CMS Demosite


Érdekességek a nyelvről könnyedén, viccesen

(de tudományos igénnyel)


# Nádasdy Ádám 2003. Ízlések és szabályok. Bp., Magvető K. http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html

-- Sok változóban lévő nyelvi jelenség magyarázata megtalálható.
És szórakoztató is.
Például:

  • -         -Rovarirtóval a szavak erdejében
  • -         -Engedjétek hozzám a bunkókat!
  • -         -Mi a baj a nyelvműveléssel?
  • -         -Hol a rosszaság mostanában?/A szimbolikus rosszaság
  • -         -Számháború
  • -         -A logika
  • -         -Egy nyelvtani kacsintás
  • -         -Szabadna, kérem?
  • -         -"Ban"-ban az igazság?
  • -         -Megfőzök és kigombolok
  • -         -Az agglutináció
  • -         -Használjunk minél több idegen szót!
  • -         -A termékeny lebeszélés
  • -         -Mi hát a nyelvtan?
  • -         -Mér és mos
  • -         -Konformista és viharmadár
  • -         -Besír, beröhög
  • -         -A zöldséges gusztusos tökje
  • -         -Az ikes igék értelme
  • -         -Mignont-e eszel?
  • -         -A médiumok
  • -         -Meg lesz mondva a tuti.

(ajánlom a további szemezgetést is)


# Kálmán László--Nádasdy Ádám 1999. Hárompercesek a nyelvről. Bp., Osiris K. 
http://budling.nytud.hu/~kalman/arch/hajnali.pdf -- Közérthető stílusban,
az emberi nyelv minden tulajdonságáról.
  •  1. fejezet: Mi a nyelv és ki a nyelvész?
    6. fejezet: Hasonlóság és különbözőség
    12. fejezet: Magyar szókincs
(ajánlom a további szemezgetést is)


http://dragon.klte.hu/~tkis/  -- antinyelvművelő honlap

Témák:
- a 2001. évi nyelvtörvénnyel kapcsolatos viták
- Miért nincs szükség nyelvművelésre?
- A nyelvművelés mint áltudomány
- Nyelvművelő írások és egyéb amatőr, dilettáns, nyelvészkedő, hályogkovács oldalak



# Nádasdy-előadás 2003. Miért változik a nyelv? (kb. 7 oldal)

http://www.mindentudas.hu/nadasdy/20031117nadasdy.html

# Nádasdy Ádám 2004. A betegség-metafora: Büky László szerk. A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). 117--22. Szeged, Az Általános és a Magyar Nyelvészeti Tanszék kiadványa

http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/betegseg_metafora.html

# Kontra Miklós 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Bp., Osiris K. -- A mai magyarban változóban levő nyelvi jelenségekről, statisztikákkal!!!

# É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Bp., Osiris K. -- Van-e bármilyen szempontból bármilyen veszélyben a magyar nyelv?

# Kálmán László 2004. A nyelvművelés mint áltudomány: Büky László szerk. A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika. 63--82. Szeged, Az Általános és a Magyar Nyelvészeti Tanszék kiadványa.
Megtalálható:
http://dragon.klte.hu/~tkis/altudomany.htm

# Borbás Gabriella Dóra 2006.  Langue, nyelvi kompetencia és nyelvművelés. In: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia -- kommunikatív kompetencia. 70--78. Kodolányi János Főiskola--Tinta Könyvkiadó, Székesfehérvár--Budapest. Megtalálható: http://dragon.klte.hu/~tkis/ honlapon

# Borbás Gabriella Dóra 2010. Konceptuális váltás szükségszerűsége a nyelvhasználat kontrolljáról való gondolkodásban. A közoktatás felelőssége. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények (Interdiszciplináris tanulmányok)(V. évf.) 1. sz. 51?63.
Megtalálható még: http://dragon.klte.hu/~tkis/

# Lanstyák István 2003-2004. Válogatás a nyelvművelői csacskaságok gazdag tárházából: Fórum Társadalomtudományi Szemle (Szlovákia) 2003/12. és 2004/1. Megtalálható: http://dragon.klte.hu/~tkis/

# Szepesy Gyula 1986. Nyelvi babonák. Bp., Gondolat K. http://www.mek.oszk.hu
 

http://mnytud.arts.klte.hu/szleng -- Minden, amit valaha is tudni akartatok a szlengről....

 
Erről az oldalról minden nyelvészeti magyar folyóiratot, netes folyóiratot, könyvet, szótárat, gyűjteményeket, netes oldalt elérnek: http://www.c3.hu/~nyelvor

 

# Ferdinand de Saussure 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., Corvina K. (első magyar nyelvű kiadás: 1967. Gondolat Kiadó)


# Kontra Miklós 2003. A magyar nyelv társadalmi változatai: Kiefer Ferenc szerk. A magyar nyelv kézikönyve. 323--38. Bp., Akadémiai K.

# Váradi Tamás 2003. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú: Kiefer Ferenc szerk. A magyar nyelv kézikönyve. 339--60. Bp., Akadémiai K.

# Sándor Klára 2003. Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés: Kiefer Ferenc szerk. A magyar nyelv kézikönyve. 381--410. Bp., Akadémiai K.

# Tolcsvai Nagy Gábor 2003. A nyelvi norma: Kiefer Ferenc szerk. A magyar nyelv kézikönyve. 411--21. Bp., Akadémiai K.

# Sándor Klára 2001. Nyelvművelés és ideológia: Sándor Klára szerk. Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. 153--216. Szeged, JGyF Kiadó

# Kontra Miklós 2001. A nyelv mint a diszkrimináció eszköze: Sándor Klára szerk. Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. 147--52. Szeged, JGyF Kiadó

# Nagy L. János 1998.  Nyelvművelés és kreativitás: Sándor Klára szerk. Nyelvi változó -- nyelvi változás. 235--8. Szeged, JGyF Kiadó

# Péntek János 2002. Nem őrizni: használni kell a nyelvet!: A. Jászó Anna--Bódi Zoltán szerk. Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. 267--73. Bp., Tinta Kk.

# Kis Tamás 1997. Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához (A Debreceni KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 71. sz.). Debrecen (Megtalálható még: http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/01szl_ut/

# Szépe György-Derényi András szerk. 1999. Nyelv, hatalom, egyenlőség. Bp., Corvina

# Kontra Miklós--Saly Noémi szerk. 1998. Nyelvmentés vagy nyelvárulás (Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról). Bp., Osiris Kiadó

# Kontra Miklós 1999. Közérdekű nyelvészet. Bp., Osiris Kiadó

# Borbás Gabriella Dóra -- Nyelvi diszkrim. és Nyelvmüvi linkeknél 3 cikk itt a honlapon.

 

Általános nyelvi tények

Minden nyelv folyamatosan változik. A változás egyik nyelv esetében sem jelent fejlődést vagy romlást, bonyolódást vagy egyszerűsödést -- míg egyes nyelvi részrendszerek egyszerűsödnek, velük párhuzamosan mások bonyolódnak. Pl. az aktívan használt szókincs nagysága sem nő vagy csökken.

Adott nyelv adott társadalom beszélőiben található meg, és sehol máshol nincs rögzítve. Tehát a langue (az elvont nyelvi jelrendszer) mentálisan rögzült. Egy anyanyelvi beszélő attól anyanyelvi beszélő, hogy az adott langue rögzülve van a "fejében". Mindenkinek több stílusa/regisztere van. (Még a fiataloknak is!!! -- akik életkoruk miatt beszélnek szlengben és nem "primitívségük" okán....)

Minden nyelv változatokban él (dia-, szocio-, idiolektusok) -- a változatok között nincs értékbeli különbség, egyik sem jobb, szebb stb. a többinél. Funkcionálisan mindegyik alkalmas a kommunikációra, gondolkodásra.

A világ nyelvei sem különböznek egymástól értékben. Nincsenek bonyolultabb, szebb, árnyaltabb, összetettebb, hajlékonyabb, kifejezőbb stb. nyelvek (ezek a fogalmak tudományos szempontból nem is értelmezhetőek). Pl. amely nyelveknek sok mondattani szabálya van (izoláló nyelvek) azoknak arányosan kevesebb morfológiai, és fordítva. Nincsenek nehezebben vagy könnyebben megtanulható nyelvek -- ez pusztán szubjektív érzet, és a nyelvtanuló motivációjával, anyanyelvével, a tanulás körülményeivel függ össze.

Ha az anyanyelvi beszélők (egy nyelvváltozaton belül) egy nyelvi jelenséget többféleképpen használnak (akár a hangsort, akár a jelentést), akkor folyamatban levő nyelvi változásról van szó többnyire. Magyarul az beszél "helyesen", akit egy másik magyar anyanyelvi beszélő megért. A "helyes" vagy "szép" beszédnek semmilyen más definíciója nem létezik.

Minden szó többjelentésű, kontextusban konkretizálódik a jelentése. Minden hangsorhoz tartozik jelölt (fogalom), tehát nincsenek jelntésnélküli szavak. Ami szó elhangzik, az létezik.
Nincsenek teljes szinonimák, tehát 2 nyelvi jelnek nem teljesen uaz a jelentése, minimum stílusbeli, regiszterbeli eltéréssel számolhatunk. Ha új szó jön létre, éppezért annak minden más addigi szóhoz képest más lesz a jelentése. Nincsenek fölösleges szavak.

Stb.....


CC-GNU GPL
This software is licensed under the CC-GNU GPL.