CMS Demosite

Az oldal hallgatói gyűjtéseket tartalmaz, egyéni tapasztalatokat:
(rendezés és bővítés alatt áll, bocsi, teljesen rendezetlen még, ősszel lesz kész.)


GE
amikor felkerültem pestre, ugye én falusi gyerek-tájszólással a zsebemben, nagyon sok meglepetés ért. ezek közül most felsorolnák párat:
 
élmény1:
felszállok a buszra és kérek egy jegyet az ÁRPÁD HIDIG, (a palócban az Á és A ajakkerekítéses, míg a pesti Á és A hang réses) a buszvezetőnek kb háromszor el kellett ismételjem, hogy hova akarok menni, mire megértette. és amikor ez megtörtént, akkor nagy röhögve kijavított és az mondta: 'kislány, nem az árpádhídig, hanem az árpádhídig.'ez nekem nagyon rosszul esett.
 
élmény2:
az egyetemen nagyon sok esetben volt olyan, hogy megjegyezték, hogy milyen furcsán beszélek és sokszor volt úgy, hogy azt mondták, hogy nem érthető az , amit mondok. pl. a nevemet, amibe ugye a is meg á is van.
 
voltak olyanok is, akik megkérdezték, hogy hol tanultam meg magyarul. ez volt az az eset, ami a legjobban fel.....a cukromat, mert ez egy nagyon szemét kérdés. de az is lehet, mivel nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a magyarnak több változata is van. erre az volt a válaszom, hogy három hónapos gyorstalpalón és volt, aki elhitte.
 
élmény3:
hivatalos intézményekben nagyon sokszor megjegyezéseket tettek a kiejtésemre és megmosolyogtak. ez azért van gondolom, mert a hivatalos nem a palóc, hanem a pesti változat.
 
(most, hogy ezeket így leírom, kezdem magam felbosszantani, de úgy rendesen)
 
Élmény4:
tanítási gyakorlatom alatt a mókus utcai általános iskola igazgatónője behívott egy beszélgetésre az irodába és közölte velem, hogy tanuljak meg rendesen beszélni, mert ez egy iskola, ahol gyerekek vannak.
 
aztán egymásik alkalommal kijavított, amikor nem azt mondtam, hogy maradhatok e , hanem azt hogy nem e maradhatok. ezt az egész tanári kar előtt mondta, úgy hogy lehetőleg mindenki hallja. erre azt mondtam, neki, hogy ezt kikérem magamnak.
 
Élmény5:
sok esetben volt az , hogy vicc tárgya lett a kiejtésem még barátok között is, amit nagyon nehezen viseltem. voltak ilyen jelzők is amivel illettek:parasztkám, vidéki kislány, vagy mondd azt, hogy patkány.
 
Élmény6:
az egyetemen az egyik tanárom, aki fonetika órát tartott, vagy valami hasonlót megjegyezte, hogy az M1es TV csatornán az időjárást jelentő gyerek mekkora paraszt. erre megmagyaráztam neki, hogy mi a helyzet, mert ezt már nem tűrhettem, mire a tanár elkezdte mondani, hogy mondjad ezt meg azt, amiben lehetőleg sok Á és A volt. hát mondtam de nem palócosan. (hogy szakadjon meg!!!!)
 
Élmény7:
ez konkrétan nem velem, hanem cigány ismerősömmel történt. vásárolni voltunk és a bolti eladó, aki állandóan ott settenkedett mögötte, mire Kata megkérte, hogy ne tegye,mert csak nézelődünk, akkor az eladó megjegyezte , hogy tanuljá meg magyarul.
 
elég durva esetek.
 
nem volt semmiféle kissebbrendűségi érzésen a nyelvhasználatommal kapcsolatban, amíg fel nem jöttem pestre, na itt keltettek bennem. aztán lassan elhagytam a nagyon erős Ámat,de azért igyekszem megtartani.
 
számomra elég érthetetlen, hogy miért javítják ki egymást az emberek, ha értik azt amit a másik mondd. családban ez nálunk soha nem fordult elő, bármennyire meglepően hangzik is, de tényleg így volt van.
 
azért van ez a jelenség, mármint a "kijavítlak" című fejezet, mert jó érzés "okosabbnak lenni", azomban ez nem okosabbság, hanem tudatlanság. és ez nagyon szomorú.
 
 
------------------------------

HB

>> a külföldi szavak megjelenését a nyelvben és ezen keresztül való önkifejezésmódot, nem szeretjük a yo!zást, a cool!ozást meg a hey man mit csinálsz du.?ozást mert idegenkedünk tőle, nem érezzük a helyi cooltúrába :) illőnek
Egy nyelv legyen érthető, célra vezető, használható, pontos, mindent kifejezni képes. Ne kelljen idegen szavakra hagyatkoznia.

kérdés: miket és miért javítanak ki nyelvhasználatunkban, és mi miket javítunk ki mások nyelvhasználatában?
és miért??? milyen motivációból?
válasz:
>> Helyesírási, nyelvhasználati hibákról van szó. Ez lehet a szabályokhoz való szorgos ragaszkodásból, okításból, önmagunk megnyugtatásából, h. mi tudjuk, norma felállításból ("velem kérlek így kommunikálj").
Pl. ez a szöveg Édesanyámnál a liftben volt kiragasztva (kb): - Ha valaki lifttel kapcsolatban hibát észlel, hívja az alábbi telefon számot.... - nos ehhez több odafirkantott hozzászólás is készült. Az 1ik hiányolta a széket. Ez a vicces kategória, jópofa. A másik a névelőt firkantotta oda, és Gabi meg kell h. mondjam igaza van. Ha már veszi a fáradságot valaki és kitesz egy ilyen papírt (gondolom a munkája) akkor az legyen szép és hibátlan. Tisztelje meg az ottlakókat azzal, h nem egy hanyagul összedobott vmit ragaszt ki. Nem teszi. A papír is kinn van még, nem írta újra.

kérdés: ha a nyelv célja a kommunikáció,
és ha valakit kijavítok, azt azért tudom kijavítani, mert megértettem, hogy mit akart mondani.
akkor nem sikeres a kommunikáció?

válasz: de sikeres. De szabályozott nyelvet beszélünk, így azt illik e szabályok szerint művelni. Ha nem lennének és ki így beszélne ki úgy, ahogy épp jól esik, nem hiszem, hogy sikeres lenne a kommunikáció.

(hmmm...  bgd)

  -----

SzZs

Kijavítás
Sztem a legtöbb ember reflexből javít, mert vele is ezt csinálják 18 éven át a tanárok, szülők, stb. ( engem egyébként inkább csak a szüleim és a tanárok javítottak, más nem, pl társaságban nem fordult ilyen elő. Azt, h szemerkél az eső vagy szemereg, kb 14 éves koromig nem tudtam megjegyezni.....)
Az agresszió, ha valaki kijavít...... akkor az nem agresszió, ha ennyire a szívünkre vesszük, hogy kijavítanak, ha megbántódunk miatta?

Múlt órán mondta 1 lány, hogy 1 szót azért használ, mert szereti ezzel stresszelni azokat, akiket ez zavar....ez fura....sztem az 1 dolog, ha azért használsz 1 szót, mert szereted, megszoktad...stb. Azt megértem, nincs abban semmi rossz...Az már más, ha direkt, csak azért használod, hogy másokat idegesíts. (Bár ő lehet, h nem így értette a mondatát...) Szóval, ha már ilyen célzattal, direkt mondja az ember ezeket a szavakat, akkor miért csodálkozik, hogy lesz, akit valóban felidegesít....és valahogy a szándék ... lehet, hogy átragad a másikra.....lehet, hogy aki lelép a buszról és nem leszáll, az is ezt gondolja, hogy "szeretem stresszelni azokat ezzel, akiket ez idegesít".
Sztem sokkal jobb lenne,  ha minden ember külcsönösen jobbszándékú lenne, ha magunkban is észrevennénk azt a hibát, amiért másokra megharagszunk......


KF:

Idegen szavak hangjainak előkelősködő ejtése, ami engem például nagyon tud zavarni. A felsőbbrendűségi érzés, ami sajnos a nyelvhasználatban is előfordul. Ez a sznobizmus egyik jellemzője. Számos példát lehetne hozni, például:

Nem ankét, hanem  ánkét, áteista,  ábszolút,  ákádémia,  kárrier.

Itt tehát Az ?a? hangok előkelősködő finomkodó ejtése. Így azt hiszi előkelőbb. Kommunikációs problémát igazából ez nem okoz, mert az ember megérti, minden információ átjön, mégis zavaró lehet. Rengeteg esetben, utána az illetőt a háta mögött illetik hasonló jelzőkkel : ?nézd már hogy beszél ez a s*******fej?? És hasonlók. Mégis a társadalomi nyelvhasználat részét képezi, mert mindig is lesz és voltak is ilyen esetek.

 

HL engem zavaró nyelvhasználat

zsír (szlengben)

Miért? Mert a zsíros kenyér jut róla eszembe és az nem feltétlenül társul vmi pozitív képzettel.

 ?Gyerek született.?

Ez kisfiút jelentett (pl. az apai nagymamám a mai napig így használja. Megkérdeztem tőle, hogy nem furcsállja-e. Nem? Persze ez nyilván nem valamiféle értékítélet a részéről, de nem tudok elvonatkoztatni ettől, ha meghallom). Kicsit úgy tűnik számomra, mintha a kislány alacsonyabbrendű lenne, vagyis őt nem várták volna annyira. Egyébként ennyi erővel akár a gyerek jelenthetné a kislányt. Ugyanez a helyzet az ember szóval is, amit csak férfi értelemben használnak.

A ?Hány családod van?? - kérdés nem zavar, csak furcsának tartom, mert olyan, mintha a szülők kívülállók lennének.

anyukám(aki nagyon kritikus?)   :)

deviszont

Ha ezt halljuk a rádióban vagy a tévében, a szüleim mindig rosszallják.

Oka: az ellentétet vagy az egyik, vagy a másik önmagában is kifejezi.

            ? óra magasságában:

Anyukám reakciója erre: ?Akkor fél hat mélységében is lehet találkozni?? 

            hát oszt izé

Már 3 szót elmondott, de még mindig nem mondott semmit.

            találkoztam a Jóskával

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a portugálban viszont kötelezően ki kell tenni a határozott névelőt a keresztnevek elé.

            a ?t tárgyrag helytelen használata pl. Vettem meszetet, banántot, stb.

szleng

Anno anyukám azon fáradozott, hogy apukám szóhasználatából kigyomlálja a különféle ? akkor nagyon divatos ? szavakat, pl. rokesz (= százas), rongy (= ezres), bélás (= 2 Ft-os), ruppó (= 1 Ft-os). Ez őt a tolvajnyelvre emlékeztette, ezért idegesítette annyira.

            útján, nem ty-nek, hanem külön-külön, betű szerint ejtve (Kádár elvtárs beszédében)

Végül megemlíteném Négyest, egy Borsod megyei kis falut, ahonnan anyu származik, és ahol sok furcsaságot tapasztalt, amelyek máig zavarják:

            ?Gyere má?, he!?

            Hun vótá??

Szerinte nem mindenki értené meg.

             névadás szokása

1. Sokaknak más keresztnév szerepelt az okmányaiban, mint ahogy ?valójában? hívták őket. Anyukám is ennek esett áldozatul: Olgának volt bejegyezve, de mindenki Angélának szólította. Ez számára csak akkor derült ki, amikor megkapta az első személyi igazolványát. Főiskolás korában, belügyminiszteri engedéllyel tudott csak nevet változtatni. Az ő édesanyja hivatalosan Angyalka, de mindenki Angélának hívja.

2. Különleges, furcsa nevekkel és becenevekkel lehetett találkozni, amit a népetimológia magyarázhat, pl. Kolesztika (Skolasztika), Binci (Vince), Bregita (Brigitta).

        

A bátyám (féltestvérem) szép, hosszú választ adott, amikor ezekről kérdeztem. Az ő esetében az a speciális, hogy Szlovákiában él, és ez meg is jelenik a válaszában mint fontos szempont. Az ő meglátásait esetenként szó szerint idézem, dőlt betűvel kiemelve a problémákat.

?Az első dolog ami nagyon zavar a beszédben az a szókincs és a tartalmatlan szóbeli kifejezés, főleg a fiatalok körében (tizen, huszon évesek között). A te hát-od csak egy ? nagyon zavaró ? példa. Intelligencia hiányát feltételezi a beszélőben. Nem vagy vele egyedül. Kortársaid szintén minden mondatukat gondolatukat ?háttal? kezdik. Lehet, hogy számotokra ez már természetes. De olyan számára aki a magyar szót csak havonta egyszer hallja annak ez nagyon kiábrándító.?

Ezt meg kell toldanom azon idegen szavakkal amelyeket a gyakorlati életben használtok ? pendrive, smsezni, loadolni stb.

A káromkodást már meg sem említem... erről regényt lehetne írni.

 


  TSz

 A múltkor a heti hetesben ,kern andrás megkérdezte  hajós andrástól , hogy a fiatal generációk miért kérdezik kérdő hangsúllyal a kérdőszóval kezdődő mondatokat, mikor nem úgy kellene.én ezt még észre sem vettem, érdekel , hogy mások igen-e és h ez miért zavaró. A másik pedig, az egyik tanárunk az egyetemen azt kérdezte h mikor szoktunk rá arra,hogy az "ilyen" szót használjuk ,  nyelvtanilag elvileg oda nem illő helyeken.

pl. "szóval légyszi, ha tudsz, csinálj egy ilyen A/5-ös cuccot, amit ki lehetne tenni a klub elé"

-----------------------



LKT

Miért nem lehet azt megtanítani sokaknak, hogy az EGYELŐRE-t N nélkül írjuk?

Nyelvi logikátlanságok:

Buszt, és nem ?buszot?

Vízilovak és nem vízilók

Kórház és nem Mentőség (tűzoltóság, rendőrség analógiájára)

Melyik helyes?

Oroszlányban, Oroszlányon?

-------------

SzE

Hogyan lehet nyelvhasználat alapján diszkriminálni?

Nyelvhasználat alapján rengeteg féle módon lehet diszkriminálni. Például iskolában, munkahelyen. Kiközösíthetnek a gyerekek valakit azért, mert kicsit másképpen beszél, mint ők. A munkahely kérdésénél gyakran előfordul, hogy valakit azért nem alkalmaznak egy munkahelyen, mert nem a köznyelv szerint beszél.

A tankönyvek is ennek kedveznek, ez is nehézséget okoz (erről is volt szó órán).

Ezen mindenképpen muszáj lenne változtatni. Meg kellene érteni, hogy a köznyelv is csak a magyar nyelv egyik nyelvjárási formája, amit ráadásul nem is biztos, hogy többen beszélnek.

 
Miért jöhet ez létre? Miért vált ki indulatokat?

Szerintem ez egy rossz beidegződés az emberekben. Ha valaki nem a ?normálisnak? kikiáltott nyelvjárás szerint beszél azt mindjárt lenézik, negatív véleménnyel vannak róla.

Kérdés, hogy mi az, ami miatt csak és kizárólag a köznyelvetet tekintik követendő példának az emberek? Szerintem egyáltalán nem lehetne megadni egy nyelvjárást sem, mint a ?rendes? beszéd formáját.

Az már külön szánalmas, hogy egyes emberekből ez rendkívül heves indulatokat vált ki. Véleményem szerint ők inkább azért javítanak ki, mert egyfajta szükséglet nekik, hogy intelligensebbnek tüntessék fel magukat, és megmutassák, hogy a másik mennyire primitív. Holott ez egyáltalán nem igaz.

Valamikor félreértésből is válthat ez ki indulatokat. Ilyen esetekben az egyik fél azt hiszi, hogy az ő ?idegesítésére? beszél úgy a másik, holott neki az a természetes.

 
Kiket javítunk ki, miért, mi okból?

Mindenképpen általános, hogy a pestiek gyakran kijavítják a különböző nyelvjárásokat beszélők ?hibáit?. Az, hogy valaki Budapesten él, egyfajta felsőbbrendűségi érzést adhat. (Ez se normális dolog szerintem, pedig én is pesti vagyok.) Ezt támasztják alá az olyan általánossá vált kifejezések is, mint például az órán is megemlített ?felmegyek Pestre?.

Az emberek többsége bárkit, bármilyen szituációban kijavít, aki ?máshogy? beszél és nem feljebbvaló nála. (Egy professzort vagy egy egyetemi oktatót biztosan nem javítunk ki.)

A javítás főként akkor történik, ha a beszéd nem a köznyelvnek megfelelő, tehát nem veszi figyelembe a köznyelv szabályait.

Konkrét esetek:

Páromat kérdeztem meg, aki vajdasági, ebből adódóan vannak eltérések a beszédében a köznyelvhez képest. Nála ez kevésbé jelent problémát, ugyanis mindig megpróbál annak megfelelően beszélni, ahol éppen van. Szerintem ez sikerül is neki, hiszen valaki nem is veszi észre, hogy határon túli, annak ellenére, hogy az otthoni beszédét néha én sem értem.
Kisebb különbségek azért elő szoktak fordulni az ?itteni? beszédében is.
Én nem szoktam kijavítani csak néha a ?nák, -nék-kel kapcsolatban. Ilyenkor ő a logikára hivatkozik (magánhangzó zártsága, nyitottsága), én pedig a nyelvtani szabályokra. J
Mások kicsit több mindenben kijavítják, de ez is ritkán fordul elő. Szintén pesti lány rendszeresen javítja ki az ikes ige miatt.
Konkrét példa a joghurt szó, amit a szerb nyelvben jogurtnak írnak és mondanak. Ezt is ki szokták javítani.  Ilyen esetek az írásnál is előfordulnak, főként azért mert a szerb nyelv mindent fonetikusan ír le, átállni pedig kicsit nehezebb.
Egyébként probléma lehet még az igeragozás és egyéb más nyelvtani dolgok. (Szoksz te főzni?) Ezt tőlem kérdezték. J    
Ezeket én általában nem szoktam kijavítani és zavar is , ha valaki állandóan kijavítgatja a másikat.

 
Logikátlanságok:

Szerintem a magyar nyelvben rengeteg a logikátlanság. Ilyen például a hasonulások okozta ?másképp írom-másképp ejtem?, aminek semmi értelme sincsen. Sokkal egyszerűbb lenne fonetikusan írni, hiszen akkor is megértené mindenki, hogy éppen mit szeretnénk közölni. Ez választ ad a kommunikáció céljának kérdésére is. Hiszen az a cél, hogy megértsenek minket, ami az ilyen esetekben mindig teljesül.

Ilyen a j és a ly kérdése is. A két különböző esetnek sem látom értelmét, csak tovább bonyolítja az egyébként is nehéz magyar nyelvet.

(Ezek a hejesírás, nem a nyelv logikátlanságai. BGD)

----------------------------

VP

Néhány ismerőst (8 fő) megkérdeztem konkrét jelenségekről, hogy zavarja-e őket, vagy sem:

Nyelvjárások:

A megkérdezettek közül senki nem tartja zavarónak, ha valaki nyelvjárásban beszél. Nem tartják sem műveletlennek, sem bunkónak az ilyen beszélőket, sőt inkább szépnek tartják, és néhányan aggódnak is, hogy a nyelvjárások eltűnőfélben vannak, és kár lenne veszni hagyni őket.
Egy ismerősöm egyedül a debreceni t hangot tartja zavarónak.
Egy másik ismerősöm Szombathelyről származik, és a kiejtésén ugyan nem hallatszik, de a beszédében van néhány dolog, amibe elmondása szerint bele szoktak kötni. Leggyakoribb, amivel találkozik, hogy "Ilyen szó nincs is."

Pl. böszme (buta; óriási), baca (buta, lökött) cekker (bevásárlószatyor), dorgó (tornacipő), ribana (férfi alsótrikó), lajtorgya (létra). Azt mondja, nem biztos, hogy ezek mind Vas megyei eredetűek, de ott nagyon gyakran használják őket.

Én nem beszélek nyelvjárásban és a szüleim generációja sem. De a nagyszülők beszédén lehet hallani, hogy nem a sztenderdet beszélik. Nem annyira feltűnő, leginkább a zárt e használata észrevehető.

Ragozás:

A -ban/ben rag helyetti -ba/be raghasználat már többeket zavart. Mindenki használja saját bevallása szerint, mert annyira megszokott és elterjedt, de a többség mégis még magára nézve is helytelennek tartja, pongyolának, kulturálatlannak.
Engem is zavar kicsit, és magamat figyelve viszonylag kevésszer használom, de mivel annyira természetes, sokszor fel sem tűnik sem saját esetben, sem másnak a használatában.

Egy ragozási forma, ami nagyon megtetszett, annyira, hogy elég sokszor használom is, az E/2 -l rag. Pl. sietsz helyett sietel-t, jössz helyett jöszöl-t, vagy a palatalizált verzióját, a gyüszöl-t. De leginkább barátaim körében, és akkor is inkább poénkodva.

Egy másik dolog, ami picit furcsa a fülemnek, az a -tt ragozás bizonyos városneveknél: Győrött, Vácott, Pécsett. Vác esetében világéletemben a Vácon, Győr esetében pedig a Győrben változatot használtam. Pécsnél viszont a mai napig ingadozok a Pécsett és a Pécsen között. Vác mellett nőttem fel, de itt senkitől nem hallottam azt, hogy Vácott. Egyébként szépnek tartom ezeket a ragokat, de valahogy csak Pécsnél tűnik viszonylag természetesnek.

Szleng:
A szleng a többség szerint helyzettől és társaságtól függ, de azért az embertől is, mert van, akinek jól áll, van, akinek meg egyáltalán nem. Például egy idősebb ember ne akarjon csak azért szlenget használni, hogy cool-nak tűnjön a fiatalok előtt.
Ami meglepett, az az, hogy elég sokan utálják a zsír szót, mert nem tudják összeegyeztetni a fejükben a 'klassz, király' jelentést a ronda zsír szóval. De én például nagyon szeretem. :)

Nekem a sirály nem tetszik, hasonló okból, mert nem tudom összeegyeztetni magamban a 'klassz' jelentést a madárral. :) De nem zavar, ha más használja.

Páran említették még, hogy az izé gyakori használata is zavarja őket. (használják még ezt gyakran?  BGD)

 -----------

LKT
Kommunikációs diszkriminációk:
Idegen szavak ok nélküli használata ? nem hozzáértő hallgatóság ?megsemmisülése? ? lásd orvosok ? példa: ?terime? ? orvosi jolly-joker szó, kb. az ?izé?-vel egyenértékű, mely az orvosi szótárban sem szerepel, ámde napi szinten használják. Zárójelentésben: ?A nyakon kóros terime nem tapintható.? ? Azaz kóros elváltozás, csomó, stb.


Kioktatás ? a kioktató hangnem, a lassú beszéd, és olyan szavak együttes használata, melyek már a ?szájbarágágás? kategóriáját is kimerítik.


Elvont gondolatok összefüggéstelen előadása ? csapongás, magasröptű gondolatok nem értelmezhető egységgé fűzése, mely azt az érzést kelti a hallgatóban, hogy ő ehhez mit sem ért, nem ér fel az előadó nagyságához.

Dialektus ?kicikizése? ? tájszólás, a budapesti sztenderdhez képest ?más? nyelvjárás elítélése, lenézése.
----------

CsN

1.  

miket és miért javítanak ki nyelvhasználatunkban, és mi miket javítunk ki mások nyelvhasználatában?

a.

-ba, -be, -ban, -ben ragok használatában nagyon sokam kijavítják a másikat, mert az ?bántja a fülüket?, ha valaki azt mondja ?Olaszországba voltam nyaralni?, mert ez nyelvtanilag helytelen

b.

névelő ?összemosódása? a főnévvel, ?helytelen kiejtese, nem tagolása azoknak?:

például: ?a zapám azt mondta, hogy??

             ?nem megyünk el a zállatkerbe jövő héten??

c.

az  ?l? hang nem ejtése magánhangzók után, és a magánhangzók hosszú párjának ejtése,

valamint az ?r? vagy ?t? elhagyása szavak végén:

például: ?lemegyek a bótba?

               ?vótunk moziba?

               ?mit szót be má megin??

              ?hozzá má nekem is egy pohár vizet?

              ?kérjé nekem is lécci?

(Érdekes, hogy  ?légy szíves?-t mindenki ?lécci?-nek ejti és ez senkinek ?nem bántja a fülét?, de mikor rákérdeztem pár embernél, azt mondták néhányan, hogy ők még arra is figyelnek, hogy azt is ?légyszi?-nek ejtsék. (?!)       bgd:  :) 

Akiket megkérdeztem ezzel a témával kapcsolatban (huszonéves fiúkat és lányokat, valamint 45 év körüli férfiakat és nőket, mindannyian azt mondták, hogy azért javítják ki mások fent említett ?hibáit? a nyelvhasználatukban, mert úgy gondolják, hogy helytelenül beszélnek és a tudtukra akarják hozni, hogy volna helyes, hogy legközelebb már helyesen mondják azt, amit korábban nem. Szeretnének úgy beszélgetni másokkal, hogy ?nem bántja a fülüket? az, ahogy mások beszélnek.
Valamint gyakran elhangoztak a ?paraszt?, ?műveletlen? és ?tanulatlan? kifejezések, így jellemezték azokat, akik a fenti hibákat elkövetik.

Szerintem ennek az is lehet az egyik oka, hogy mindenkit folyamatosan kijavítanak már gyermekkora óta. Kijavítják a szülei, ha valamit nem jól mond, hogy megtanulja hogy a helyes. Aztán kijavítják az óvodában, iskolában is. Nyelvtan órán is folyamatosan arról tanulnak a gyerekek, hogy mit hogy írunk helyesen és mit hogy mondunk helyesen. Már ekkor megtanulják a gyerekek, hogy ha helyesen írnak és beszélnek, azt 5-össel jutalmazzák, ha helytelen írnak és beszélnek, azért 1-es jár.

Nem ritka az sem, hogy a gyerekek is kijavítják egymást. Gyakran ki is nevetik a másikat, ha az nem tud helyesen leírni valamit. Csodálkozunk tehát, ha a felnőttek is szeretik a másikon köszörülni a nyelvüket, vagy felhívni azok figyelmét azon hibákra, melyeket vétettek? Sajnos úgy tűnik, hogy az emberek szeretik minden adandó alkalommal a másik tudtára hozni, hogy az ?hülye, hogy még ezt sem tudja?. És persze az, aki kijavítja mennyivel okosabb nála. Az ilyen emberek szeretik az erejüket fitoktatni, bizonygatni, hogy ők mennyivel okosabbak, műveltebbek, tanultabbak és persze JOBBAK a másiknál.

2.

Vajon miért képes mások nyelvhasználata indulatokat kiváltani?

Talán azért vált ki indulatokat egyesekből mások nyelvhasználata, mert őket is érte már sérelem a saját nyelvhasználatuk miatt. Biztosan előfordult már mindenkivel, hogy kijavították és beleszóltak abba, hogy mit hogyan kéne mondania. Ezeket aztán biztos mindenki eltárolja magában, úgymond tüskét hagyhat bárkiben. Könnyen megbántódhat ezen bárki és akár nem is tudatosul az egyik félben sem, hogy épp megbántott valakit azzal, hogy rászólt, vagy épp megbántották azzal, hogy rászóltak.

Abban az egyben biztos vagyok, hogy senkinek sem esik jól, ha kijavítják, még akkor sem, ha azt valaki jó szándékkal, esetleg kedvesen teszi. Sérülhet az ember önbecsülése, önértékelése is. Hát még ha valaki durván, agresszívan szól ránk. Kellemetlenül fogjuk magunkat érezni, talán még lelkiismeret furdalása is támadhat emiatt valakinek..

Azt sem tartom kizártnak, hogy valaki az ilyen sérelmei miatt egy adandó alkalommal ő maga is indulatosan fog reagálni valaki más nyelvhasználatában vélt hibákra.

Hajlamosak lehetünk arra, hogy ha minket kijavított valaki, akkor mi is kijavítsunk valakit, hogy úgy érezhessük, hogy mi is okosabbak vagyunk egyeseknél, hogy bár valaki jobban tudott nálunk egy s mást, nem mi vagyunk a leghülyébbek, és hogy ezt bebizonyítsuk magunknak és másoknak is, kiélve agressziónkat másokon, mi is kijavítjuk azokat, akik mondjuk helytelenül fogalmaznak.

A sok elfolytott sérelem ami minket is ér, indulatot válthat ki szerintem. Azt mondjuk embere válogatja, hogy kinek milyen a természete, mennyire agresszív és milyen indulatokat tud kiváltani mások viselkedése, esetleg nyelvhasználata.

Annyi bizonyos, hogy manapság nap mint nap hallani valakit, aki beleszól beszélgető partenere nyelvhasználatába vagy megkérdezi, hogy miért épp úgy mondott valamit ahogy. A hülyeség ragadós mondhatnánk, meg egyébként is szeretjük átvenni mások szokásait, nem csoda hát, hogy sokakat ?megfertőzött? ez a jelenség, hogy kijavítsuk mások nyelvhasználatát. (Na nem mintha csak mások nyelvhasználatát szeretnénk úton útfélen kijavítani. Egyes emberekre egyébként is jellemző ez a ?főnökösködő? szerep, sokan hiszik, hogy mindent jobban tudnak a másiknál, és mindenáron be is akarják ezt bizonyítani. Gondoljunk csak ezekre a hétköznapi példákra:

?Azt nem úgy kell? ?Add ide, majd én megmutatom? ?Majd én megcsinálom, te úgysem tudod? ?Te béna vagy, nem tudod hogy kell?)

Mások számunkra nem tetsző cselekedetei, mozdulatai, mondatai bizony gyakran indulatokat váltanak ki belőlünk?

3.

- a magyar norma (sztenderd, presztízs nyelvváltozat) tényleg az, amit a többség beszél?

Ezzel kapcsolatban már csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy elég aggasztó az, hogy egyesek számára aki nem a ?sztenderd nyelvváltozat?-ot beszéli, (amint ezt már föntebb is említettem az 1.-es pontban) az paraszt. Főleg a budapestieknél figyeltem meg, hogy aki vidékről jön és ez mondjuk a nyelvhasználatában is meglátszik, az paraszt. Paraszt, mert ?parasztosan? beszél. Egyébként is Budapest a főváros, ahol a városi gyerekek élnek, mert városi családba születtek, a vidék az meg egyenlő a falusi élettel, ahol a parasztok laknak és a gyerekek is a tehenek közt nőnek föl.

Sokaknak támad előítélete, ha meghallják valaki ízes beszédét, tájszólását. Az az ember, aki nem a mai ?budapesti? sztenderd nyelvváltozatot beszéli, az biztosan műveletlen, iskolázatlan?paraszt ? gondolják sokan. Mekkorát tévednek. És semmivel sem okosabbak azoknál, akiket csak úgy ?leparasztoznak?, ha még abba sem bírnak belegondolni, hogy azok például, akik a határon túl rekedtek mennyire el lettek szigetelve esetleg a magyar nyelv fejlődésétől, Budapesttől és a budapestiek ?kiváltságától?, a presztízs nyelvváltozattól.

 ------------------

KF

1) Nos, egy elég egyedi problémát írok itt most le. Másokkal is beszélgettem, és őket is szintén zavarja ez a probléma, ami viszont egyéni sajátosságokból adódik, még is még egyszer hangsúlyozom sokakat idegesít, attól függetlenül, hogy az egyén nem tehet róla. Ezek pedig az orrhangok, amikor nemcsak az orrhangokat ejti, hanem minden hangot az orrán keresztül. Pl: Verebes István, kedvelt médiasztár is így beszél. Engem személy szerint egy fél óra után valami hihetetlenül tud zavarni. Igaz nem hibáztatom, mert tényleg nem tehet róla, de akkor talán nem kellene tv-ben szerepelnie. Ezt saját magának kellene belátnia?.

2) A túl sok szakmai zsargon is valami hihetetlenül bosszantó tud lenni, főleg az adott szakszavakat nem értők körében. Nyugodtan mondhatná magyarul, de így azt érzi, hogy ő sokkal okosabbnak tűnik. Egy idő után elviselhetetlen, hiszen a többség nem érti. Sokszor megvan az embernek az ?én úgy teszek, hogy akkor is többet tudok? érzés, és talán a szakzsargon nem megfelelő körökben való használata is pont ide vezethető vissza. Gyakorta előfordul például orvosok körében. Igaz nekik gyakran muszáj így beszélni, mert másképp nem nagyon tudnak, de politikusok tudnának, mégsem teszik. Tévében, előadásokban ez egy nagyon jól megfigyelhető jelenség. 

3) Egyéb más jellegű problémát okozhatnak sokszor a szavak egyéni kiejtése, értem ezalatt a pöszeséget, a hadarást és a raccsolást. Utóbbi esetében engem eléggé szokott bosszantani a Heti Hetes Teddy-je, noha jól tudom, hogy ő igazából erről nem tehet, és nem direkt csinálja.
Vagy túlzottan gyors beszéd, ami szintén egyéni beszédsajátosságokra vezethető vissza. De ez egy televíziós szereplés során elég sok ellenérzést tud kiváltani.

4) A túl sok ?ő? -zés sokunk közt gyakori probléma szokott lenni. Alapvetően a gondolkodást segítő töltelékhangról van szó, csak van aki ezt túlzott mennyiségben használja, ami egy interjú során például elég zavaró tud lenni.
Van aki a gondolkodás során például hosszú szüneteket tart. Nekem személy szerint van ilyen barátom. Sokszor előfordul, hogy beszélgetünk valamiről, majd ő abbahagyja mondanivalóját én meg azt hiszem ezzel ő lezárta a dolgot. Majd kezdeném az új témát, mikor ő ismét belekezd a régibe. Ez engem néha szokott zavarni.

5) A nyelvjárások egy elég speciális esetet szoktak elfoglalni a kommunikációs zavarok terén. Ilyen például az ?ő?-zés (szögedies) vagy a palóc ?á? -zás (számár). Ha ilyen nyelvjárásban beszélő emberek közül feljön valaki Pestre, szembetalálkozhat azzal a negatív megkülönböztetéssel, hogy leparasztozzák. Pedig attól ő még nem paraszt, hogy nyelvjárásban beszél, és felmerül a kérdés, hogy miért kerül be nagyon kevés nyelvjárásban beszélő ember a médiába (természetesen van kivétel: Véber István az RTL KLUB időjárás-jelentője). Mert azt figyelembe kellene venni, hogy ezek a dolgok ugyanúgy a kulturánk részét képviselik, mint Laci bácsi halászléfőzése, vagy Stahl Judit konyhája.

6) Hangok szótagok elhagyása is vezetett már kommunikációs zavarhoz, és meg kell jegyeznem, sok esetben tényleg elég idegesítő tud lenni. Egyik csoporttársam megkérdezte, hogy én honnan is jövök pontosan, mondtam neki, hogy borsodi vagyok. Erre ő azzal felelt, látszik, mert ott jellemző, hogy azt mondják, hogy ?MER? ?MERT?helyett. Erre én azzal feleltem, hogy ?most neked nem mindegy? J Azon az egyetemen, ahol  a német szakon a tanárok 90%a nem tud rendesen németül, ott én is megengedhetem magamnak azt a mínusz egy ?t?-t.  :)

7) Népies ejtésmód. Nem köthető egy bizonyos nyelvjáráshoz az ejtés, hanem a vidéki köznyelvet beszélők. Nem azt mondja, hogy kommunista, hanem kommenista, Gyurcsány helyett Csurcsány, Dinoszaurusz helyett dinoszaros stb. Mountain Bike helyett Monten tájg, Motorola helyett Motorolaj. Ilyen esetekkel rengeteg esetben találkoztam már a rokonságomn körében.   

10) Az egyedi foglalkozások jellemző hangváltozásai. Pl újságárusok, bohócok, piaci árusok, hangtorzítással hívják fel magukra a közönség figyelmét. Sokan nem szeretik emiatt őket. Például az újságárusokat, mert túl rikácsolósok és egyéb jellegű okok miatt.

11) Az alábbi dolgok is problémát okozhatnak. Ezek szintén egyéni sajátosságokra vezethetők vissza, vagy arra, hogy olyan környezetben él vagy nőtt fel az egyén, ahol így beszélnek.
-Sziszegő: szellősz, ssszépülsz, szabász, szökken szürkés csúnyán ejti az ?sz? eket

-Susogó: százasssss

12) A ?megtanulhatnál magyarul beszélni? dologgal is elég keményen lehet diszkriminálni embereket. Pont az előadásul fordult elő, hogy az egyik hölgy azt mondta, hogy elment gyakorlótanítani az egyik pesti iskolába és az igazgatóhelyettes azt mondta neki, hogy ha valamit akar kezdeni magával ezzel a pályán, akkor ?tanuljon meg rendesen? magyarul. Pusztán csak annyiról szólt a történet, hogy a lány palóc nyelvjárásban beszél. És igazából nem tudom megérteni, hogy egy ilyen ember miért is nem taníthatna. A nyelvszakra ez nincs befolyással, mert függetlenül attól, hogy honnan jött az ember, mindenkinek ugyanúgy kell megtanulni a nyelvet. Magyar szakon meg véleményem szerint az ilyet meg kellene becsülni és az ember legyen büszke arra (mint ez a lány is), hogy honnan is jött és milyen nyelvjárásban beszél. Én is büszke vagyok arra, hogy borsodi vagyok, büszke vagyok arra, hogy honnan jöttem, és arra is magamon hordom az itt élő nyelvjárások hatásait.

13) Egyes szavak, és ez szintén az előadáson fordult elő is okozhatnak ilyen problémát, ilyen például a ?Doppingvétség? esete. Kovács Ágnes esetében lett ez megemlítve egy interjú során. A dolog lényege, hogy az interjút bonyolító személy Doppingvétséggel élt több esetben. Még akkor is, amikor Kovács Ágnes azt mondta, hogy nem vétségről van szó, csak arról, hogy hajlandó lett volna pisilni, csak másik helyszínen. A lehetőség megvolt, hogy elkísérjék, és gyakorlatiag itt nem vétségről van szó. De az interjút vezető személy mégis ezzel a szóval élt, mert ez ívódott be a köztudatba és nincs másik szó rá.

14) ?Gyújtsd fel a lámpát? Sokak számára érthetetlennek hangzik, hogy mit lehet ezen problámázni, pedig sokan vannak ilyenek, köztük rengetege nyelvész. Hogy lehet felgyújtani a lámpát?? Öngyújtóval, vagy máglyát rakunk alá?? Szerintük, csak felkapcsolni lehet a lámpát. Az ilyeneken személy szerint nem akadok fenn. Legyintek egyet, aztán úgy vagyok vele, hogy csináljanak ezek a nyelvészek amit akarnak, csak engem hagyjanak békén ilyen jellegű hülyeségeikkel.

15) Vagy itt van az ?öt óra magasságában? című probléma. Hogy lehet időegységet magassággal megadni? Öt óta körül vagy valahogy így lenne szerintük a helyes. Szerintem pedig ezen is butaság agyalni, mert így ívódott bele a köztudatba, így használják.

16) Bizony bizony sokunkkal előfordul, hogy ?Hát?-tal kezdünk mondatot. Nem szép el kell ismerni. Rengeteg tanár, főleg a régebbi konzervatívak erre mondják, kapásból, hogy ?Has?. Így is kezdetnénk akkor. Igazából ez a közbevágásuk a zavaró, nem az ha valaki ?hát?-tal kezd mondatot. Mondja azt akkor, hogy így nem szép mondatot kezdeni és javítsa ki ezerszer a gyereket, csak nem mondja, hogy ?has? mert én személy szerint a falra tudok mászni ettől.

17) ?Elbóbiskol? szebb, mint a ?bealszik?, és sokan azt mondják ne használjuk ezt. Ez az eset is szintén az órán fordult elő. Bizonyos szituációkban tényleg szebb, de másokban azonban abszolút nem. Kocsmában lehet hülyének néznének, ha azt mondanám, hogy elbóbiskol, bealszik helyett.

18) A névelő használat tulajdonnevek előtt is gyakran problémát szokott okozni. Például ?itt jön a Pisti, a Juli? és így tovább. Én személy szerint néha néha szoktam így beszélni és ezt abszolút nem bántásból teszem. Néha így jön ki, és még idáig nem kaptam negatív visszajelzést.   :) 

19) ?Zsír? szó is elég gyakori a szlengben. Esetünkben ez azt jelentheti, hogy nagyon jó, vagy pénz jelentéssel is bírhat. A szlengről itt nem szeretnék beszélni, mert elég nagy ennek a szakirodalma és a vélemények erről eléggé megosztottak.

20) Vagy egyes szavak más már régiókban mást és mást jelenthetnek vagy egyéb plusz jelentéssel bírhatnak. Mint például a hány családod van? Ez jelentheti azt, hogy hány gyereked van.

21) Vagy a gyermek egyes helyeken fiút jelent és ebbe nem számítják a lány gyereket. Tehát ha megkérdik, hogy hány gyermeked van, ezalatt automatikusan a fiú gyermeket értik.

(BGD: Ez nem pont így van, a gyerek szó 'gyerek'et és 'fiúgyerek'et is jelent.
A gyermek szót meg inkább  csak szakirodalomban, vagy előtagként használják...  :)     )  

-------------------

 HÁ

A nyelvi diszkriminációval kapcsolatban az első, ami eszembe jut (mint ahogyan azt az órán is elmeséltem) a jöttök-jösztök kifejezés helyes használata.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Nyíregyházáról jöttem Budapestre tanulni, ahol kollégiumba kerültem. Sokan már csak Nyíregyháza nevének hallatán is a ?tirpákok?ra (=paraszt, a szó negatív értelmében) asszociálnak, és eleve diszkriminálják az ebből a térségből érkezőket.

Nálunk, otthon mindenki a JÖSZTÖK-öt tartja helyesnek, de nem csak szóban, hanem írásban is ezt a formát alkalmazzuk. Így teljesen természetes módon budapesti barátaim körében is így használtam. Egészen addig, míg valaki ?kedvesen? a következőket nem mondta:

?Olyan vicces, hogy így mondod? Nálunk csak a bunkó parasztok beszélnek így??

Szerintem nem kell tovább magyaráznom? A későbbiekben nagyon odafigyeltem, hogy nehogy véletlenül ?rosszul? mondjam, és újra egy ilyen kritikával találkozzak.

Csakhogy az otthoni környezetemben (pl. anyukám) továbbra is a JÖSZTÖK formát használta, ami egy idő után engem is elkezdett szörnyen idegesíteni? Ezért rendszeresen kijavítottam. Egyik alkalommal a nagymamám fültanúja volt egy ilyen helyesbítésnek, és ennyivel kommentálta a hallottakat:

?Na, nézd már? Még csak két hónapja pesti, de máris urizál..?

Magyarul: az otthoni környezetemben az általam újonnan felvett JÖTTÖK számított ?parasztságnak?.

Mostanra inkább úgy döntöttem, hogy kitörlöm ezt a szót a szókincsemből, és inkább máshogyan teszem fel a kérdéseimet, pl.: ?Van kedvetek jönni??

Ahogy azt fentebb is említettem, kollégista vagyok. Ebből adódóan az ország különböző pontjairól érkező, eltérő nyelvjárású személyekből adódik össze a baráti köröm. Gyakran keveredünk vicces szituációkba, amikor egy olyan szót használunk teljesen természetes módon, amiről rajtunk kívül még senki nem hallott?

Említenék néhány példát:

  1. Csuri ( Szabolcs megyében=lófarok)
  2. Furik (Szabolcs megyében=talicskához hasonló szállító eszköz)
  3. Krajszon (Szabolcs megyében= tárolódobozként ismert)
  4. Láptó (Szabolcs megyében= létra)
  5. Lipityóka (Mérleghinta)
  6. Pacuha (Szabolcs megyében= hanyag módon felöltözött ember, pl. az inge csak félig van a nadrágjába tűrve)
  7. Pitty (Heves megyében=ajak)
  8. Pötyörög (Heves megyében= forr a víz)
  9. Spór (Szabolcs megyében=főzőlap, sparhelt)
  10. Stráf (Szabolcs megyében a lovaskocsi)
  11. Tócsni (Győrben a lapcsánka)

Ezen kívül vannak olyan kifejezések, amelyek tartalmilag teljesen azonosak, mégis vicces a formai eltérés, pl.:

Szombathely térsége:

?Jaj, ma is olyan zajt csaptak, hogy MEGÉBREDTEM?= felriadt álmából

?Lebbezzen fel!?

?Ki kell nyittani az üveget?

?Most nagyon megsértettél ENGEMET!?

Veszprém környéki barátaimnál jellemző, hogy a hosszú magánhangzókat röviden, a rövid mássalhangzókat hosszan ejtik:

?Jaj, de CSUNYA!?

?Csak ÜGYESSEN, OKOSSAN!?

Heves megye:

?E!?= nézzétek!

?Harmadikosak?= a suk/sük ?ölés jellegzetes példája

(nem eztet hívják suksükölésnek, hanem pl. láthassuk.  bgd)

Szabolcs megye:

?jösztök?=jöttök

?otthol?= otthon

?Megyünk mamámnál.?=Megyünk mamámhoz

Szlovákiai magyar barátunk:

?Neketek!? =Nektek

?Tikteket!?= Titeket!

Véleményem szerint a nyelvi kijavítások teljesen automatikusak, és sokszor önkénytelen módon jelentkeznek. Azok a nyelvi szabályok, amelyeket környezetünk ?belénk nevelt? olyannyira természetessé és elfogadottá váltak számunkra, hogy amikor ebbe ütköző dologgal találkozunk, azt nem álljuk meg szó nélkül?

De mindenképpen oda kell figyelnünk, hogy milyen szituációban alkalmazzuk őket. Fontos a mérlegelés! Melyik az a szituáció amikor megengedhető a ?kijavítás?, és melyik az, amikor nem... Egy baráti társaság pl. sokkal toleránsabb, és humorosabban fogja fel a dolgot, mint a tőlünk távolabb állók, vagy az idősebb generáció, melynek tagjai személyes támadásként is értelmezhetik ?kioktatásunkat?.

Sok esetben valóban nagyon zavaró és idegesítő lehet a helytelen nyelvhasználat, de nagyon fontos a tolerancia! Gyakran mégis azt tapasztaljuk, hogy a tőlünk magasabb iskolai végzettségű emberek ?kioktatnak? minket. Nincs olyan ember, aki ?hibátlanul? kommunikálna. Mert, pl. lehetséges, hogy egy elismert professzor kiválóan teljesít a katedrán, mégis nehézségekbe ütközik, amikor egy idős paraszt bácsival kell beszélgetnie kutatásairól. Vagy fordított esetben éppen számára lenne érthetetlen, a mezőgazdasági munkákban használatos ?szakzsargon?.

----------------------

 HGy -- öszegzése mindenféle véleményeknek

ami zavaró

-        túl sok idegen szó

-        túl sok káromkodás

-        rossz szavakat használ rossz szövegkörnyezetben

-        amikor valaki folyamatosan idegen meg fontoskodó kifejezéseket használ ? erőltetett

-        túl sok szleng szó, hogy menőbbnek tűnjön

-        nem néz a szemembe

-        láthatóan nem ért ahhoz, amiről beszél

-        túl hosszan néz a szemembe

-        túl közel áll

-        kellemetlen szájszag

-        sok gesztikuláció

-        izomrángások, mozog a szeme vagy a szája

-        ha valami idegen túlzottan közvetlen és hozzám ér

-        férfiaknál: ha a nemi szervét fogdossa miközben beszél

-        szóismétlés,

-        helytelen ragozás

-        nyelvtani szabályok figyelmen kívül hagyása

-        töltelékszavak használata

-        hadarás

-        gyakori ö-zés (nyökögés)

-        tájszólások (!) nyóc, mink ? tik,

-        helytelen szórend

-        mormogás, motyogás/ ha valaki nem artikulál rendesen,

-        néhány konkrét nyelvi jelenség: mán, máma, suk-sük, nák

-        szóismétlés

-        névelő használata tulajdonnevek előtt

-        mondatkezdő hát

-        -ba, -be ? -ban, -ben keverés

-        szóvégi hangok elharapás

-        kellesz, leszesz

-        félmondatok, ha valaki nem tudja a mondandóját érthetően megfogalmazni

 

amiért zavaró

-        számomra így értelmetlen

-        sérti a fülemet, és szokatlan

-        megszoktam a környezetemben élők helyes beszédét, és ezért bántja a fülemet a helytelen beszéd
 

a helyes?helytelen mítosza

-        az irodalmi nyelvi, köznyelvi változatok jobbak, helyesebbek, mint a nyelvjárási változatok

-         az írott nyelvhasználaton alapuló, kifejtett közlések jobbak, helyesebbek, mint a kifejtetlen, töredékes közlések

-        az eredetüket tekintve magyar kifejezések jobbak, helyesebbek, mint a más nyelvekből átvett, idegen nyelvi változatok.

a talán legalapvetőbb szemlélet, mely szerint:

-        az általunk használt változat, vagyis a tapasztalataink alapján ismerősebb változat jobb, helyesebb, mint a számunkra ismeretlen, mások által használt változat

 

kijavít másokat

-          attól függ ki, ha jó ismerős akkor igen

-          helység ? helyiség, egyelőre ? egyenlőre

-          az általam megkérdezetteket sem, és engem sem javítgattak soha, legalábbis nem emlékszünk ilyenre

 

szavak, amik zavaróak

-          nagyon ?happy? vagyok

-          nyuszó ? amikor vkit igy hív

-          puszó nyuszó

-          puszományozlak

-          kiru, mizu, figyu

-          zsír

-          teló, telcsi

-          az ?i végű szavak: üzi, undi, üdcsi, kajcsi, tancsi


--------------------

CC-GNU GPL
This software is licensed under the CC-GNU GPL.