: Megyek elmosogatok...

F: Zsír.

N: Jó lenne, ha segítenél!

F: Semmi gond, megcsináljuk. Kicsit később. Egy kicsit járom az utcákat.

N: Ne már, nem akarom később csinálni, gyere már, csak negyed óra.

F: Szívem, tényleg totál kivagyok, szeretnék egy kicsit lazítani, hadd üljek egy kicsit itt, és hadd emésszek és hadd élvezzem egy kicsikét a csendet. (közben kiabál a játéknak) Ennyit kérek csak... Majd elmosogatunk holnap.

N: Tudod, hogy nem szeretek koszos konyhára ébredni.

F: Kit izgat...

N: Engem. Érted, engem! Szétgürcöltem magam a konyhában, takarítottam, főztem, és előtte még dolgoztam is! És jó lenne, ha megköszönnéd és jönnél mosogatni!

F: Jó, segítek mosogatni.

N: Ó, ne már! Tudod mit, ne, látod, ezt nem akarom!

F: De most mondtad, hogy azt akarod, hogy mosogassak!

N: Azt akarom, hogy akarj mosogatni!

F: Már miért akarnék én mosogatni? Miért?

N: Na, pont ez a lényeg!

 

 
A férfi pihenésre vágyik a nő viszont szeretné már látni a férfit. a nő korábbi sérelmeket emleget fel, a férfi pedig nem enged.

...

F: holnap akarsz találkozni?

N: Tök mindegy, mert te pihensz.

F: Szeretnék, igen.

N: Akkor minek kérdezed?

F: Miért nem vagy képes más helyébe érezni magad? Ennyi tolerancia nem lenne benned... és felhánytorgatsz, meg a szememre vetsz dolgokat.

N: Te miről beszélsz?

F: Hogy nem változok.

N: Csak meg mondtam mi a problémám.

F: Igenis változok, csak mikor kidolgozom a lelkem is, akkor szükségem van egy kis pihenésre.

N: Szeretném látni végre. Aztán majd jön a zenélés meg minden más.

F: Nem gitároztam 2 hete, ma pendítettem rá fél órát. ... Mostanra teljesen kész vagyok, nem lehet megérteni? ... én értem, én kértem, mondd el mi a problémád? az annyiból áll, elmondod, én válaszolok és te megérted.

N: Én megértem, de már megint nem tudunk egyről a kettőre jutni.

F: Szeretlek, nem akarok vitatkozni. Kérlek, értsd meg, holnap nem szeretnék kimozdulni, pihenni szeretnék, nem szeretnék semmi különöset csinálni nem azért mondom, mert nem akarlak látni vagy nem hiányzol vagy ilyesmi,csak nagyon zűrös hetem volt. Kérlek, értsd meg.

N: Jól van.De két hét múlva gyökeres változást szeretnék.

F: Én teljesen őszinte szeretnék lenni hozzád. Akkor az áll, hogy megértéssel fordulj a problémáimhoz?

N: Igen.

...

------

A nő kicsit értetlenkedik a számítógép használata közben. A kifejtett válasz már az elején sikerrel járt volna a sok férfi számára egyértelmű rövidre zárt válasz helyett.

N: Mivel mutatja a Total Commander, hogy mekkora egy fájl?

F: Space

M: De nem

F: Pedig de

N: Hát de nem mutatja

F: Akkor enter, enter és úgy space

N: Mi?

F: Azért nem mutatja, mert azt hiszi, hogy beírni akarsz valamit, ezért lent lépteti a kurzort, de ha entert nyomsz akkor vagy belép a könyvtárba, aztán még egy enter és ki, vagy értelmezni próbálja a parancsot amit beírtál, ekkor hibát dob ha nem jó, erre a másik enter a megoldás.

N: Sikerült, köszi.

 

 
Most hisztis a nő vagy nem?

N: Nem is hisztizek nagyokat, legalábbis sokszor biztos nem, havi egy mondjuk, de az se.

F: De mikor mindketten vigasztalhatatlanul hisztizünk akkor nem jó.

N: De olyan nincs sokszor.

F: Vagy valamelyikünk hisztizik, a másik meg fáradt vagy nemtom.

N: Csak nagyon ritkán.

F: Biztos? ... Jó, tényleg ritkán van olyan nagy hiszti.

N: Most úgy érzem, hogy úgy gondolod, hogy hisztis vagyok, de én nem érzem így.

F: Nem Babám, nem vagy hisztis. Nagyon-nagyon jó természetűnek tartalak. :P Csak szoktunk hisztizni. Én is szoktam, én hisztis vagyok?

N: Nem, de én nem is mondtam neked még sose.

F: Jajjmár, nehogy félreérts. Nő vagy, szoktál hisztizni, de nem mindig, csak kis aranyosan, de ettől még nem vagy hisztis. ...  Nehogy félreértsél már :P

N: Jól van.

 

 
Msn beszélgetés. A nő ideges, mert a férfi ivott egy sört. Vajon maga az alkohol vagy más a hiszti oka?

F: Kérlek, mondd meg, ha zavar, hogy megiszok 1-2 sört! ? Na most mi?

N: Semmi

F: Most megbántottalak?

N: Nem tudom. Igyál, nem érdekel.

F: Na, ezt nem akarom.

N: Akkor igyál. Érdekel.

F: Nem iszok, mert nyilvánvalóan bántalak vele és legutoljára se jutna eszembe azt tenni.

N: Alvás idő van, fáradt vagyok, a vonaton is elaludtam.

F: Sajnálom, de ezt a témát befejezzük? Most úgy érzem, hogy bánt Téged az, hogy én megittam 1 sört.

N: Nem érdekel.

F: Nemmáááárr.

N: Igyál még hármat!

F: Jó.

N: Jó.

F: SOHA többet nem iszom.

N: Nem ezt mondtam.

F: De ezt akarod.

N: Pont azt mondom, hogy igyál nyugodtan sört.

F: Ja, szinte látom magam előtt a hisztit

N: Alvás nekem, reggel időben akarok kelni.

F: Most totál nem értem, hogy mi van, de tényleg? Félreértettelek?

N: Nem.

F: Tényleg dühös vagy rám?

N: Igen.

F: Azért mert ittam vagy mert nélküled ittam?

N: Mindegyik.

F: És hisztizel is?

N: Nem kicsit.

F: És holnap is dühös leszel?

N: Még nem tudom.

F: És ha tényleg nem iszom többet?

...

F: Nem hiszed el, és fel akarsz idegesíteni.

N: Nem akarlak, és nem akarom, hogy soha többé ne igyál.

 

 

A legtipikusabb, szerintem már sokan ismerik és az interneten is sokáig terjengett. A nő, aki nem éhes, de mégis enne a férfi vacsorájából. A férfi, aki ezt nehezen viseli.

F: Rendelek magamnak egy pizzát. Kérsz te is valamit?

N: Nem.

F: OK.

N: ...vagy mégis?!

F: Na mi legyen akkor?

N: Nem tudom.

F: Nem tudod, hogy akarsz-e valamit enni?

N: Nem.

F: Éhes vagy?

N: Nem tudom, talán igen.

F: Mit értesz azalatt, hogy "talán"...?

N: Azt, hogy nem vagyok biztos benne.

F: Ha én éhes vagyok, akkor észre szoktam venni.

N: Talán később éhes leszek.

F: OK, akkor rendelek neked is egy pizzát.

N: És ha később mégse leszek éhes...?

F: Akkor otthagyod.

N: Az pocséklás.

F: Akkor becsomagoltatod és megeszed holnap.

N: És ha holnap nincs kedvem pizzát enni?

F: Pizzát mindig lehet enni.

N: De nem nekem.

F: Akkor keress valami mást.

N: De most nem akarok mást.

F: OK, akkor mégis egy pizzát kérsz?

N: Nem.

F: Akkor nem kérsz semmit?

N: De.

F: Megőrjítesz!

N: Miért nem rendelsz magadnak addig is valamit...?

F: Ahogy gondolod...

N: Rendelj magadnak egy sonkás pizzát!

F: De én nem szeretem a sonkát.

N: Én viszont igen.

F: Azt hittem, hogy MAGAMNAK rendelek...?!

N: Persze, hogy magadnak rendelsz.

F: Akkor minek rendeljek sonkát...?

N: Ha esetleg megéheznék, akkor ehetnék belőle.

F: És?

N: Azt hiszed, hogy megeszek valamit amit nem szeretek?

F: Hogy-hogy TE megeszel valamit?

N: Miért ne?

F: Egy pillanat... tehát én rendelek magamnak valamit, azért, hogy te ehess valamit, ha esetleg később megéheznél...?!

N: Pontosan.

F: És akkor mit eszek én?

N: Az is lehet, hogy nem leszek éhes...

 

 
Az örök játék. a nő tudni akarja, hogy mit adjon vacsorára a férfinek, de a férfi nem tudja megmondani. A nő döntési képtelenségnek tulajdonítja, de valójában a férfinek tényleg mindegy.

N: Mit kérsz vacsorára, Drágám?

F: Mindegy.

N: De mégis mit?

F: Mondom, hogy mindegy. Mi van?

N: Pörkölt vagy rakottkrumpli.

...

N: Akkor most melyik?

F: Nem tudom, mindegy.

N: De olyan nincs.

F: Akkor azt, amelyiket te nem szereted. Nekem mindegy.

N: Ááááá...

 

 
Nyafogás és figyelemigény női oldalról:

N: Segítsél már nekem, egyedül nem tudom megírni!

F: Olyan ügyes vagy, menni fog az.

N: De segítsél már!

F: Jó, gyere, beszéljük meg.

N: Nem akarok.

F: Akkor meg?

 

 A nő engedi játszani a férfit, na de nem ennyi ideig!

F: Ide üljek hozzád?

N: Nem kell, játsszál csak nyugodtan!

F: De biztos?

N: Biztos, nem akarlak zavarni.

F: Akkor jó.

... Két óra múlva.

F: Hogy haladsz?

N: Jól.

F: Adj egy puszit, aztán hagylak.

N: Most nem.

F: Miért?

N: Mert most nem érek rá.

F: Kérem a puszimat!

N: Jöttél volna érte előbb!

 

 A női hitetlenség és örök biztonság utáni vágy:

N: Szeretsz?

F: Igen.

N: De biztos?

F: Igen biztos.

N: És amikor hisztizek?

F: (néhány másodperc hatásszünet)

N: Szóval nem is.

F:....


-----------------------------


HGy

 

       N1: Rosszul érzem magam, lehet hazamegyek, nem megyek be az óráimra. Vagy bemenjek?

F: Szerintem menj be, de te tudod.

N1: Jaj, nem  tudom.

 

10 perccel később

N1: Vagy inkább maradjak? De nincs kedvem. Csak már múltkor is hiányoztam. Be kéne mennem. De meg is kéne gyógyulnom.

F: Nem tudom. De szerintem menj be.

N1: Nincs kedvem.

 

10 perc múlva

N1: Lehet maradnom kéne. De inkább hazamegyek.

F1: Szerintem maradj.

 

Belép N2

F: N1 10 percenként kérdezgeti, hogy maradjon-e itt, vagy inkább menjen haza, és én mindig mondom neki, hogy inkább maradjon.

N2: Majd én fordítok: nem ezt a választ várta.

 

 

Túl jó vagy hozzám

 

F: ? de lehet, hogy én gondolkodom rosszul.

N: Nem rosszul, csak másképp, legalábbis másképp, mint én.

F: Mert te hogy?

N: Máshol és máshogy, mint te. De ettől még szívesen összefutnék veled néha.

F: Meeer?

N: Mert nem viccből mondtam, hogy tényleg jó embernek tartalak.

F: Persze, tudom, mindenki ezt mondja, sőt van, aki túl jónak tartott?

 

A nők szívesen találkoznak egy férfivel, akkor is, ha nem akarnak tőle semmit, míg egy férfi nem akar találkozni azzal a nővel, akiről tudja, hogy nem akar tőle semmit.

Létezik olyan férfi, aki még beveszi a ?túl jó vagy hozzám? szöveget???????    (  :)    bgd)

 
 

Telefon

 

N: Na heló! Mér nem bírtál felhívni tegnap?

F: Te se hívtál.

N: Azért felhívhattál volna!!

F: Te is!

N: Én azért nem hívtalak, mert azt gondoltam, hogy hívsz, ha érdekellek.

F: Én meg azt hittem, hogy te.

N: Hát most is én hívtalak, hogy mi van már? Te mikor hívtál volna, ha én most nem hívlak???

F: Nem tudom, majd valamikor biztos?

 

 

 

Már elmondtam?

?

N: Mii?? Miről van szó??

F: Nem igaz, hogy nem emlékszel, pedig múltkor mondtam.

N: Nem igaz, nem mondtad.

F: De igen, tisztán emlékszem.

N: Én meg nem.

F: Mert mindent elfelejtesz.

N: Nem, csak te hiszed mindig azt, hogy mondtál közben, meg nem is mondtad, és nem először fordul elő.

F: Szerintem meg az nem először fordul elő, hogy elfelejted, ha mondok valamit.

 
 

Autóban hazafelé, veszekedés

F: Akarod, hogy kitegyelek a lakásodnál? Azt akarod?

Amikor a férfi lakásába érnek, a N felhívja a szüleit:

N: Csúnyán összevesztünk. Ez egy rohadt szemét. Mint minden férfi.

Apa: Mi bajod van?

N: Semmi, semmi, remekül vagyok.

De aztán a F kedves lesz hozzá.

F: Amikor először láttalak, megtetszettél. Aztán nagyon megtetszettél. De most... most már szerelmes va­gyok beléd.

N: Mindjárt hányok tőled.

F: Miért én, cicám? Miért éppen engem választottál azok közül a férfiak közül, akikkel jártál?

N: Miért téged választottalak?

F: Most mi van? Most, hogy így beléd szerettem, ki akarsz száll­ni? Le akarsz lépni. Komolyan mondom, nem tudom mit csináljak.

F: Dehogynem. Pont ez a lényeg.

N: Nem értem. Mi a különbség a mi kapcsolatunk és a te korábbi kapcsolataid között?

F: Semmi. Ez is éppen olyan, mint a többi. Egyelőre ki­elégítő.

Másnap reggel

F: Segíts nekem nyakkendőt választani, cicám.

Odahoz öt nyakkendőt az ágyba, ahol a N még min­dig aludni próbál, felkapcsolja a lámpát, és odaadja neki a szemüvegét. Az öltönyéhez tartja a nyakkendőket.

A N futólag rájuk pillant.

N: Azt vedd.

F: De hiszen meg se nézted rendesen!

N: Ez a megmásíthatatlan döntésem, vé­gül is egyik nyakkendő olyan, mint a másik.

F: Szóval, még mindig haragszol. Nem értem. Boldognak kéne lenned. Tegnap este óta, úgy érzem,    sokkal jobbak a dolgok.

--------------------------
 

...

N: Szerinted mi jól megvagyunk?

F:  Időnként.

N: Az nekem nem elég.

F: De most már hagyj aludni.Amúgy miért csinálod ezt? Miért nem tudsz a jó dolgokra koncentrálni, például arra, ami a múlt héten történt?... Később még visszatérünk erre, megígérem.

N: Nem tudom, lesz-e később.

 ---------------------
 

F: Majd beszélünk.

N: Beszélünk? Akkor ma este nem is találkozunk?

F: Nem tudom. Lehet, hogy egy kis szü­netet kéne tartanunk, néhány napig külön lenni, amíg túl­jutsz ezen a rosszkedven.

N: De már túljutottam.

N felhívja a férfit a munkahelyén.

F: Nem tudom, most mi van.

N: Ne butáskodj már, nem lehet az embernek rossz napja? Ez még nem a világ vége. Egy kapcsolatban néha van ilyen. És bocsánatot is kértem.

F: Nem akarok balhét.

N: Ígérem, kedves leszek. Most talán nem vagyok kedves? Látod? Már el is szállt a rosszkedvem.

F: Akkor jó - mondja a férfi.

----------------------------
 

F: Nem sok minden szokta elkerülni a figyelmemet.

N: Persze. Ezért is keresel olyan sokat.

N: Tudom, hogy mi folyik a hátam mögött. Tudom, hogy tetszik neked az az alak.

N: Mmmmm. Milyen alak?

F: Pontosan tudod, hogy kiről beszélek. F2.

N: F2? ? Kedves fiú. Érdekes. Na és, akkor mi van?

F: Tetszik neked.

N úgy tesz, mintha olvasna.

N: De nem, mint férfi.

F: Ott voltam. Mindent láttam. Legalább ne hazudj a sze­membe!

N: Na jó. Vonzónak találtam. Egy ici­picit.

F: Felnőtt ember vagyok. El tudom viselni. Nem vagyok meg­bántva. Menj vissza! Menj vissza hozzá, és élj vele!

N: De nem akarok. Miért csiná­lod ezt velem? Próbálsz megszabadulni tőlem. Azért találod ki ezt az egészet, hogy megszabadulj tőlem.

F: Az előbb mondtad, hogy vonzónak találod.

N: Egy icipicit, azt mondtam. És azt is csak azért, mert kikényszerítetted belőlem. Tudtam, hogy ez lesz. Előre tudtam. Amint megláttuk, tudtam, hogy azt fogod gondolni, tetszik nekem, pedig eszembe se jutott volna, hogy tetsszen, ha nem úgy viselkedsz. Így aztán egész idő alatt úgy kell tennem, mintha nem tetszene, hogy ne legyél mérges, és az a leghülyébb az egészben, hogy tényleg még csak nem is tetszik. Egyáltalán.

F: Nem hiszek neked.

N: Ez az igazság.

Majd odahajol F-hez, és odasúgja:

N: Teljesen beléd vagyok esve, és ezt te is tudod. Soha nem akarnék mással lenni. És ez nem szép dolog, amit csinálsz. Hogy így bánsz velem.

F megsimogatja N a kezét.

F: Ne is törődj vele!

N: Most már mérges lettem.

 
----------------------------- 

...

N:Gondolkoztam a dolgon.

F: Igen?

N: Ha nem vagy belém szerelmes, ha szerinted nem én vagyok a legszebb nő, akit életedben lát­tál, akkor inkább elmegyek.

F: Aha. Nem gond.

N: Oké. Szóval, tényleg ezt akarod?

F: Te ezt akarod?

N: Nem, nem igazán. De nem akarok olyasvalakivel együtt lenni, aki nem szerelmes belém.

F: Nézd, ebben a pillanatban nem garantálhatok semmit. De a helyedben maradnék. Meglátjuk, mi lesz.

N: Oké, de csak egy darabig. Nem érek rá egész életemben várni.

F:Rendben. De addig is, csinál­nál nekem egy kávét? Légy szíves.

 ------------------
 

N: Talán a pasik néha azt hiszik, hogy többet akarok tőlük, abból, ahogy viselkedek velük, mint amit tényleg.

F: Ez a nőknél legtöbbször így van. Kedvesek, mosolyognak, az ember azt hiszi ez a mosoly neki szól, aztán mi lesz a vége? A nagy semmi. Csak játszotok.

N: Nem igaz.

F: Lehet. Mi férfiak talán félreértjük az egyszerű kis flörtöket...

N: Sajnos.

F: De nekünk sem egyszerűbb ám... nem olyan egyszerű összeszedni magunkat, és leszólítani egy lányt... és, amikor már az ember elkezd reménykedni, mert a nő is pozitívan reagál, akkor jön az a mondta, hogy ? Tudod, én nem úgy gondoltam, ez csak flört volt. Maradjuk barátok.? Aztán sokszor jobb is így.

N: Föleg, ha amúgy sem működne a dolog.

F: tgen, ha nem működik, akkor jobb is abbahagyni, mint még játszadozni a másikkal. Ennyire egyszerű.

N: De jó fej vagy, akkor te mér teszed ezt?

F: Én sosem játszottam veled. Te játszottál velem

N: Ééééén? Én csak úgy gopndoltam, próbáljuk meg, talán összejön, de kiderült, hogy nem, és ennyi. Te játszottál velem. Nem is értelek... egyszer azt mondod, mennyire jó vele, és még vásárolni is együtt akarsz vele, néhány nap műlva pedig azt mondod, csak laza kapcsolatot szeretnél. A laza kapcsolatba nem fér bele az együtt vásárolgatás, meg együtt főzőcskézés.

F: Ez hülyeség. Különben meg nem is értem mit gondolgatjátok meg magatokat, amikor a nőknek állítólag megvan az a bizonyos hatodik érzék. Az első pillanatban tudjátok, hogy van-e értelme megpróbálni vagy sem.

N: Na eeeez nem kifogás. Amúgy meg nem mindig, és ez nem mindig ennyire egyszerű és egyértelmű.

F: Jól van, nem érdekel.

 ------------------------------
 

N: Tegnap nagyon sokan voltak lenn Bertos-ban. Mondjuk nem maradtam sokáig. Te is szoktál járni oda?

F: Ha be vagyok osztva.

N: Be vagy osztva?

F: Igen. Munka, tudod?

N: És amúgy, csak úgy ismerkedni nem? Csak úgy szórakozni?

F: Bertos a kedvenc helyem. Amúgy meg a szórakozásról nekem más elképzeléseim vannak.

 ----------------------

...

N: Én sajnálom, hogy pénteken el kell utaznom haza. Főleg azért, ami most velünk van. Nem hiszem, hogy most túl jót tenne ez a kapcsolatunknak... főleg, hogy három hétre megyek. De persze erre a te válaszod csak annyi, hogy történjen, aminek történnie kell. Mintha téged ez egyátalán nem is érdekelne. De ha neked ez nem számít, akkor nem is kell talán, hogy tovább folytassuk. Nem is értem, ahelyett, hogy kihasználnánk még ezt a két napot, amíg itt vagyok, és találkoznánk. Még ha csak egy fél órára is. Sétálni egyet, beszélgetni. Olyan sokmindenről tudnék, meg szeretnék még veled beszélgetni. De valahogy úgy érzem, neked ez nem is fontos. De ne haragudj, lehet, hogy én vagyok túl érzelmes vagy ideges most. szóval most akkor nem értem, mi van.

F: Szerintem nem kár, hogy most elmész.

N: Miiiiiiiiiii?

F: Legalább addig is jobban tudok koncentrálni a dolgaimra. És most ez fontos lenne, mert nekem most teljes gőzzel a kutatásomra kell koncentrálnom. És ezt te is tudod. Azonkívül néha kell, hogy külön is legyünk.

N: Nade három hetet? Úgy látom téged az egész nem is érdekel...

F: Nem erről van szó, de utána még csomót lehetünk majd együtt. Azonkívül, hogy vannak dolgok, amiken egyszerűen nem tudunk változtatni, kár is idegeskedni miatta, nem tudunk mit csinálni. Így van és kész. Én nem hagyom, hogy ilyen dolgok megatívan befolyásoljanak. Neked is ezt kéne tenned.

N: Miken nem lehet változatni??? Azon pl., hogy itt vagyok még két napig, és te egyátalán nem is akarsz látni? Szerinted ez olyan dolog, amin nem lehet változtatni?

F: Nem erről van szó, de gondolj bele, egyrészt ez a két nap, mit sem változtat az egészen. És majd ha visszajössz, milyen nagy teljesítmény lesz, hogy ezt is megcsináltuk. Amellett, hogy így a tanulmányaim vége felé minden kis idő sokat számít.

N: Jó, akkor ezután elég is lesz, ha csak a tanulmányaiddal foglalkozol, velem nem kell többé....

------------------

...

F: Gondolkodj már egy picit.

N: Te most hülyének nézel, vagy mi?
 

( ha beszélgettek valamiről, és a férfi  azt mondja a nőnek, hogy gondolkodjon, akkor nem kezd el gondolkodni, hanem megsértődik, mert azt hiszi, hogy hülyének nézi a pasi. Pedig nem, csak egyszerűen tényleg azt akarja, hogy gondolkodjon.)

 

Nagy régi történet...

 
A történet arról szól, hogy egy vasárnap a férfi egyszer csak felállt az asztaltól, vette a kalapját, és közölte:

F: Most örökre elmegyek.

N: Na de miért?

F: Mert minden vasárnap húslevessel bosszantasz, holott ki nem állhatom.

És még arra sem adott választ, hogy mindezt miért 20 év után közölte.

---------------

SO

5. (anya-lánya szituJ)

A: (ebéd közben) jó lett így a hajad,?

L: ja, igen, szerintem is?J

    bár?van aki szerint úgy még jobb volt?

A: de szerintem Így jobb!!!

L: most már magam sem tudom

A: Látszik, hogy problémáid vannak önmagaddal?

L: Ja, szerintem meg inkább együnk, és ha erről kell, akkor ne beszélgessünk?

( a konfliktus előtt a lány igyekezett megállítani a feszültség növekedését, de ebből az anya részéről sértődés lett?szóval reménytelenJ)

 

6. pasi-nő szitu

F: ne csináld, ha nem szívből csinálod! (pl: a házimunkát?J)

N: mindig mindent megcsinálok, szívből, de néha azért segíthetnél?

A pasik bizonyos rétege nagyon szeret visszaélni ezzel a mondattal, hiszen tudja, hogy ezzel bűntudatot okozhat a nőnek, és még ő fogja szarul érezni magát a helyzetben, ezért inkább többször nem is fog nagy valószínűséggel szólni egy ilyen dologért, és megcsinálja magától, segítség nélkül?

Ez az egész párbeszéd arról jutott eszembe, hogy vki megjegyezte, h a pasi csak ,,belejön a jóba?. Szóval szerintem a legtöbb esetben igaz is, mert a nők hagyják magukat ilyen helyzetekben érzelmileg zsarolni?

 7.

Egyik óránkon szóba jött az, hogy van olyan ,,anya?, aki arra neveli és kényszeríti a fiát, hogy ülve pisiljen és szerencsétlen pedig így szokja meg felnőtt korára is?

Hát szerintem ez nagyon durva dolog egy anyától, leginkább egy ilyen esetben az ő fejében lehet valami probléma?A pasinak arra van, és azért úgy, hogy használja ?ellentétben a nőkkel, akik ha akarnak, ha nem ülniük vagy guggolniuk kell?J- , szóval ez egy pasinak abszolút megfosztása a férfiasságától, amitől (is) férfi a férfiak között. Nekem még talán az még furcsább, hogy egy pasi felnőtt korára nem tud elszakadni egy ilyen, rossz szokástól?úgy tűnik könnyen benne ragadnak a pasik az anális korszakukban, az anya kicsi fia szerepében, hogy egyszerűen képtelenek még így is elszakadni.

Na persze ezt lehet, hogy rosszul gondolom, de lehet, hogy nemJ
 

8.

Egyik órán szó volt arról, hogy a pasi reggeli sietségében elfelejti meginni a párja által készített teát, ami még túl forró; sőt a pasi ki is kéri magának, hogy ezt forrón megigya?szóval otthagyja a gondosan készített teát, mert nem kelt fel időben.

Szerintem oltári érdektelen lehet egy ilyen pasi a párjával szemben, de persze az is lehet, hogy ezt nem érzi úgy, hogy bunkóság lenne a csaj ellen. Valószínűleg egyszerűen csak úgy gondolja, hogy ha meleg valami, akkor ő nem issza meg akkor sem, ha azt a párja készítette, nem kényszerítheti rá erre semmilyen szerelem?sokszor szerintem a pasik a fizikai jóllétüket előrébb tartják minden másnál, ha ők éhesek, senki se álljon útjukba, ha akarnak vmit, akkor ösztönszerűen most és azonnal kell nekik?

(szóval abban a szituban az volt a hejzet, h a pasi felkelt, és rohant, ezt így is tervezte, és nem tervezett be magának se forró se semmijen teát.... a nő tervezte be.... amiről a pasi nem tudott, és rohannia kellett...  bgd)

 Ebben az esetben egy nő szerintem biztosan megissza a teáját, és biztosan inkább elkésik a munkából, csak, hogy ne sértse meg a pasit; tehát a nő képes ilyen hosszabb távú érzelmi dolgokra is gondolni?  (ez jó megjegyzés, de érdemes a biztosan-t  kicserélni lehetséges-re, bgd)

8.

Legutóbbi óránkon arról esett szó, hogy néha egy nő képtelen elfogadni bármilyen racionális érvet egy dologgal kapcsolatban (pl: hogy miért nem tudunk aznap pontban akkor találkozni a pasinkkal). Annak ellenére, hogy a nő képes elfogadni ezt a tényt, van aki nem?, de mégis naggggyon rosszul tud esni.

Ilyen szitukban mindig úgy érzem, hogy nem is szeret, nem én vagyok az egyik legfontosabb számára, és én bezzeg mindig ott vagyok, amikor akarja?

Furcsa egy dolog ez, nem értem, hogy miért vagyunk ennyire bizonytalanok magunkban, és lényegtelen helyzetek miért tudnak ennyire elbizonytalanítani minket. Állandóan bennünk van egy félsz azzal kapcsolatban, hogy van jobb, meg szebb, és tudatalattiban az ilyen szitukkal mindig párhuzamot teremtünk.

Félelmetes, hogy ennyire bizonytalanok vagyunk?L

Persze magam nevében beszélekJ, kinek nem inge?

---------------------------

PK

9. Terepjáró = Jeep?

: Nézd! Már múltkor is itt állt ez a tök jó ?dzsipp?.

Ffi: Az nem is Jeep, hanem Mitsubishi.

: De hát a Mitsubishi ?dzsipp?, nem?

Ffi: Nem. Egy autó lehet vagy Jeep vagy Mitsubishi vagy Suzuki vagy ezer más márkájú. De kettő egyszerre nem.

: De hát ezek a vastagkerekű erdőjárók a ?dzsippek?, nem?

FFi: Te a terepjárókra gondolsz. A Jeep is gyárt terepjárókat meg a Mitsubishi is, meg a Suzuki is, meg még sokan mások.

(szomorúan) : Jaaaaaaaa, szóval akkor ez nem is ?dzsipp??
 

10.

FFi:Add ide azt a zöld terítőt, légy szíves!

: Milyen zöld terítőt?

Ffi:Hát azt ott, amivel az a kisszekrény volt leterítve.

: Az nem is zöld, hanem  sárga.

Ffi: Dehogy sárga! Zöld.

(A terítő valójában sárgászöld (vagy zöldessárga?). A vita még mindig folyik?)

 
11.

(ffi felé fordulva segítséget kér, h milyen kommunikációs zavaraik is vannak): Nem emlékszel? Pedig egy csomó olyan szokott lenni? Tudod, hogy az a vége, hogy nem is szeretsz, meg ilyesmi.

Ffi: De hát az nem kommunikációs zavar.

: Akkor mi?

Ffi: Hülyeség.

 
 12.

FFi: Tudok segíteni valamit?

: Légyszi hozd be a tökgyalut a spájzból.

Ffi behozza a paradicsompasszírozót.

: Szerinted ez egy tökgyalu?

Ffi: Miért, nem az?

: Szerinted ezzel hogy a fenébe lehet tököt gyalulni?

Ffi: Mittudomén.

: Na jól van, menj inkább tévét nézni!

---------------------------

TT


1. szituáció:

A férfi otthon a számítógép előtt ül és játszik. A nő nézi a tv.-t és megpróbálja a férfi figyelmét magára vonni.

N.: Kicsim, melegem van!

F.: Nyisd ki az ablakot!

N.: Nem nyitnád ki te?

F.: De, mindjárt!

Eltelik néhány perc.

N.: Na, most akkor nem nyitod ki?

F.: Pillanat. (kicsit ingerülten)

A nő fölpattan, és kinyitja az ablakot.

N.: Nem hiszem el, hogy nem lehet elszakadni a géptől! Olyan nagy dolgot kértem?

F.: Nem, de neked ugyanannyi kinyitni az ablakot, mint nekem! Vagy talán, nem?

N.: De?.

A nő duzzogva ül vissza a tv elé.

 

2. szituáció:

A nő a fodrásznál van este (a fodrász a nő nővére). Már majdnem kész van, mikor megszólal a telefon.

N.: Igen?

F.: Szia! Akkor találkozunk ma?

N.: Mondtam, hogy a nővéremhez jövök, hogy megcsinálja a hajamat!

F.: Ja, igen! Menjek érted?

N: Ha van kedved...

F.: Jó, akkor mikor induljak?

N.: Szerintem lassan elindulhatsz! Akkor a nővéremhez gyere a fodrászatba, az Örsre! Ok?

F.: Oké! Indulok! Pusza

N.: Pusza!

Eltelik fél óra! A nő számításai szerint már rég meg kellett volna érkeznie a férfinek! Fölhívja telefonon.

N.: Szia! Na merre jársz?

F.: Mindjárt itt vagyok a nővérednél. Elindulsz lefelé?

N.: Hogy-hogy a nővéremnél? A lakásánál?

F.: Igen.

N.: De én nem ott vagyok, hanem az üzletben! Mondtam, hogy az Örsre gyere!

F.: Tényleg? Hoppá! Akkor mindjárt ott vagyok!

Újabb fél óra telik el, amikor csörög a telefon.

F.: Na itt vagyok a ház előtt!

N.: Hol? ? a nő kinéz az ablakon

F.: Hát nálatok!

N.: Mármint a Vácin?

F.: Igen!

A nő mély lélegzetet vesz!

N.: De én még mindig itt vagyok a nővéremnél a fodrászatban, az Örsön!

F.: Hupsz, akkor megint nem jó helyen vagyok! Na akkor indulok!

N.: De most már a nővéremhez gyere, a fodrászatba, tudod, ahol a hajadat szokta vágni!

F.: Jó ? jó most már tudom! Sietek!

N.: Oksa!

Bő egy fél óra múlva a férfi megérkezik a fodrászathoz!

 

3. szituáció:

Nyomásgyakorlás:

A férfi kezdő vállalkozó, némi anyagi gonddal küzd (nem fizeti az embereket több hete, akik ez miatt már nem hajlandóak dolgozni)

Nő reggel úton van az egyetemre. Megszólal a telefonja:

N.: Igen?

F.: Szia! Képzeld mi történt! Az emberek belázadtak és addig nem hajlandóak dolgozni, amíg nem fizetem ki őket! Szerinted most mit csináljak?

N.: Nem tudom! Próbáld megbeszélni velük, hogy addig nincs pénz, míg nincs kész a munka!

F.: Már megpróbáltam. Nem jött be!

N.: Akkor nem tudom! Menjek oda?

F.: Aha

N.: Jó mindjárt ott vagyok!!!

A nő elindul az építkezésre. A férfi már a kapuban várja.

F.: Szia!

N.: Szia! Na mi a helyzet?

F:: Semmi! Nem álltak neki!

Felérnek az emeletre az öltözőbe. A dolgozók hajthatatlanok. A férfi nem szól semmit csak egy vödrön ül, és megbánó tekintettel mered a nőre. A nő ránéz a férfira, és tudja ha most nem ad neki kölcsön akkor nagy bajban lesz.

N.: Jó, akkor fél óra múlva vissza jövünk és mindenki megkapja a fizetését és köszönjük szépen az eddigi munkáját!

A nő és a férfi elindul a nő lakására?

 

4. szituáció:

A férfi és a nő, illetve a gyerek közösen néznek este egy filmet (8-9 óra között). A férfi elfáradt munkában és nagyon álmos, de nem megy el lefeküdni, mert tudja, hogy felesége nehezményezné. Végigdőlve fekszik a kanapén és támasztja a fejét.

N.: Ne, hogy elaludj!

F.: Nem alszom!

Nézik tovább a filmet. A férfit elnyomja az álom. A nő észre veszi és rákiabál.

N.: Most, miért alszol! Hát nem hiszem el, hogy nálunk sosincs normális családi élet.

F.: (felriad) Nem is alszom!

N.: Tudod mit menjél lefeküdni! Nem kell hogy velünk legyél!

A férfi fáradtan kullog a hálószoba felé. A nő és a gyerek továbbnézi a filmet.

 

5. szituáció:

A férfi és a nő együtt élnek. A nő kivételesen pénteken szabadnapos, a férfi nem dolgozik. A nő szerdán szól élettársának, hogy pénteken mindenképp tegye szabaddá magát, mert végre együttölthetnek egy egész napot (hétvégén általában a nő dolgozik, vagy tanul). A beszélgetés csütörtök este hangzik el.

N.: Akkor holnap mit csinálunk? Arra gondoltam?

F.: Holnap ki kell mennem apámhoz disznót vágni!

N.: Ezt most nem gondolod komolyan?

F.: Ma hívott föl, hogy menjek ki segíteni!

N.: Hát ezt nem hiszem el! Direkt szóltam, hogy holnap itthon leszek és végre együtt tudunk lenni.

F.: Gyere te is a disznóvágásra!

N.: Persze az egyetlen egy napomat amikor szabad vagyok pont a hülye apáddal fogom tölteni, meg azzal, hogy főzőcskézek az idegbeteg nagyanyáddal.

F.: Akkor ne gyere! Majd hozok finom husit és akkor jót vacsizunk este.

N.: Jó van akkor! Ha neked ez fontosabb! De nekem ne hozzál semmiféle húst, úgysem főzöm meg!

F.: Nem fontosabb csak megígértem!

N.: Nekem is megígérted hogy itthon leszel. De mindegy, nem érdekes! Azt csinálsz, amit akarsz!

A férfi másnap elment a disznóvágásra.

 

6. szituáció:

A férfi és a nő külön élnek. A nő éppen elindulna a férfihez, amikor megszólal a telefon.

N.: Igen?

F.: Szia! Hozd ki a laptopot is magaddal, mert a Balázséknál hálóparti lesz.

N.: Tudod, hogy nem vihetem ki a laptopomat.

F.: Nem hiszem el, hogy anyád ennyire?

N.: Ez van!

F.: Na mindegy! Akkor szia!

N.: Szia!

A nő elindul! Nem sokkal később újra csörög a telefon.

F.: Szia! Te figyelj, én akkor is elmennék a hálópartira, nem rakhatnánk át máskorra, hogy kijössz?

N.: Nem! Már elindultam!

F.: De olyan ritkán van, hogy mindenkinek jó az idő.

N.: Nem mindenkinek jó, mert neked programod van. És engem az utolsó pillanatban ne mondjál le. Megbeszéltük, hogy ha hétvégén nem érsz rá akkor előre megbeszéljük.

F.: De én akkor is elmegyek, nem érdekel!

N.: Biztos, hogy nem mész!

F.: Most nem értem, hogy miért nem tudod megérteni! Hálo partizni akarok és kész!

N.: Nem nem értem meg, hanem nem érdekel! Nem sokára ott vagyok és majd megbeszéljük!

F.: Jó!

N.: Na szevasz!

F.: Csá!

A férfi végül nem ment el a hálopartira. Együttöltötték az estét, és a nő végül azt mondta 9 körül, hogy menjen át a haverokhoz játszani, akiknek nem jött össze az aznapi játék.

 

7. szituáció:

A nő és a férfi házasok. Szombat délután a nő főz. Reggel a piacon együtt bevásároltak.

N.: Légy szíves gyere ki és segíteni! Hámozd meg a krumplikat!

F.: Ok.

Amikor a férfi kész van, belekukkant a lábosokba és belekever az ételbe.

N.: Már megint, mit csinálsz! Hát ezt nem hiszem el! Most miért kellett belekavarni!

F.: De hát én csak nem akartam, hogy leégjen.

N.: Szerinted én miért állok már több órája a tűzhely mellett! Biztos csak azért, hogy leégessem a kaját!

F.: Nem csak segíteni akartam!

N.: Na jó tudod mit! Menj innen be!

A férfi bekullog a szobába és nézi tovább a tv-t.

---------------------------

 CIB

Szituáció 1.

Adott egy fiú és egy lány. A fiúnak nincs rendszeres jövedelme, gyakran panaszkodik párjának, hogy több pénzre lenne szüksége. A fiú erős dohányos, ami zavarja a lányt.

Lány: Mire ment el megint a héten a pénzed?

Fiú: Reggeli, üdítő, a haverokkal elmentünk a Mc?Donaldsba??.ja és cigit is vettem pár dobozzal.

Lány: De minek az a cigi??!! Magyarázd meg kérlek, hogy mi a jó benne!!!! Le tudnál szokni erről, hiszen volt már rá példa hogy 2 hétig sem gyújtottál rá!!!

Fiú: De ez kell!

Lány: De le tudnál szokni, csak akaraterő kell!

Fiú: Lehet letudnék szokni, de maga a cselekvés nagyon hiányozna. Az a mozdulatsor ahogyan a számhoz emelem a cigarettát.

Lány: Nincs akaraterőd, és kész! De a te tested, a te döntésed.

 
Szituáció 2.

Lány és fiú két éve élnek együtt külön a családtól egy albérletben. Mindketten távol a szülőktől. A lány dolgozik, a fiú még tanul. A lány hosszú távra tervez, önálló keresettel rendelkezik, és próbálja a fiút is függetleníteni. Ám a fiú nem mindig gondolja így. Gyakran járnak haza a szülőkhöz, ám az utazás költségei végett a lány próbál ritkítani ezeken a látogatásokon.

Lány: Úgy gondoltam hogy akkor most hétvégén nem utazunk, itthon is van elég dolog, neked tanulnod kell. De ebben már korábban megállapodtunk úgy emlékszem.

Fiú: Hát, nem is tudom. Szerintem haza kellene menni.

Lány: De minek???!!!! Odahaza sosem tudsz tanulni mert mindig van valami más dolog ami nem várhat és hipp-hopp már utazhatunk is vissza!

Fiú: De már nem voltam otthon 3 hete.

Lány: Jessszusom. Szakadj már el Édesanyád szoknyájától. Ez már szánalmas!! Nem vagy már gyerek.

Fiú: De bunkó vagy! Te nem vagy a feleségem, sőt még a mennyasszonyom sem, csak a barátnőm, szóval had akkor menjek haza amikor én akarom!!
 

Szituáció 3.

Lány és fiú megbeszélnek egy randit egy kávézóba délután 4 órára. A lány megjelenik a megbeszélt időpontban a megbeszélt helyen, és vár türelmesen. Vár, vár de a fiú csaknem jön, ezért igen feszült hangnemben hívja fel barátját, hogy kérdőre vonja:

Lány: Szia. Én vagyok. Merre jársz?

Fiú: Épp egy haveromnál vagyok, miért?

Lány: Csak azért mert már fél órája várlak a kávézóban. Nem emlékszel mit beszéltünk meg???!!!

Fiú: Dehogynem!! Azt hogy délután 5-kor találkozunk.

Lány: Neeem Kedvesem!! 4 óráról volt szó. De mit is várhatnék Tőled??!! Sose figyelsz oda rám.

Fiú: Ez nem igaz Nyuszika! És tuti hogy 5-re beszéltük meg. De legyen Neked igazad.


Szituáció 4.

Lány és Fiú kapcsolatban élnek. A Fiú egy szórakozóhelyen mulatozik barátai társaságában ? barátnője nélkül - , amikor összefut rég  nem látott unokatestvérével. Szívélyesen üdvözlik egymást, ölelés, puszi, s fel sem tűnik hogy a Fiú ingje rúzsfoltos lett. Másnap a Lány (a barátnő) mosáshoz készül, válogatja a színes és fehér ruhaneműket, amikor felfigyel a rúzsfoltra. A Fiú dolgozni van, így várni kell a lánynak a magyarázatra, de az idő teltével egyre idegesebb, feszültebb a Lány, különböző teóriákat talál ki, hogy mi is történhetett. Mikor hazaér a Fiú rögtön rátámad:

Lány: Szia. Meg tudnád ezt magyarázni??? (s az inget a Fiú orra alá dörgöli)

Fiú: Micsodát?

Lány: Ennyire bízhatok meg benned??!! Egyszer mész el nélkülem szórakozni és rögtön becsajozol??

Fiú: Te meghibbantál! Miről beszélsz?

Lány: Miről??? Erről a rúzsfoltról, ami itt díszeleg az inged nyakán. Legalább jó volt???

Fiú: Fejezd be ezt a hisztit, megtudom magyarázni.

Lány: Igen??!! Repesve várom magyarázatodat!!

Fiú: Unokatesómmal, Brigivel találkoztam, ő volt az egyetlen nő körülöttem az éjszaka, csak ő kenhette össze.

Lány: És ezt el is higgyem??

Fiú: Tessék, itt a száma, hívd csak fel.

Lány: Hát jó??.(s a telefonbeszélgetés után tartozott a lány egy bocsánatkéréssel).
 

Szituáció 5.

Adott egy kamaszlány és egy aggódó apa. Kamaszlány elszeretne menni újdonsült udvarlójával ? aki jó pár évvel idősebb nála - egy szórakozóhelyre. Édesapja ezt viszont fiatalkorára való tekintettel ellenzi.

Kamaszlány: Nade apuuu, légyszi-légyszi, engedj el.

Apa: Nem kislányom, ez még nem neked való. Még valami bajod esik.

Kamaszlány: De az osztálytársaim is odajárnak.

Apa: Nem mehetsz sehová, és kész.

Kamaszlány: Persze te fiatalkorodban mehettél bármerre.

Apa: Ne feleselj velem! Nem mehetsz sehová, és nem folytatom tovább ezt a vitát. Mars a szobádba.
 

Szituáció 6.

A lány és a fiú érzelmeikről beszélgetnek.

Lány: Beszélgessünk az érzéseidről, érzéseinkről!

Fiú: Miért?

Lány: Mert régen beszélgettünk ilyen dolgokról.

Fiú: Ok, beszélgessünk. Kezded?

Lány: Szeretsz?

Fiú: Jajjjj ne, már megint ez a kérdés?

Lány: Miért baj, már nem szeretsz?

Fiú: De, szeretlek, csak miért kell ezt naponta többször megkérdezned? nem így érzed?

Lány: Lehet, hogy szeretsz, csak nem érezteted azt.

Fiú: Pedig én tényleg szeretlek, csak?.most fáradt vagyok

Lány: Már megint ezek a hülye kifogások. Én is fáradt vagyok, és mégis próbálok veled beszélgetni, mert szükségem van arra, hogy dumáljunk?.akkor szeretsz?

Fiú: Igen szeretlek!

Lány: Ez nagyon gyors volt.

Fiú: Most hogy kellett volna mondanom, lassabban? Akkor meg az lett volna a baj!!!! hogy hezitálok?..nem értelek én téged, komolyan!

Lány: Te nem értesz engem, akkor én mit mondjak!? Sosem beszélgetünk arról, hogy mi van velünk, csak az általános dolgokról. Vagyunk, együtt élünk, de?

Fiú: Na jó elég, ne beszélj butaságokat. Zárjuk le, szeretlek és kész! Ok?

Lány: Látod, erről beszéltem. Jó éjszakát??!
 

Szituáció 7.

A lány megkérte a fiút, hogy segítsen neki, és mosogasson el, mert későn jön haza a munkából.

Lány: Kérlek szívem, mosogass már el!

Fiú: Ok szivike.

A nap eltelt és a mosatlan edények megvárták a lányt.

Lány: Szinte gondoltam, hogy ez lesz. Még erre sem vagy képes értem?!

Fiú: Ez nem arról szól, hogy most ennyit sem tudok ÉRTED megtenni, egyszerűen nem volt kedvem?.

Lány: De, arról van szó! Megkértelek, hogy segíts, tégy meg nekem egy apróságot, és?Én mindent megteszek, amit csak kérsz tőlem, hogy a kedvedben járjak, te meg teszel rá egy nagyot! Kb. ennyi!

Fiú: Jajj cicuka, ne kezdjük már megint! Kérlek!

Lány: Persze, neked csak ennyi, hogy ne kezdjük már! Miért vagy ilyen? Nekem ez rosszul esik?!

Fiú: Jó, rendben van. Legközelebb elmosogatok, így jó?!

Lány: Rendben. De változz meg kérlek! A kedvemért!

Fiú: Jól van Kicsim.
 

Szituáció 8.

Lány és Fiú évek óta kapcsolatban él. Lány úgy dönt, hogy 1 évre kimegy Londonba dolgozni. A Fiú nem ellenzi, megbízik benne. Az 1 év elteltével a lány úgy dönt hogy még marad 3-4 hónapot, ám a Fiú ezzel már nem ért egyet.

Fiú: Kincsem abban maradtunk, hogy 1 év és jössz haza!

Lány: Tudom, de még jó lenne maradni, csak pár hónapot.

Fiú: De minek maradnál, hiszen már kerestél elég pénzt, nem?!

Lány: De még jól jönne egy kis plussz.

Fiú: 1 év alatt kb. háromszor találkoztunk, és én vártam ? várok Rád. Döntsd el mi a fontosabb. Én vagy a pénz??!!

Lány: Tudod, hogy nagyon fontos vagy nekem de otthon nincs semmi lehetőségem. És csak pár hónap ez egész.

Fiú: De rossz ez a bizonytalanság. Mi lesz akkor, ha 3 hónap múlva megint azt mondod, hogy maradnál még pár hónapot?? Mi a garancia, arra hogy nem így lesz?

Lány: Biztos hogy nem így lesz. Nem tudok mást mondani, mint hogy bízz bennem. Nincs más férfi az életemben csak Te! Hamar eltelik ez a kis idő!



Szituáció 9.

A fiú együtt lakik a barátnőjével és a húgával. A fiú esetenként kikéri a lányok véleményét arról, hogy milyen ruhát vegyen fel másnap. A fiú azonban nem mindig a barátnője véleményét fogadja meg.

Fiú: Szerintetek mit vegyek fel holnap? A barna naci megy a kékszínű inggel? Cicuka, Hugi?

Vagy inkább a sárga inget?

Barátnő: Szerintem jó együtt a kék inggel.

Hugi: A sárga szerintem jobb. A kék egy kicsit fura.

Fiú: Jó, akkor veszem a sárgát. Túl van tárgyalva.

A Hugi elmegy, a fiú és a lány maradnak.

Lány: Látod, most sem hallgattál rám, az én szavam nem ér neked semmit? Miért érzem úgy, hogy én neked nem vagyok Senki? Miért kéred ki a véleményemet, ha nem fogadod meg?

Fiú: Jaj Nyuszómuszó, ne csináld már. Ez nem jelent semmit, hogy most nem neked fogadok szót! A te szavad igenis sokat számít nekem.

Lány: Dehogyis nem. Ha majd együtt élünk, akkor is anyukádat vagy a húgodat fogod megkérdezni, hogy mi erről és arról a véleményük és nem engem? Ez nem fog így menni! Nem esik jól, hogy semmibe veszel!

Fiú: Már megint kezded, ne fárassz!!! Most nincs kedvem erről vitázni. Befejeztem!

Lány: Rendben, ha te így én úgy!

Mosolyszünet két napig?..

 


CC-GNU GPL
This software is licensed under the CC-GNU GPL.